LoveStar 149 csillagozás

Andri Snær Magnason: LoveStar

A ​LoveStar sziporkázóan eredeti, szellemes, groteszk és abszurd elemeket sem nélkülöző szatíra a nem túlságosan távoli jövőről, amelyben a marketing és a technológia törvényei uralkodnak. A LoveStar nevű izlandi székhelyű megacég és azonos nevű alapítója merész tudományos kutatásaival és még merészebb ötleteivel nemcsak az emberek közötti kommunikációt forradalmasítja, hanem az emberi létezés olyan alapvető elemeit is, mint a szerelem és a halál. A cég Izland északi részén létesült gigantikus szabadidőparkjába emberek ezrei zarándokolnak a világ minden részéből, miután „kikalkulálták” őket – hiszen a szerelem, az igazi megtalálása többé nem a véletlen műve, hanem egy szigorúan tudományos és tévedhetetlen módszer eredménye, mely nem csupán a párválasztás korábbi, nevetségesen alacsony hatásfokkal működő formáit küszöböli ki, hanem elhozza az emberiség számára a régóta vágyott harmóniát és békét. Ami a halált illeti, a temetés immár ósdi és kegyetlen aktusnak minősül – a holtakat… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Gondolat, Budapest, 2012
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636934019 · Fordította: Papolczy Péter
>!
Gondolat, Budapest, 2012
280 oldal · ISBN: 9789635560035 · Fordította: Papolczy Péter

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Stanley Kubrick · Indriði Haraldsson · LoveStar


Kedvencelte 13

Most olvassa 5

Várólistára tette 136

Kívánságlistára tette 64

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Citrompor P>!
Andri Snær Magnason: LoveStar

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.

Ha már az Időláda a múltkoriban megihletett, ami a szólásokat illeti, kezdjük azzal a szólással, ami eszembe jutott a könyv kapcsán. Ez önmagában még nem rossz, de ha olyan ötleteid vannak, amelyek az egész társadalmat átformálhatják, és nagy valószínűséggel negatív irányba, azért csak gondolkodj el, mielőtt még ma megtennéd, amit elterveltél. LoveStar egy „ötletes” ember, kiben „Az ötlet nem más, mint farkaséhség. Elfojtott vágy. Az ötletes embernél nincs veszélyesebb a világon, mert hajlandó kockáztatni.”* Sőt! Mit ember?! LoveStar a kor prófétája, nagyhatalmú milliárdosa, a Föld átformálója, mindenható, sokak szemében már-már Isten?!

Legitimál az ötlet és az alkotószenvedély önmagában? Vagy legitimál az, hogy valami rosszat inkább én kövessek el, mint más?** Kevésbé rossz a rossz, ha én kontrollálom?

Hátborzongató az a világ, amibe csöppenünk. Bár látszólag végtelen nagy szabadságban élnek az emberek (hisz még a vezetékes kommunikáció terhétől is megszabadították őket…), de rabságuk sokkal súlyosabb, mint akár az 1984-ben volt. Itt nem számít más, csak a fogyasztás, a célcsoportok analizálása, az emberek=fogyasztók manipulálása, az élet, szerelem és halál üzlet általi uralása. Hátborzongató perspektíva, amitől, valljuk be, nem is vagyunk annyira messzire, mint ahogy szeretném, hogy legyünk.

A könyv vége már annyira abszurd, sőt, helyenként olyan groteszk és gyomorforgató, hogy beugrott róla Palahniuk Halálkultusza is. Amit bő négy éve olvastam. Akkor túlzónak találtam: „Mocskosul lealjasultnak beállított világunk legalább olyan mocskos kritikája. (…) Szerintem a világ nem ilyen, és remélem, soha nem is lesz ilyen.”
Eltelt pár év, és Magnasonnak már jobban elhiszem, hogy már most majdnem ilyen aljas a világunk. Elhiszem, hogy ha nem vigyázunk, egyszer ilyen lehet a világunk. Vajon Magnason könyve szubjektíven ennyivel jobb és csak neki hiszem el, vagy négy év alatt ennyit öregedtem, és már bárkinek elhinném?

