A ​fényhozó 6 csillagozás

Andrea Weaver: A fényhozó

Egy ​nő, aki nem hord táskát, nincs varrás a ruháján, sohasem hazudik, a világ uralkodóit személyesen ismeri, csődöt mond a közelében minden fegyver, emberek tűnnek el a keze között, szokatlan listája van és gyönyörű.
Egy férfi, aki éppen megmenti a világot, sosem öl, árva, bár hatalmas családja van, és rejtélyes feladata miatt egy másik meglepő lista gazdája.
Egy dolog köti össze őket: a világ titkos működésének ismerete.
Listáik néhány pontja keresztezi egymást, mint ahogy ilyenkor útjaik is metszőpontot érnek a Föld különböző helyszínein. Ezeket a találkozásokat pedig átitatja az igazság és kiragyog belőlük a fény, attól függően ki-mennyit tud érzékelni belőle ezen a varázslatos bolygón.
A világunk gyönyörű. Mégis mintha valami állandóan borzolná a kedélyeket.
De mi van, ha tényleg borzolja is? Értünk, nekünk, miattunk vagy velünk, folyton nehézséget okoz valami, ami áthatja az egész létünket. Talán tehetnénk ellene.
Ha tudhatnánk végre, kik… (tovább)

>!
Enzír, Budapest, 2020
370 oldal · ISBN: 9786156029034
>!
Enzír, Budapest, 2016
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638883162

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Ildikó76>!
Andrea Weaver: A fényhozó

„Mcconelly nem értett semmit, és nem is vette a fáradtságot, hogy foglalkozzon az őt ért hézagokkal. Úgy viselkedett, mint a legtöbb fejlődő ember. Csak azzal volt hajlandó szembenézni, amit el tudott viselni. A többit nem létezőnek vagy képzeltnek tekintette. Ezért fel nem foghatta, hogy inkább hálásnak kellene lennie.
És nem azért, mert még életben volt, hiszen Lucia nem akarta őt megölni.
Hanem az életmentő útmutatás miatt.”


Népszerű idézetek

Ildikó76>!

– … az univerzumban semmi sem gonosz. A teremtő rendszer hamar rájött, hogy édeni állapotban a lelkek nem fejlődnek, csak, ha megismerhetik önmagukat. A cél maga a fejlődés. Így beleépítette önmagába a nehezítést. Ezek vagyunk mi. Szeretném, ha egyszer leesne, mint mondtam, az eredet és a cél is azonos.

102. oldal (Enzír, 2016)

Ildikó76>!

– Mert a szellemi fejlődéshez a konfliktus nélkülözhetetlen. Bármi áron. Nekünk meghatározott szintig negatívnak kell lennünk, mert az úgynevezett teszt ezt követeli meg a maguk érettségijén. Nem mehet át a vizsgán gyenge feladatokkal, mert a bizottság nem engedné át a végén. Ehhez az kell, hogy mi a lehető legnagyobb elvárások szerint nehezítsük a feladatot, magának pedig ennek ellenére jól kell vizsgáznia. Nem olyan bonyolult – nézett Neloq szemébe egyenesen Lucia egy ártatlan, kristálykék pillantással.
– És ezt úgy hajtják végre, hogy minden csoportban ott vannak az embereik…
– … minden vallásban, minden kormányban, minden uralkodóházban… vagy mögöttük… – bólintott Lucia lassan. – Általában minden oldalt támogatunk így vagy úgy.

171. oldal (Enzír, 2016)

Ildikó76>!

– Ugyan. A pokol a Földön van. Maguk hozták létre. Igaz, a mi segítségünkkel, de mondhattak volna nemet is. Mindenre…

119. oldal (Enzír, 2016)

Ildikó76>!

– Igen. Gondoltam rá. Kezünkben a média, és ez a leglogikusabb ellenlépés. De azért… – pillantott ki a bűvös, végtelen kékbe, mely körülöttük lüktetett súlyosan, remegve – … figyelj csak oda, mi történik! Rájöttek, még ha kevesen is, hogy az emberi történelem különleges pillanatában élnek, s hogy mindannyian azért születtek ebben a kivételes időben, mert egyénileg és közösen is küldetésük van. Annyi véren, mocskon, halálon, megcsalatáson, áruláson és kudarcon keresztül eljutottak idáig, Endon. És akármennyire is kénytelenek vagyunk tenni ellene, ez csodálatos!

241. oldal (Enzír, 2016)

Ildikó76>!

– … a bolygón csak annyi rossz lehet, amennyi jó. Ezért duális, hogy legyen lehetőség választani.
– Most erősödni látszik a rossz… – mérlegelt a férfi, és kissé zavarni kezdte, hogy milyen hatást gyakorolt rá a nő mondandója.
– Így van, mert erősödött a jó – válaszolta Lucia érzékeket borzoló hangon.

121. oldal (Enzír, 2016)

Ildikó76>!

– Egyáltalán lerövidíthető a fejlődési folyamat?
– Igen. Egyéni fejlődésnél megbocsátással. A megbocsátás megállítja a haragtól tehetetlenül zuhogó tetteket. A világban már elkövetett tettet megbocsáthatja magának az entitás, és dönthet úgy, hogy többé nem követi el. A megtanulandó leckék közé tartozik a türelem, a tolerancia, és a könnyedség képessége. De az én kihagyásával képtelenség az egész. Az elmét be kell vonni. Sokan azonban megtanult hibás minták rabjai. A hibás minta az illúzió legerősebb vára. De a megértés és az azt kísérő elfogadás generátora a fejlődésnek.

187. oldal (Enzír, 2016)


Hasonló könyvek címkék alapján

Halász Emese: Ignis
Peller Mariann: Szerelemszövetség
Agnes Golenya Purisaca: Az Aranykapu
Farkas Bíborka: Druidaösvény
Susan Kren: Kendra életei
Papp Csilla: Minden életemben szerettelek
Petróczki Kitti: Elképzelt terápia
Dan Millman: Szókratész utazásai
Lione Stanislav: Csillagom
Kováts Róbert: A másik út