Nácik ​Amerikában 31 csillagozás

Andrew Gross: Nácik Amerikában

A HIBA. Charles Mossman éppen egy New York-i bárban vigasztalódik 1939. februárjában, miközben náciszimpatizánsok ezrei vonulnak az utcán. Amikor Charles szembeszegül az egyikkel, végzetes hibát követ el.
A KATASZTRÓFA. Mire két év múlva Charles kiszabadul a börtönből, a helyzet még súlyosabb. Az amerikai náciszimpatizánsok titokban egyre sikeresebben ágyaznak meg a német céloknak.
AZ ÁRULÓK. Amikor Charles kislánya összebarátkozik egy látszólag nagyon kedves, svájci házaspárral, a férfi a legsötétebb félelmeit látja beigazolódni. Lehet, hogy a németek már jó ideje beépítették a kémjeiket az Egyesült Államok lakosai közé? És miért nem akarja ezt elhinni senki se Charles-nak?
Vérfagyasztóan hiteles és megrázóan érzelmes történelmi thriller az EGY KÉM AUSCHWITZBAN szerzőjétől.

Eredeti cím: The Fifth Column

Eredeti megjelenés éve: 2019

>!
Lettero, Budapest, 2021
408 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155685514 · Fordította: Róbert Pál
>!
Lettero, Budapest, 2021
408 oldal · ISBN: 9786155685521 · Fordította: Róbert Pál

Kedvencelte 1

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

klara_matravolgyi>!
Andrew Gross: Nácik Amerikában

Az Egy kém Auschwitzban szerzője ismét nagyot alkotott! Egy izgalmas és letehetetlen kémregény, tele árulással és kétségekkel. Szeretem a történelemnek ezt az időszakát, mert bármennyire is rémes, legalább annyira titokzatos és felemelő.

3 hozzászólás
mate55>!
Andrew Gross: Nácik Amerikában

A regény fő témái a második világháború korszakában játszódó történetek, amelyek középpontjában a zsidó nép gyötrelmei és az antiszemitizmus példátlan növekedése áll. Az 1930-as évek végétől bonyolult társadalompolitikai dinamika ölel körül egy összeesküvést, amelyben az Egyesült Államok kormánya és a területén élő német kémek titkos szervezete vesz részt. Gonosz szándékokat „takarnak el”, hogy halált küldjenek annak nevében, akit dicsőítenek. Ugyan fő vonulatát tekintve nem igazán politikai thriller, de a történet részét képezi, azok a konfliktusok és politikai háttéráramlatok, amelyek hatással voltak az amerikaiakra és különösen a zsidó-amerikaiakra. Mossman karaktere azt az átlagembert testesíti meg, aki egyik pillanatról a másikra kerül a mindennapjait kaotikusan felforgató viharos élethelyzetbe, és aki nem tehet mást, mint a birtokában lévő információk által vezérelve megpróbálja „átszűrni a mocskot”. Gross merész kockázatot vállalt, amikor egy klasszikus „szabadságharcos” történetbe „összeesküvést szőtt” a történelem egy ilyen sötét és fájdalmas szakaszáról, de ezt tapintattal, valamint a tények és fikciók lenyűgöző szövésével kezeli. A regény végi katarzis ugyan kissé kiszámítható és logikailag könnyen kikezdhető, de az ilyen típusú történeteknél ez szinte kötelező. Karakterek által vezérelt regénye, nemcsak a megtévesztés, a tragédiák és az erőszakos bűncselekmények története, hanem a remény és a megbocsátásé is.

kratas P>!
Andrew Gross: Nácik Amerikában

Elég hullámzó volt a kapcsolatom a könyvvel, mert nem indultunk jól a főszereplővel. Oké, elkövet egy hibát, ami aztán kiderül, hogy több hiba spoiler, de legyen, mindenkinek kell második esély és innen csak felfelé vezethet az út.
Aztán oldalakon keresztül olvashattam Charles önmarcangolását, szenvedését, hisztijét, majd szintén több fejezeten keresztül jött az, hogy gyanakszik. Ez elég gyakran elvette a kedvem a történet folytatásától és inkább minden mást csináltam (vagy olvastam) ehelyett a könyv helyett. Nagyjából onnantól kezdve lettek érdekesek a dolgok, amikor színre lépett Noelle spoiler.
És igazán onnantól volt kedvemre való a könyv, hogy spoiler.
A vége miatt kapott négy csillagot, mármint spoiler.

