Fecske-torony (Vaják 6.) 676 csillagozás

Andrzej Sapkowski: Fecske-torony Andrzej Sapkowski: Fecske-torony Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

„Sapkowski könyvei felfrissítik a fantasy megfáradt zsánerét."
FANTASY BOOK REVIEW

A világot háború dúlja fel. Cirinek, a megjövendölt gyermeknek, nyoma veszett. Miközben barátok és ellenségek keresik, ő közönséges haramia álcáját ölti magára, és életében először az az életet éli, amit szeretne. Körülötte azonban egyre szorul a hurok. Geralt, a vaják összehívja szövetségeseit, hogy megmentse Cirit, akit kegyetlen zsoldosok üldöznek, miután haramiaként elhíresül. Csak egyetlen helyre menekülhet: a Fecske-toronyba.

Andrzej Sapkowski 1948-ban született Lengyelországban. Hazája egyik leghíresebb és legsikeresebb szerzőjének számít. A World Fantasy Életműdíjjal kitüntetett szerző Vaják-sorozatával nemzetközi sikert aratott, könyvei alapján képregények és számítógépes játékok is készültek, 2019-ben pedig a Netflix forgatott belőlük sorozatot Henry Cavill főszereplésével.

Eredeti megjelenés éve: 1997

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gabo SFF könyvek GABO

>!
GABO, Budapest, 2023
522 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635664405 · Fordította: Hermann Péter
>!
GABO, Budapest, 2020
518 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634069287 · Fordította: Hermann Péter
>!
GABO, Budapest, 2020
522 oldal · ISBN: 9789634069577 · Fordította: Hermann Péter

3 további kiadás


Enciklopédia 42

Szereplők népszerűség szerint

Ríviai Geralt · Kökörcsin · Vengerbergi Yennefer · Ciri · Emiel Regis Rohellec Terzieff-Godefroy · Maria Barring · Cahir Mawr Dyffryn aep Ceallach · Triss Merigold · Angoulême · Corvói Vysogota · Stefan Skellen · Avallac'h · Crach an Craite · Leo Bonhart · Rience


Kedvencelte 72

Most olvassa 53

Várólistára tette 219

Kívánságlistára tette 330

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

gesztenye63>!
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

Számos hiányosságom egyike, hogy lövésem sincs a lengyel gasztro-kultúráról. Kénytelen vagyok hát egy jó nehéz, magyaros fogást segítségül hívni. Mégpedig a töltött káposztát. Szóval a Vaják olyan, mint a háromnapos töltött káposzta. Összeérett, ízvilágában rendkívül gazdag és változatos. S mivel, ahány ház, annyi szokás, fogyasztás közben két falat között rendre megállapítod, hogy Te kicsit másképp fűszereznéd, talán kissé rövidebb lére eresztenéd, és nem ártott volna bele még egy kevés füstölt íz. De teli hassal végül csak megállapítod, hogy finom volt ez. Sőt, pont így volt jó, hiszen az egész egy egyedi, különleges egytál étel.
Ha pedig a sorozat összességére tekintek, akkor így a hatodik kötet után bátran megállapíthatom, hogy olyan, mintha valami tájegységi főzőfesztiválon lennék kóstoló. Hiszen a kezdeti elbeszélés-füzértől úgy jutunk el az önálló kerek, egész regényig, hogy minden kötet más ízre, más különlegességre helyezi a hangsúlyt, más-más alkotóelemek dominálnak benne, a ciklus egységes jellege, belső kohéziója azonban kötetről kötetre erősödik.
Így jutunk el a különböző szörnyetegek, beste-lelkek vaják-bűbájjal, és spéci vaják eszközökkel történő ritkításától, az egyszerű meseszerű csihipuhitól, a környező világ csodálatosan részletes leírásán, valamint a hatalmak politikai és kémjátszmáinak, mágikus összeesküvéseinek, továbbá az egyre eszkalálódó véres háború borzalmainak plasztikus ábrázolásán keresztül, a vezető karakterek egyre több oldalról történő megismeréséig, cselekedeteik mozgatórugóinak megértéséig, jellemfejlődésük alakulásának befogadásáig.