A könyv hangulata számomra meglepően nyomasztó volt. Csak néhol oldotta bennem a feszültséget a szerző abszurd humora, viszont akkor majdnem hangosan felnevettem olvasás közben. Ilyen pillanatok voltak a Megbánás segélyvonalnak történő telefonálások, például: Jó, hogy a piros nadrágomat vettem fel, különben meghaltam volna.*** Vagy a legutolsó Megbánás tudósítás, méghozzá a tízezer koronás válasz. (Részlet: https://moly.hu/idezetek/823408)

Elgondolkodtatott. Érdekes történet, helyenként kiszámítható (ld. például a könyv mottóját), néhol mesei és a szerelmi szál kicsit csöpögős. Összességében viszont szórakoztató. Sőt, jóval több mint szórakoztató, hiszen az abszurd és helyenként rémisztő kilátásokkal fenyegető felvetései miatt sokáig az olvasóval marad. Jó kicsit továbbcipelni, érlelgetni, elgondolkodni rajta.

* https://moly.hu/idezetek/823406
** https://moly.hu/idezetek/823406
*** https://moly.hu/idezetek/823402

6 hozzászólás
vicomte P>!
Andri Snær Magnason: LoveStar

Már a könyv olvasása előtt is tudtam, hogy az izlandiaknak meglehetősen fura (még a többi skandinávhoz mérten is fura) a humorérzéke, de ez a könyv a maga monumentális groteszkségével rátett egy jó nagy lapáttal erre az érzésre.

Azon is morfondíroztam persze, hogy ha egy olyan ország, amelyben még annyian sem laknak, mint egy átlagos magyar megyében, képes kitermelni magából egy olyan írót, akinek a SF regénye úgy tud abszolút mértékben izlandi maradni, hogy eközben a világ más részein is élvezhető, akkor ezt mi miért nem vagyunk képesek elérni?

Azt hiszem, tényleg az eredetiség és a merész újító szándék, az ötlet – érdemes elolvasni, hogy mi található az ötletről a regényben: http://moly.hu/idezetek/158236 – az, ami miatt a hazai SF élmezőnye is épphogy csak megüti a világ SF irodalmának átlagos színvonalát, és bárhogy nézzük, a legtöbb összehasonlításban alulmaradna ezzel a könyvvel szemben.

Ha az összetevőit nézzük, akkor a legmerészebb húzás az ’50-as évek óta dívó fogyasztói társadalomellenes szatírák*, a cyberpunkra jellemző megatársaságok által uralt technokrata jövőkép vegyítése volt, amit génmanipulációs poszt-humanizmussal öntött az író nyakon, de ennek a koktélnak a bukéját mégis a keresztény és skandináv mitológia felhasználása adja.

A könyv eleje színtiszta és (már-már élvezhetetlenül) szélsőséges szatíra a kommunikációról, a reklámokról és az emberek manipulálhatóságáról. Arról, hogy nem csupán nem zavarja őket (minket) az, hogy egy embertelen, végtelenül kontrollált és értékvesztett társadalomnak a kiszolgáló droidjai, de örömmel és önként teszik ezt – olyan árat fizetve ezért, aminek nagyságát még csak fel sem képesek fogni.

A LoveStar társaság alapításának körülményeiben és a tulajdonosának megszállott megalomániájában ki-ki ráismerhet a kedvenc rühellt IRL cégének** történetére. Adott egy ötlet, ami a maga módján pofonegyszerű, de forradalmian új, amiből trend lesz, ezért aztán nem csupán elképesztő vagyonok nőnek ki belőle, de komoly társadalmi változást is generál. Olyan méretűt, amelyre az akadémikus nagy elmék sem mertek volna gondolni.