Reni07>!
Andrew Gross: Nácik Amerikában

Olvasás közben végig az járt a fejemben, jó, jó, de a másik jobb (értsd: Egy kém Auschwitzban).
Pedig itt is van kaland, izgalom, nyomozás. Érdekes karakterek, de én egyiküket sem szerettem. Árulás, hazugság, átverés, hazaszeretet. Vége hepi end, a gonoszak megbűnhődnek, a kicsit jobbak elnyerik jutalmukat.
Kedvenc történelmi időszakom, de vhogy ez a könyv nem ütött nálam akkorát, mint a másik. Értékelésnél szőrös szívű voltam, erős négyest kapott tőlem.

KBCsilla P>!
Andrew Gross: Nácik Amerikában

Bár a könyvet én választottam a könyvesboltban, elég sokáig pihentettem a polcon. Bevallom, kicsit riasztott a vastagsága, hiszen elég sokat olvasok utazás közben, ami azzal jár, hogy cipelnem kell egy táskába alig beleférős, ráadásul puha borítású könyvet. De az is igaz, hogy nem nehéz a könyv, csak kényelmetlen, hogy vigyázva kell mindig beleszuszakolnom a táskámba.
A várakozásnak volt értelme, mert olyan időszakban vettem a kezembe, amikor volt lelkierőm és főleg kitartásom az olvasáshoz.
Nekem tetszett a főszereplő, illetve nem a hibái tetszettek, hanem ezek felvállalása. Nem éreztem úgy, hogy sajnáltatja magát a múltja miatt, sőt, kedvemre való volt, ahogy ezt kezelte. Számomra egyértelmű volt, hogy mindig mindenhol felbukkan a múltja, mert ez adta a valóságosságát, az emberiességét. Valljuk meg őszintén, mindannyian hordozzuk magunkkal a bűneinket.
Ezzel ellentétben Liz vaksága kicsit bosszantott, hogy inkább bízik az ismeretlen szomszédaiban, mint a jól ismert férjében, aki ráadásul a gyermeke apja. Értem én, hogy nem a kellemes eseményekre koncentrál a házasságából, de valahol mégsem értem.
Úgy gondolom, hogy a múltbeli hibáinkért nem élhetünk egész életünkben pellengérre állítva.

sotusagi P>!
Andrew Gross: Nácik Amerikában

Andrew Gross felírta magát az abszolút kedvenc kémregény íróim közé. Zseniálisan mozgatja a szálakat, a történetei lebilincselőek. Letehetetlen könyveket ír.
Ez a regénye is egy olyan korszakot idéz amibe szerintem egyikünk se szeretne élni, mégis élvezettel olvasunk róla, főleg az ő tollából. Nagyon remélem, hogy lesz újabb regénye.

Bukros_Zsolt>!
Andrew Gross: Nácik Amerikában

Hát, a javára írható a könyvnek, hogy nem rossz, mert faék egyszerűséggel lett megírva, és könnyen olvastatta magát. Ugyanakkor be kell látnom, hogy nem egy Tű a szénakazalban. Őszintén szólva nagyon nem tetszett, hogy egyes szám első személyben van, miközben időnként harmadik személyre vált; ez szerintem nagyon kiábrándító, és nem is illik ehhez a zsánerhez. Másodszor a főhősnél kevés bosszantóbb karakterrel találkoztam még, néha már egyenesen idegesített, hogy mennyire ostobán viselkedik a kezdet kezdetétől egészen a sztori végéig. Ennek ellenére egynek elmegy, ha az ember nem vár körömrágós izgalmakat, elképesztő fordulatokat és egy kedvelhető, izgalmas főszereplőt. Persze, hogy ez kinek mit jelent, az mindenkinek egyéni ízlés kérdése. Olyasmi ez kémregényben gondolom, mint a gyengébbik nem képviselőinek a strandkönyv, ott és akkor egynek jó, de aztán könnyen feledhető. Azért valószínűleg adok még esélyt a szerzőnek, de egy jó Follett-könyv bármikor kenterbe veri.

BBetti86 >!
Andrew Gross: Nácik Amerikában

Eléggé kedvelem a szerző köteteit, de most az a varázs nem volt meg, mint az előző kötetnél. Jó ez is, csak az a drámai hatás, az hibádzott.