A Fecske-torony egyértelműen Cirilla regénye volt. Amennyire háttérbe szorultak Geralt és kis csapatának kalandjai, annyira részletesen és teljes körűen ismerhettük meg végre Cirit, a Meglepetés Gyermeket, származását, múltját és a regény minden sorából előrevetülő fátumát.
Sapkowski ebben a kötetben is különleges megoldást alkalmazott, amikor szinte a teljes történetet – mintegy visszaemlékezésként – a vezető karakterek, illetve mellékszereplők szájába adva mesélteti, és a különböző szemszögek sajátosságait belegyúrva, izgalmas mellékízekkel bolondítva tálalja fel.
A cselekményben leginkább a küzdelmes, gyilkolászós vonulatra helyeződik a hangsúly spoiler, de azért nem maradunk varázslat, mágia híján sem, ha nem is olyan hangsúlyosan, mint a thaneddi puccs leírásakor. Bár sejthető/tudható a sztori végkifejlete, a szerző mégis végig izgalomban tudja tartani az olvasót, igazi mestere a történetvezetésnek.
A mellékszereplők közül számomra két különlegesen jól megformált karakter emelkedett ki a történetből, mégpedig Vysogota, a tudós remete, és Bonhart, a sötét lelkű fejvadász. De kapunk egy keveset Triss Merigoldból és Yenneferből is, hogy azért nosztalgikusan emlékezhessünk a végkifejlet felé vezető úton is a fehérhajú Geralt valaha volt, romantikus kalandjaira.

Aki már idáig jutott, az nem állhat meg a cél előtt, annak találkoznia kell A tó úrnőjével. Természetesen ajánlom a könyvet.

13 hozzászólás
Rodwin>!
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

Nálam ez most ötös, már nagyon hiányzott Sapkowski mester sötét világa. Több mint egy év telt el az előző kötet olvasása óta, ezért elég nehezen is rázódtam vissza.
De ahogy haladtam a könyvben, egyre jobban szippantott be a cselekmény. Persze mára minden Ciri körül forog, amit az előző könyvekben akár nehezményeztem, itt most nem zavart. Nagyon kíváncsi voltam mi lesz a vajáklány sorsa. Sapkowski zseniálisan ugrál a múltban, jelenben és a karakterei között. Sok író ebbe biztos belebukna.

A könyvhöz, és az olvasás élményéhez, nagyon hozzátettek a Witcher játékok. Leginkább a harmadik rész, jó volt a lapokon is megélni, amit egyszer már vizuálisan sikerült. Elutazni Toussaint-ba pl. melynek vizuális szépségei, még élénken élnek bennem.
Ahol Én is elborozgatnék a vadregényes szőlőkben, elbeszélgetni Regis-sel a vámpírlét nehézségeiről, Geralt-tól biza megkérdezném, hogy biztos jó ötlet volt Cirillát örökbe fogadni? És biza a talpalávalót Kökörcsin húzná, miközben Milva a pitypangokat fújkálja. :)
Imádom ezeket a karaktereket! Még ha most elég keveset kaptunk belőlük, de Kökörcsin egy-egy mondatával képes mosolyt varázsolni az arcomra.
Negatív karakterekben is mesteri az író. Vilgefortz és Bonhart nagyon jól sikerültek.Szeretem az ilyen szereplőket, de ebben a sorozatban csak a jók mellett állok.
Nagyon haladunk a végső küzdelem, és a világot megváltoztató végkifejlet felé. Az bizonyos, hogy a következő könyvig nem fogok ennyit várni.
Az egész sorozat újraolvasós lesz majd valamikor. A Witcher 3 pedig nagyon újrajátszós majd, mert a kettő együtt ad egy nagy egészet.
Az első két kötet vitathatatlanul a sorozat legjobbjai, lehet nagyon kilógok majd a sorból, de nálam ez is kedvenc lett!
Ha ezen az éjszakán valaki oda tudott volna lopózni a mocsárban rejtőző, besüppedt és mohlepte zsúptetejű kunyhóhoz, ha belesett volna az ablaktáblák résein, a gyengén megvilágított szobában látott volna egy subát viselő ősz szakállú öreget, amint az antikvár Vaják könyveit olvassa, és az ezer éves PS4-én a Witcher 3-al játszik. De ez nem volt lehetséges. Senki nem láthatta ezt. A kunyhó jól el volt rejtve a mocsárvidék nádasai között. Az örökké köddel borított pusztaságban, ahová senki sem merészkedett volna.
Remélem megélem ezt, mert nem fog bevonzani a cyber világ, a könyvek hatalma számomra örök. :)

>!
PlayON, Budapest, 2017
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155555114 · Fordította: Hermann Péter
Milli88 P>!
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