Az, hogy ez a cég pont izlandi, számunkra irreleváns, bár gyanítom, hogy Magnason hazájában lehet ennek még valami pikáns mellékíze.

Ahogy a történet halad előre és a szereplőket és a világot egyre jobban megismerjük, és egyre mélyebbre ásunk abba a valóságba, ami újra meg újra képes a groteszkségével meglepetést okozni, a szatirikus felhangba egyre többször vegyülnek népmesei elemek is, de egyre inkább nyilvánvalóbbak lesznek a mitológiai utalások, míg végül a könyv grandiózus fináléjában az író megteszi azt, amit az általam olvasott cyberpunk regényekben egyetlen szerző sem mert megtenni.

Tiszta lapot nyit az emberiségnek.

*Pl. Venus-üzlet vagy a Dr. Gladiátor , de Vonnegutnak is volt számtalan hasonló novellája, pl. a Harrison Bergeron (http://mandiner.blog.hu/2010/07/18/harrison_bergeron_ku…).

** Pl. Microsoft, Apple, Facebook de a maga korában ilyen volt a Ford, a GE, vagy akár a Coca-Cola és Kellog’s is.

4 hozzászólás
Bori_L P>!
Andri Snær Magnason: LoveStar

Beteg izlandi disztópia. Annak ellenére, hogy (viszonylag) finoman voltak adagolva a világrengető változások, nagyon ütött.

Feltételezem, hogy egyhamar nem fognak bekövetkezni a könyvben leírt változások, még ha ebbe az irányba tartunk is, de nagyon el tudom képzelni, hogy az emberek tényleg így viselkednének, ha lehetőségük lenne rá. Például ki ne akarna drótnélküli ember lenni, és mindenféle kütyü nélkül felcsatlakozni az internetre, ha egyszer lehetővé válik? Kit érdekel, hogy így a reklámok egyre személyre szabottabban és hatékonyabban működhetnek? Kit érdekel, hogy így mi magunk is reklámeszközökké válhatunk? Kit érdekel, hogy így lényegében minden egyén célpont lesz?

Aztán minden más is forradalmasításra kerül. A munka, természetesen. A halál, és végül a szerelem. Ki akarna a földben nyugodni, amikor hullócsillagként is visszahullhat a földre? Ki akarná kísérletezéssel vesztegetni az időt, ha tudományosan kikalkulálhatják az igazi szerelmét? Nyilván senki. LoveDeath-t a népnek! Igaz szerelmet a népnek!

Magnason közeljövőjében a marketing és a kommunikációs technikák fejlődése uralkodnak. A magánélet többé nem létezik, és az emberek sokszor akaratuk ellenére is kénytelen sodródni az árral. Nincs kilépés a fogyasztói társadalom ördögi köréből. De nem is akar senki kilépni. Ha mégis, akkor azt gyorsan meggyőzik arról, hogy mégsem. Mindent el lehet adni, még az életveszélyes mikiegereket is. Az emberi kapcsolatoknak és a családi kötelékeknek befellegzett. Éljen a K+F!

Nagyon beteg. Nagyon elgondolkodtató. Nagyon félelmetes. És mindezek mellett egy egészen fura teremtéstörténet.

Másodjára is nagyot ütött, pedig pontosan tudtam, hogy mi fog történni. Jó, nem volt meg minden fordulat és apróság, de nagy vonalakban igen, mert azért elég emlékezetes olvasmány volt már elsőre is.

Így másodjára ugyanazt emelném ki, mint amit a nemrég olvasott The Circle-nél: hogy nem is felvázolt világkép realitása vagy nem-realitása az ijesztő (ennél a könyvnél nyilván a konkrét ötletek realitása elenyésző), hanem az, hogy az emberek mennyire könnyen befolyásolhatóak. Az egyes emberek viselkedése megjósolhatatlan, de a tömegekkel elég jól lehet dolgozni (helló, Asimov!), és ha körülnézünk a mai világban, politikában, akármiben, akkor ez bizony nem fest túl rózsás jövőképet. Mindent el lehet adni. A testünket. A magánéletünket. A halált. A szerelmet. spoiler Mindig lesz, aki megvegye.