A történet viszont izgalmas. Folyamatosak a csavarok és meglepő felfedezések, amiket többféle akció is színez. Kémkedés, csapda állítás, terrorista megmozdulás és sok más. Nem lehetett tudni, mi jön még, ki az, akinek látszik és ki valaki egészen más. Lekötött, tetszett – csak.
Most nem éreztem úgy, hogy szíven üt a sztori. Az Egy kém kis képét nagyon nem volt jó ötlet a borítóra tenni, mert itt is azt vártam, hogy érzelmileg üssön meg a könyv. Itt eszembe se jutott volna könnyezni – izgalmas, szórakoztató, de az a drámai plusz nincs benne. Még csak nem is izgultam Charlie sorsáért, noha nem egyszer keveredik nem is kicsit veszélyes helyzetbe.

Gross jól használja a történelmi hátteret. Hagyományos értelemben nem történelmi regény, de több sima háttérnél, hogy éppen mi zajlik a világban. Az Államok politikája, a mindennapok hangulata, a regényt mozgásba hozó konfliktus is mind a korból táplálkozik. Szeretem is, amikor egy regény tudja használni a korát és nem játszódhat akármikor. Ennek ekkor és itt kell zajlania. Gross meg tudta így írni e thrillert.

Mennyire szimpatikusak a szereplők? Ismét az a baj, hogy folyton eszembe lett juttatva Leo és Nathan (az Egy kém Auschwitzban hősei). Őket annyira szerettem, hogy Charlie nem érhetett a nyomukba. Azt tudtam értékelni benne, hogy nem egy hagyományos hős. A gödör aljáról jön fel, és próbálja összerakni a tönkrement életét. Okos, bátor, de messze nem hibátlan és bőven van, mit jóvátegyen.
Az is tetszett, hogy a kémek is sokfélék. Ahogy még egy szoros közösségben is vannak fanatisták, kevésbé megszállottak és ahogy ütköztetik az ő döntéseiket, hozott jó helyzeteket.

Könnyű olvasni, szórakoztató. Történelmi thrillerként nagyon rendben van, szerettem – csak a másik Gross világháborús sztorit jobban.

FZolee>!
Andrew Gross: Nácik Amerikában

A könyvet nagyjából úgy tudnám röviden összefoglalni, hogy ez egy olyan kémregény, amelyben semmi meglepő nem történik. Nem volt rossz, könnyen olvastatta magát, de a fordulatok nagy részét még én is ki tudtam találni. Ez persze nem feltétlen rossz, mert van amikor csak egy könnyed kikapcsolódásra vágyik az ember.
A sztori egészen lassan indult be, főleg ahhoz képest, hogy nagyon hamar le lehetett vágni, hogy spoiler. A legzavaróbb az volt, hogy milyen ostobán viselkedett a legtöbb szereplő, még a főszereplő sem a legélesebb kés volt a fiókban. A szereplőket nem tudtam megkedvelnispoiler.
Aki egy olyan kémregényre vágyik, amire nem kell nagyon figyelni, az nyugodtan vegye a kezébe és olvassa el, viszont nem fogja megváltani a világot. Nem volt rossz, de csak négy csillagot tudok adni rá.

Ani_Kiss>!
Andrew Gross: Nácik Amerikában

Nálam az utolsó kb. 100 oldal húzta fel a könyvet 4 csillagra. Addig számomra eléggé kiszámíthatató volt, minimális izgalommal, szimpatikus szereplők nélkül. Kár, pedig az „Egy kém..” – et tényleg nagyon szerettem.


Népszerű idézetek

mate55>!

1939 –1941. Miközben Európában már javában tombolt a háború, Roosevelt elnök hadba lépéssel kapcsolatos elképzeléseit heves és tömeges ellenállás fogadta Amerikában.

(első mondat)

mate55>!

Néhány könyv. Egy bőrkötéses Rilke-kötet. A Buddenbrook-ház Thomas Manntól.

135. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Steve Berry: A Romanov-jóslat
Dan Brown: Az elveszett jelkép
Douglas Preston – Lincoln Child: Kénköves pokol
Steve Berry: A Kaiser hálója
Stephen King: A Setét Torony – Callai farkasok
Stephenie Meyer: A Vegyész
Julie Garwood: Kegyes halál
Justin Cronin: A szabadulás
Dane Huckelbridge: Vízkastély
Michael Crichton: Az elveszett világ