Egyre jobb és jobb lesz ez a sorozat. Nem tudom, hogy mi jöhet még, viszont az nagyon tetszik, hogy minden könyv felépítése és „elmesélése” kicsit más. Ebben a kötetben (legalábbis egy jelentős részében) Ciri visszaemlékezik az olvasó számára kimaradt időszakra, melyet jótevőjének, Corvói Vysogotanak mesél el. Tetszett, hogy már visszaemlékezésként mesél a közelmúlt eseményeiről. Aztán, amikor utolérjük magunkat az időben és elérkezünk napjainkoz a történetben, akkor Ciri beindul és elkezdődik az igazi spoiler.
Ebben a részeben is keveset kaptam Geraltból, de ez talán most nem zavart annyira.
A sorozat olvasása előtt Geraltra hittem azt, hogy egy vérengző gyilkos, akitől a lúdbőr kirázna, ha egy sötét utcán szemben találnám vele magam. Most kicsit ugyanez az érzés van bennem, viszont nem Geralttal kapcsolatban, hanem Cirivel érzem ezt. Persze sokmindenen keresztülment, mindnet túlélt, megedzette az élet, ennek ellenére a szíve mélyén egy szeretetre éhes kislány maradt.
Ahogy haladok a sorozattal egyre jobbak a kötetek, egy dolog viszont nekem nagyon hiányzik. Egy térkép iszonyatosan kellene. Sokkal jobban el tudnám helyezni az embereket és a cselekményeket a fejemben, ha egy térképen tudnám pakolászni őkeg gondolatban, hogy mi hol van, ki merre jár.

3 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

Ez a rész kevésbé tetszett, túl sötét, túl durva és lehangoló volt. Most is több szálon futott a cselekmény, a két fő szál Ciri és a vaják, de jut egy falat Yennefer varázslónőnek, meg néhány összeesküvőnek is. Annyi a politikai játszma a történetben, már azt sem tudni, ki kivel van és mi a célja. Az egyik meg akarja ölni Cirit, a másik csak elfogni, a harmadik kihasználni saját szórakozására, az őrűlt varázsló meg förtelmes dolgokat tervez vele. Az intrika mellé persze jár egy jó nagy adag kaszabolás is, Geralt és Ciri is sokszor kénytelen az életéért harcolni. A korcsolyás jelenet a végén mindent vitt.

gazibla IP>!
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

Minden rész után leírhatnám spoiler, hogy ez volt eddigi legjobb rész, mert így is van. Minden kötet ad valami újat, új izgalmat. Folyt. köv.

zamil>!
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

Nagyon vártam már a következő Vaják könyvet, lehet épp ezért, sajnos egy kicsit csalódott is vagyok. Persze jó a könyv, de olyan lassan történnek a dolgok, és ez a rész különösen olyan helyben járós lett. Inkább Ciri története, ami valamiért engem annyira nem érdekel, bár kétségtelenül eseménydús. Geralt szinte alig szerepel, arról nem beszélve, hogy mikor mégis az ő története kerül sorra, valahogy túl hirtelen változik meg, lesz magányos harcosból, egy csapat része. (Persze lehet, hogy jól fel van ez építve, csak az előző részek emlékei megkoptak. Ez az évenkénti egy könyv kiadás nem kedvez az olvasóknak.)
Szóval megint várni kell egy jó ideig, amíg kiderül, hogy ez a rész, hogy illik bele a komplett egészbe, mert most kicsit úgy érzem, hogy eltéved a vonalvezetés.

FélszipókásŐsmoly P>!
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

Ismét Ciri-központú rész, ahogy a korábbi kiadás borítója is hirdeti. Ebből ráadásul egy keménytáblás változat is született, nagy találkozót csaptak köréje annak idején. Én már csak a GABO változatban jutottam hozzá. (Annak borítóját meg a kötészeti minőségét most hagyjuk… röviden: nem javult.) Geralt és az előző részben megismert díszes kompániája is elég szép szeletet kapott a történetből, szóval szerencsére nem kellett végigszenvedni, hogy őt megint parkolópályára teszi a szerző. Yennefer viszont a színfalak mögött maradt, de azért az ő szálán is érződik, hogy közeleg a végjáték.

Ciri már kapott saját regényt korábban is, a Tündevért, ám akkor még nagyon kislány volt ahhoz, hogy árnyalt jellemábrázolást és részletes kifejtést kapjon. Itt már ő is és mi, olvasók is megérettünk rá, hogy betekintést kaphassunk végre a lelkivilágába, a felnőtté válása során átélt szenvedéseibe és küzdelmeibe, a banditaként töltött napjaiba. Ugyan java részt visszatekintés ez a szál, de nem nélkülözi a fordulatokat és a lendületes cselekményt. Kegyetlen és érdekes, komolyan árnyalt új mellékszereplőkkel gazdagodott a sorozat e kötetben is. Sapkowski újra képes volt elérni, hogy kedvenc legyen a sorozat sokadik kötete is: a sötét lelki mélységek és káprázatos mágiai magasságok, a durvaság és finomság bámulatos elegyét kínálta, mindezt remekül megírt szereplőkkel előadva.