Második olvasásra is azt tudom csak mondani, hogy ez egy briliánsan összerakott könyv, Magnason egy zseni, és remélhetőleg nem látnok, ami a (közel)jövőbeli trendeket illeti. Pont kellő mértékben abszurd, ijesztő és elgondolkodtató. Polcra vele mindenkinek!

19 hozzászólás
mcgregor>!
Andri Snær Magnason: LoveStar

Nagyon eredeti könyv. Nemcsak az alapötlet, a levezetés is. Nem emlékszem mégcsak hasonlóra sem, amit olvastam volna. Nyilván adja magát párhuzamként az 1984, és a Szép új világ, vagy más antiutópiák, de a LoveStar sokkal valóságosabb, egyúttal paradox módon elrugaszkodottabb is náluk. A bizarrság szinte tort ül. Olyan, mintha Kassák Lajos verseit Salvador Dalí képi világával, egy nagyon elborult matematikus elme futurikus jóslataival és Puzsér Róbert összes — a világot fenyegető reklám- és marketing hadosztályok félelmetes árnyképében jelentkező — félelmével ötvöznénk. Ez a könyv minden, csak nem átlagos. Ettől nem válik rögtön zseniálissá, hiszen egy jó reklámötlet is nagyon eredeti tud lenni, mégsem szépirodalmi mélységű. Mindenesetre a LoveStar elgondolkodtató, és érdekes kérdéseket vet fel a tudomány és marketing veszélyes nászáról, a racionalizálás mellékhatásairól, a jóról és a szabadságról. Arról, hogy kell-e mindig mindenből a legújabb. Furcsa és groteszk könyv, de ajánlom.

5 hozzászólás
petamas P>!
Andri Snær Magnason: LoveStar

Hát ez egy nagyon-nagyon furcsa könyv volt. Az eleje kicsi arra emlékeztet, mintha a Pszichovíziót megírta volna valaki jól – egy (vagy kettő, vagy valahány) nem igazán körülírt találmány mindenféle jó tulajdonságait és hatásait sorolja a szerző. Egy idő után azonban elkezdődik a tényleges történet: Indriđi és Sigríđur igencsak furcsa szerelmének története, párhuzamosan a történelmi visszatekintéssel, hogyan is építette fel LoveStar a maga birodalmát, és milyen ember is ő valójában.

Ám a történet csupáncsak álca a könyv valódi témája számára. Ez a könyv ugyanis kőkemény disztópia: a fogyasztói társadalom és a célzott hirdetések világának kritikája, egy modern Szép új világ. Van itt minden: reklámcélra kiadott hangképző (és más) szervek, célcsoportok és adatbázis-építés, mesterséges önképjavítás. Egyik kedvenc ötletem a MEGBÁNÁS: egy online rendszer, amivel (megfelelő díj ellenében) ki tudod számíttatni, mi történt volna, ha valamikor másként döntesz, mint ahogy a valóságban döntöttél. Az eredmény mindig halál vagy még durvább katasztrófa – így aki a MEGBÁNÁSt használja, az mindig megnyugodhat, hogy helyesen döntött.

Magnason az unalomig elcsépelt „termék vagy” témát olyan mennyiségű őrült ötlettel és humorral öntötte fel, hogy az eredmény valami egészen egyedi. Olvassátok, mert ezt kár lenne kihagyni. (Ráadásul kellemesen rövid.)

