A ​szégyenkezés 6 csillagozás

A szégyenérzetet azért nehéz kezelni, mert gyakran oly nehéz rábukkanni. Szégyenérzetünket a harag, a megvetés, a depresszió, az elutasítás és a felsőbbrendűség álcája mögé rejtjük.

22. oldal

A szégyen enyhülésének fontos jele a nagyobb nyitottság, az arra való hajlandóság, hogy olyannak lássanak, amilyenek vagyunk, és ne olyannak, amilyenek lenni szeretnénk.

135. oldal

Mihelyt rájövünk, hogy mások nem ítélnek meg olyan szigorúan bizonyos hibákat, mint amitől féltünk, nincs szükség arra, hogy tovább titkoljuk őket.

145. oldal

Rájöttem, hogy a szégyenkezés és a bujkálás alternatívája önmagunk elfogadása, és közben magam is különböző módokon igyekeztem elérni ezt a célt.

9. oldal

A nárcizmus önmagával elfoglalt állapota csecsemő- és kisgyermek korban normális és egészséges, de túlzott és egészségtelen felnőttkorban, ha az ember világának középpontja változatlanul önmaga, és nem figyel a mások kívánságaira, igényeire.

30. oldal

Cecily számára fordulópontot jelentett, amikor megértette, hogy ugyan nem érzi, hogy szeretnék, de ez nem azt jelenti, hogy őt nem is lehet szeretni.

76. oldal

Szentül hiszem, hogy az emberi nyomorúság, nagyon gyakran abban a szándékban gyökerezik, amely a között tátong, amik lenni szeretnénk (vagy amiről azt hisszük, lennünk kellene) és amiről úgy véljük, hogy vagyunk. Ez a szakadék – amelyet egyrészt törekvéseink nagyvonalúsága, másrészt az önmagunkról alkotott kép kisszerűsége hoz létre – a szégyenkezés melegágya.

7. oldal

A szégyenérzet esetében az okozza a legnagyobb csüggedést, amit már tudunk. Van bizonyos felfogásunk, meggyőződésünk, hitünk önmagunkról, amelyet kibírhatatlannak érzünk, és úgy próbálunk ezzel megbirkózni, hogy így vagy úgy elfordulunk tőle. Igen messzire vagyunk hajlandók elmenni, hogy elrejtsük a szégyenkezést kiváltó vonásokat.

25. oldal

Ahogy fokozatosan megtanulta többre becsülni a saját érzéseit és reakcióit a másokéinál, immár ő – és nem a kíméletlen, ellenőrizhetetlen azok – határozta meg státusát a világban. Ez a bensővé tevés fontos mindannyiunk számára. Csak belülről változtathatjuk meg önmagunkról alkotott elképzeléseinket. Ekkor mi alakítjuk ön-képünket, nem bízzuk a feladatot másokra […]. Így tehát vállaljuk annak a lehetőségét, hogy jobban fogjuk szeretni magunkat.

126. oldal

M.B. Singer például ezt állítja: „A szégyenkezés és a bűntudat kultúrája megkülönböztetésének döntő kritériuma a külső és a belső szankciók közötti különbség. Amennyiben valamely kultúra elsősorban a külső szankciókra épít, azt a szégyenkezés kultúrájának tekinthetjük.”

233. oldal