Tetszettek a mókás kikacsintások (a vámpír meg a Draakul nevű öszvére (spoiler); Myrkvid is erős áthallása a Myrkwood/Bakacsinerdő névnek) és a szellemes sziporkák. spoiler A zárójelenetben Ciriről elhangzottak megdöbbentő függővéget eredményeztek, még jó, hogy nem kellett várnom A tó úrnőjére.

Szilárd_Berke IP>!
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

Sapkowskinak tényleg kisujjában a szakma.
Ahogyan tovább fűzi a történetet, ahogyan életre kelti a szereplőit, és mindezt végül olyan módon tálalja, amely stílus megkülönbözteti másoktól, számomra mindez példa értékű. És végre itt a hatodik kötet!!… Üröm az örömben, hogy a fordítóváltás miatt számomra a varázs egy igen fontos alkotóeleme – jelesül az író (a műfordító?) stílusának sava-borsa – végérvényesen eltűnt. És ez nem a fordító kritikája akar lenni, mert maga a kötet továbbra is olvasmányos, még csak elütési hiba is elvétve akad, szóval biztosan tisztességes és elmélyült munka van a megjelenés mögött! Egyszerűen az a gondom, hogy hiába keresem az eddig jellegzetes és igen színes – mondhatni szenvedélyes és gazdag – fogalmazást, az bizony nincs jelen. „Sivalkodtak, eszményi, hessegette, kecsegtetett, egetverő, rejtezett, zsibongtak, kaffant” – néhány klassz minőségjelző a Tűzkeresztség első öt oldalából Kellermann Viktória tollából. Itt nem tudok hasonlókat beidézni…
Geralt is nagyot változott, legalábbis reakcióban, válaszaiban, persze meglehet, csak nekem tűnik így, és közben valóban más – durvább, komorabb, pökhendibb, egyszerűbb – lett a tengernyi szenvedés következtében – és ezt tükrözi le a szöveg.
No, ezt a fordítás miatti, enyhén kesernyés szájízt leszámítva minden más elvárásomat remekül teljesítette a kötet. Több vonalon fut a cselekmény előre, nem túl sietősen, de az utolsó harmadra nem lehet panaszom.
Érdekes volt a keretes megoldás, amely miatt minduntalan a múltban kalandozva jutottunk el végül a jelenig, bár néhol a határok elmosódtak.
Ciri története továbbra is a leginkább szívbe markoló, itt végig ott ragadt a figyelmem. Geralt közepes szintet hozott nálam, a druidák és a bányás jelenet adta talán a legtöbbet. Yenneferről szívesen olvastam volna (sokkalta!) többet.
A fejvadász Bonhart kegyetlen ellenfél, az író remek munkát végez általa… Vilgefortz, Stefan Skellen, Dijkstra, Triss vonalai hozzátesznek természetesen a nagy egészhez, és további nézőpontok is közelebb hozzák a világot és az eseményeket. Leginkább mégis Körkcsin naplóírásos fejezetei fogtak meg, mert hozták a régi hangulatot.
Összességében ez is egy remek anyag lett, nagy kár, hogy a folytatás még nincs kéznél.:) Köszönet a kiadónak, részemről továbbra is komoly várakozással tekintek a hetedik részre. És úgy általában véve Sapkowski köteteire – amennyiben fantasy zsáner, nálam ő feltétlenül ott van a legjobbak között.

Lunemorte P>!
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

Tetszett, hogy egy keretbe volt szőve Ciri története. Az eleje és a vége igazán izgalmasra sikeredett. A könyv több részénél azonban néha unatkoztam. Már azon gondolkodtam, hogy jó lenne a sztori, illetve jobb, ha nem ez az író írta volna a könyvet. Közben belekezdtem az utolsó részbe és az sokkal jobban sikerült szerintem. És mintha más lenne a megfogalmazás is általánosságban. Értem én, hogy Ciri története is, de sajnálom, hogy ezáltal Geralt egyfajta mellékszereplő a könyvben… Hát nem tudom. Talán érdemesebb lett volna különálló ciklusban megírni kettejük történetét? És néha egybefonódtak volna a történések.