Keiran_Rowley IP>!
Andri Snær Magnason: LoveStar

Őrült ámokfutás a reklámfelületek birtoklásáért

Magnason könyvéről nem sokat tudtam, mielőtt kezembe vettem, csupán annyit, hogy egy újabb szatírája lesz a fogyasztói társadalomnak. Azt hittem, majd ez a regény is beáll a komor jövőképet festő, mértéktelen fogyasztást megdorgáló tanmesék sorába. Persze nagyobbat nem is tévedhettem volna, de haladjunk csak szép sorjában.

Aldous Huxley: Szép új világa óta azt érzem, minden könyv, ami ezt a témát boncolgatja, végső soron nem képes újat mondani. A lényeg, és a tanulság is mindig ugyanaz ezeknél a könyveknél: a komor, sötét világ vár ránk, ha bekapcsolódsz a kontrollálatlan fogyasztás gépezetébe, mert először a tárgyak veszítik majd el valódi értéküket, utána az erkölcsi normák és végül maga az ember. Minden hasonló könyv eredője az, hogy mi magunk is termékek vagyunk csupán, helyettesíthető termékek.
Magnason LoveStarjával azonban más a helyzet, és ebben rejlik hátborzongató zsenialitása. A LoveStar világában ugyanis nem elég, hogy minden egyes ember potenciális fogyasztó, akit ki lehet és ki kell facsarni, de egyben reklámhordozó is.
”- Így működik – mondta Grímur, és kiverte a dohányt a pipájából. – Előbb kitalálják a reklámot, utána megmondják a tudósoknak: ezt kérjük.”
Maga a könyv leheletfinoman építi fel a rendszert a szemünk láttára úgy, hogy már-már mi, olvasók is elhisszük, mennyire tökéletes és pazar ötletek sziporkája ez a csodálatos világ. Már-már szeretnénk ott élni, ahol a vezetékek és a káros rádióhullámok helyett természetes madár- és méhhullámokkal kommunikálhatunk; ahol a MEGBÁNÁS nevű hiperkalkulátor minden helyzetben biztosít róla, hogy a legjobb döntést hoztuk; ahol, ha elrontottad a gyereked nevelését, visszacsévélheted tizennyolc éves kora előtt, hogy rossz nevelésednek hála a pszichopata deviánssá váló társadalmi hulladék helyett egy normális, kiegyensúlyozott felnőtt életét élhesse; ahol a halál után a tested nem kukacok martaléka lesz, hanem átlényegülésed utolsó útja egyben az életed legromantikusabb pillanatává válhat egy ragyogó hullócsillag képében; ahol a párválasztás bizonytalanságait, az olykor évekig tartó, felesleges befektetésnek érzett energiáit és a megszámlálhatatlan csalódást megspórolva megkeresik neked azt a személyt a világon, aki Veled egy hullámhosszon rezonál, és aki az egyetlen, akivel igazán boldog lehetsz.

A LoveStar nem egy ember, hanem egy feltaláló, nem egy ötletgazda, hanem egy ötletgazdatest. A LoveStar nem egy cég, hanem egy multinacionális vállalat. A LoveStar nem egy szolgáltató, a LoveStar egy érzés, egy életstílus. A LoveStar a lehető legjobb dolog, ami csak történhet satnya kis világunkkal, de leginkább a szürke és jelentéktelen életünkkel. Hiszen kinek ne érné meg egy hamburgerért cserébe összevizelnie magát nyilvánosan egy visítozó gyereket szorongató nő előtt, miközben szemrehányóan azt kell üvöltöznie, hogy a Pampers hihetetlen nedvszívó képessége milyen jól jött volna ebben a helyzetben? Vagy kinek ne érné meg kihasználnia testi adottságait, és titokban jelenteni a szerelme és annak barátai féltve őrzött titkairól és fogyasztási szokásairól a vásárlásaik után kapott jutalékért cserébe? Elvégre ha ki se kalkuláltak még titeket egymásnak, akkor úgysem ő volt az igazi, nem de? Kit érdekelnek akkor egy két lábon járó pénztárca érzései? Kinek ne érné meg leváltani büdös és avittas házi kedvencét egy genetikailag kifejlesztett, cukimuki Miki egérre? Ja, hogy a világító, vörös szeme és fehér bundája nyomasztóan félelmetes, és kellemetlen mellékhatásként széjjelrágja a gyerekeket? Csak egy kis kellemetlenség, hiszen mindig van egy kémcsőben őrzött pótgyerek a visszacsévélés áldott melléktermékeként. Szóval kit izgat, nem igaz? A trendeket követni kell!
A szó, amit keresel, amit a nyelved hegyén ízlelgetsz, akár egy megfizethetetlenül sznob, chicagói mézkockát, az a marketing. Magnason elhiteti veled, hogy megfelelő marketinggel minden eladható, még a halál és a szerelem is. Akár a halhatatlan lélek is.

A LoveStar sokkal sötétebb, nyomasztóbb és kellemetlenebb, mint bármi más, amit eddig olvastam a témában, és ez nagy szó. A LoveStar ugyanis nem egy könyv, a LoveStar maga az élet.

spoiler

Ajánlom, de szigorúan 16+! ;)

12 hozzászólás
Csoszi>!
Andri Snær Magnason: LoveStar

Azt hiszem, mindent elmond, hogy nagyon lassan haladtam ezzel a nyúlfarknyi könyvvel, és időnként el is aludtam olvasás közben. El kell ismernem, hogy fantáziadús, ugyanakkor számomra elég fárasztó volt. Nagyon nem szerettem. Végtelenül szomorú képet fest a jövőbeli fogyasztói társadalomról, az agymosásról, életről, halálról, szerelemről, istenről. Sajnálom, hogy ennyi időt elvesztegettem a könyvre.

4 hozzászólás
AniTiger P>!
Andri Snær Magnason: LoveStar

Jó humorú, (ön)irónikus és érdekes volt, de egy igazán rettenetes és ijesztő jövőképet festett le. Nekem bejött, mert imádom a futurisztikus életet (főleg a testbe implantált kütyüket) meg a túlmodernizálódás elgondolkodtató témáját. Meddig mehetünk? Hol van az a pont, amin túl már az emberiség túl messzire megy? Melyik technológia jelenti a végünket? Fincsi mű volt, nagyon rá tud ijeszteni azokra, akik vevők az ilyesmire. Egyedül a lezárása nem győzött meg – a nyomába se ért az alapötlet zsenialitásának.

A szereplők szimpatikusak voltak, bár mindenkinek megvolt a maga tragédiája ebben a néha ijesztő, néha keserű bizarr karikatúrában. A történet pont olyan, aminek imádnám – és ezerszer újranézném – a filmverzióját, ha jól csinálják meg.

Kedvenc részek: Mézbe borult Chicago, a drót nélküli ember leírása, a visszacsévélés története, a Megbánás, a rikkancsok és reklámkelepcék részei. A legjobb talán a realisztikus Miki Egér volt. Sokkolóak, brutálisak, haláliak.

Bővebben a blogon: http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/01/lovestar.html