nope>!
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony

Úgy látszik egyelőre a sorozat csúcsa nekem A megvetés ideje volt, ugyanis azóta megint elkezdett visszaesni az érdeklődésem. A Tűzkeresztség sem volt már az igazi, de az azért elég jól olvastatta magát, elég jól tudtam haladni vele. Ezzel szemben a Fecske-tornyon időnként konkrétan kínlódtam. Marhára utálom, amikor ugrálunk a szereplők között, még jobban, ha még az időben is. Még mindig nem teljesen tiszta, hogy akkor most pontosan hogyan is voltak sorban az események és eléggé elkezdtem kételkedni, hogy valaha találkozik-e még egymással Ciri, Geralt és Yennefer.
Azt hiszem, most egy kicsit megint jegelem a sorozatot, mert annak ellenére, hogy maga a világ, amiben játszódik, marhára bejön, mind a karakterek, mind a történet elindult egy számomra kevéssé szimpatikus irányba.


Népszerű idézetek

ppayter>!

– […] Tudod, Ciri, mit adnak az embernek az egyetemi tanulmányok?
– Nem. Mit?
– Hogy értsen a források használatához.

330. oldal, Kilencedik fejezet

gesztenye63>!

– […] Az örökkévalósághoz vezető úton mindenki a saját lépcsején fog felkapaszkodni, a saját terhét cipelve.

gesztenye63>!

Ha valaki sötétedés után odalopózott volna a besüppedt zsúptetejű kunyhóhoz, ha belesett volna az ablaktábla résein keresztül, a gyöngén megvilágított szobában látott volna egy fehér szakállú öreget, aki nagy figyelemmel hallgat egy ezüstös hajú lányt, akinek az arcát ronda sebhely torzítja el.
Látott volna egy fekete macskát, amely a lány térdén fekszik, lustán dorombol, simogattatja magát – a szobában randalírozó egerek nagy örömére.
De ezt senki sem láthatta. A besüppedt és mohlepte zsúptetejű kunyhó jól elrejtőzött a ködben, a Pereplut végtelen ingoványában, amelybe senki sem merészkedett be.

Kapcsolódó szócikkek: Ciri · macska
Deidra_Nicthea I>!

Az öszvért Draakulnak hívják. Regis adta neki ezt a nevet rögtön a lopás után, és ez rajta is maradt. Regist láthatóan mulattatja ez a név, amelynek kétségkívül van valami vicces jelentése a vámpírok kultúrájában és nyelvében, de ezt nem akaródzott neki megmagyarázni, azt állította, hogy lefordíthatatlan szójáték.

82. oldal

ppayter>!

Köztudott, hogy a Világmindenség – akár az élet – körben forog.

(első mondat)

Aniyou P>!

…ahogy Regis vámpír megfogalmazta, jobb céltalanul előremenni, mint céltalanul egy helyben állni, és bizonyosan jobb, mint céltalanul hátrálni.

111. oldal

atzilla>!

– Kökörcsin! Ne aludj a nyeregben!
– Én nem alszom. Én alkotóan gondolkodom!

88. oldal, Harmadik fejezet (PlayON 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Kökörcsin
gesztenye63>!

– Akinek lógnia kell, az nem fog vízbe fúlni […]

gesztenye63>!

– […] minden államban találhatók olyan emberek, akik a társadalmi rend eszméjének elvakult fanatikusai. Odaadóan mindenre készek az eszme kedvéért. Bűntettre is, a cél ugyanis szerintük szentesíti az eszközt, és megváltoztatja a fogalmak jelentését. Ők nem gyilkolnak, ők megmentik a rendet. Ők nem kínoznak, nem zsarolnak: ők biztosítják az állam érdekét, és a rendért küzdenek. Ilyenek előtt az egyén élete, ha az egyén megsérti a fennálló rend dogmáját, nem ér egy garast sem, egy vállrándítást sem. Az ilyen emberek nem veszik tudomásul, hogy a társadalom, amelynek szolgálnak, éppen hogy egyénekből áll. Az ilyen emberek úgynevezett széles látókörrel rendelkeznek… és ez a látókör a legbiztosabb mód rá, hogy ne vegyék észre a többi embert.

Kapcsolódó szócikkek: fanatizmus

A sorozat következő kötete

Vaják sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

John Gwynne: Az istenek árnyéka
Vivien Holloway: A vihar ígérete
Jenn Lyons: Lelkek emlékezete
Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses – Tüskék és rózsák udvara
Aurora Lewis Turner: A hatalom köve
Indira Myles: Shajaran – Sorsvető
Steven Erikson: Tremorlor kapuja
Steven Erikson: A Halottasház kapuja I-II.
Christopher Buehlman: A fekete nyelvű tolvaj
Michael J. Sullivan: Mítoszok kora