csartak P>!
Andri Snær Magnason: LoveStar

Általában nem vagyok ellene a különböző a génmanipulációs, poszthumán és hasonló témájú könyveknek, ahol még egy meglehetősen fejlett technológia is rendelkezésre áll, akár a kommunikációhoz vagy a mindennapi élethez. Szívesen olvasom őket, sőt bele is tudom képzelni magamat, nem különösebben zavarna egypár dolog ami vele jár. Szóval, belekóstolnék egy ilyen jövőbe.
De. Itt ebben a könyvben a lehető legdurvábban tálalják ezt, az izlandi szerző meglehetősen sokszor megy át abszurdan szatirikus formába, nemhiába hasonlítják a borítón a Monthy Phytonhoz.
Vegyük csak ezt az idézetet:
„A világot olyan alapossággal nyilvántartották, hogy a legutolsó tengerben úszó kuláról is ki lehetett nyomozni, ki a tulajdonosa.”
Valahol egy rejtett izlandi hangárban okos emberek kifejlesztenek egy olyan technológiát, ami a madarak röptének egymás közötti kommunikációjának frekvenciahullámát használja fel. Kialakul a vezeték nélküli ember. Mindig, mindenhol látszik, hol vagy, mit csinálsz, mit beszélsz.
Mindennek a központja egy hegy, Izland belsejében van. Fényesen ragyog felette a csillag, LoveStar. Ellenőrzött a társadalom. A média uralkodik. Bűnt követtél el? Nem baj, majd lerovod úgy, hogy a beszédközpontod távolról irányítva reklámszlogeneket kiabálsz, vagy esetleg meztelenül mászkálsz egy bevásárlóközpontban, vagy epilepsziás rohamot imitálsz miközben húsos szendvicsre hívod fel a figyelmet.
Nem tetszik a gyereked viselkedése? Küld be valahova egy fekete ajtón, tűnjön el, és cseréld le egy másikra, aki fagyasztott formában várja, hogy egy béranyába beültessék. Őt majd jobban lehet nevelni. Tetszik a Miki egér? Csináljuk meg, egér, nyúl és még ki tudja hány állat keresztezéséből a valóságban. A mellékhatások nem fontosak. És a lényeg. Ellenőrzött szerelem. Kiválasztják neked a megfelelő, legjobban passzoló társat, és már meg is van a világraszóló igazi. Ellenőrzött halál… látványosságként hullócsillagként kilőhetnek az űrbe.. és így tovább.
Az egész könyv egyedi hangulatú, néhol cikornyás, csöpögős mézszerű lehetetlen helyzetekkel, akaratgyenge, bábjellegű, kedvelhetetlen emberekkel. Az izlandi író népmesei elemeket is felhasznál ebben a sajátos víziójában. A szerelmet úgy ábrázolja hogy szinte szaga és íze van. Az túlfűtött érzelmek nekem valahogy nem tűnnek hitelesnek.
Fényesen ragyog a LoveStar Izland felett. De semmi sem tart örökké, ahogy itt sem.

4 hozzászólás
Stone>!
Andri Snær Magnason: LoveStar

Eheheh. Ez mekkora egy fityisz! Pár óra alatt kiolvastam, miután beleragadt a kezembe. Ez nem a jövő szatírája, ez a jelené. A társaságban barátaim kezébe ragadt szifon telefonok, mert rá kell nézni, ki a kapcsolat miatt, ki a CIA megfigyelés miatt, a család kölykei, ahogy szintén kapcsolódnak a nagy lájk end ser univerzumban. Ez csak még rosszabb lesz, ha rossznak akarom felcímkézni. De nem szeretek jó és rosszban gondolkodni, erre változik a világunk. Nem tetszik? Mindig is így volt, a bukj el szoknya, a könnyű páncél, a hosszú íj, a Smith & Wesson… Ki a fene akar kimaradni és lemaradni? Amit én hiányolok, az a tanítása az eszközök használatának, fel-használatának. Nem érzem, hogy a fiatal generáció tudja mit kezdjen ezzel a rengeteg információval, szimplán, nem olvas. Mert ahhoz, hogy információt nyerjünk ki például az internetből, még mindig ezt a kőkori dolgot, az olvasást kell használni. Eh.
A könyv nekem egy élvezetes, humoros, arconlegyintgetős rövid történet, amiben nem éreztem hiányát a magyarázatnak és a háttérnek. Mindenre kaptunk válaszokat, arra nem, hogy mi lesz, de arra ki tudja a választ? Isten? Emberek, őt leadtuk zaciba. Az új isten/istenek meg még nem kerültek fel a függöny mögül a színpadra. Hallgattam az esztergomi érsek karácsonyi miséjének beszédéből egy részletet, igen rossz reklámfogásokat használt.
Ami tetszett, mert logikus, és az mániám, a szerelem megoldása. Jaj mennyivel egyszerűbb lenne így…

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

AniTiger P>!

A rajz a meditáció egy formája, vagy szelep a meg nem született gondolatok számára.

75. oldal, Lélegzet-visszafojtva

2 hozzászólás
Emmonita P>!

Nem neki támadtak ötletei, az ötletek támadtak neki.

80. oldal

csartak P>!

Egy tízgrammos királylepke műholdas segítség nélkül odatalál ezer kilométerre fekvő helyre. Egy csér évről évre elrepül észak-izlandi fészkéből a kedvenc sziklájához a dél-afrikai Fokvárosban, és csak az ösztöne vezérli. Mogyoró, mazsola vagy porszem nagyságú aggyal rendelkező állatok is képesek voltak erre, de a nagyra nőtt fejű embereknek tizennyolc műholdra, vevőre, radarra, térképre, iránytűre, jeladóóra, húsz év képzésre és egy hullámokkal csaknem az átlátszatlanságig telt légköre volt szükségük ahhoz hogy megismételjék a mutatványt.

12. oldal

Keiran_Rowley IP>!

Érted már, miről beszélek? Későbbre halasztod az életet, és a halálnak szenteled magadat. A halál várhat. Az élet nem.

Elsorvadnék 137. o.

5 hozzászólás
csartak P>!

A világot olyan alapossággal nyilvántartották, hogy a legutolsó tengerben úszó kuláról is ki lehetett nyomozni, ki a tulajdonosa.

169. oldal

mcgregor>!

elhinni, hogy egy szórakozóhelyen rátalálhatsz az igazira, olyan, mint megkérni a csapost, hogy végezzen el rajtad egy szívátültetést.

104. oldal

Citrompor P>!

Az ötlet nem más, mint farkaséhség. Elfojtott vágy. Az ötletes embernél nincs veszélyesebb a világon, mert hajlandó kockáztatni.

81. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ötlet
suhakata>!

Minden alkalommal, amikor levegőt veszek, valami megsajdul bennem. Örökre egy ütemre akarok veled lélegezni.

97. oldal

AniTiger P>!

A szerelem a legfizikálisabb dolog a világon. Semmi más nem fejt ki ekkora hatást az agyra, szívre és tüdőre. A szerelemnek mérhető hatása van a vérnyomásra, a vérkeringésre, az idegimpulzusokra, a vértestecskékre és a bőrszínre. A szerelemmegvonás súlyosabb a vitaminhiánynál, és komolyabb következményekkel jár a testre nézve, mint a skorbut. A szerelem kihat az immunrendszerre, az anyagcserére, az emésztésre, a gyomorsavra, az étvágyra, a mentálhigiéniára, az életkedvre, a sejtosztódásra, az enzimekre és a hormontermelésre. A szerelem testünk szinte minden idegsejtjét és az orvostudomány minden területét érinti – de ki kutatta a szerelmet? Orvosok? Atomfizikusok? Biokémikusok? Nem, hanem KÖLTŐK és FILOZÓFUSOK! 5000 éven át töprengtek rajta, és nem jutottak eredményre. Nem csoda, hogy most csalódottak.
„Szerelemről és egyéb démonokról" – részlet egy LoveStarral készített interjúból

94. oldal, Indriði és sigríður

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
Bogas>!

A halál nélkül a Trisztán és Izolda vagy a Rómeó és Júlia csak giccses melodrámák.

Sarki csér (sterna paradisaea)


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Edda
Chuck Palahniuk: Harcosok klubja
Gudmundur Kamban: Észak sárkányai
Vladimír Páral: Rómeó és Júlia 2300
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Philip K. Dick: Kamera által homályosan
Anthony Burgess: Gépnarancs
Douglas Adams: Vendéglő a világ végén
Douglas Adams: Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája
Philip K. Dick: Palmer Eldritch három stigmája