Az ​agyagkutya (Montalbano felügyelő 2.) 25 csillagozás

Andrea Camilleri: Az agyagkutya Andrea Camilleri: Az agyagkutya

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Szicília: napfény, tenger – és a maffia. Hamisítatlan szicíliai környezetbe, a „legjellegzetesebb s egyben legkitaláltabb” kisváros, Vigata varázslatos világába vezet az izgalmas történet. Montalbano felügyelő egy látszólag hétköznapi áruházrablás és maffialeszámolás mögött meghúzódó, ötven év távlatába visszanyúló bűnügyben nyomoz. Görög Tano, a halála óráján „éneklő” maffiavezér egy fegyverraktár helyét árulja el a felügyelőnek, aki a hely oldalába vájt barlang mögött, egy rejtett üregben fiatal pár szertartásosan elrendezett, mumifikálódott holttestére bukkan, akiknek örök álmát egy életnagyságú agyagkutya őrzi. Montalbanót vadászösztöne nem hagyja nyugodni…

Eredeti megjelenés éve: 1996

>!
Bastei Budapest, Budapest, 2001
326 oldal · ISBN: 9632964799 · Fordította: Lukácsi Margit
>!
keménytáblás · ISBN: 9632964799

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
fülcimpa
Andrea Camilleri: Az agyagkutya

A letehetetlen kategória egyik mintapéldánya, őrületes mondatok, szédületes, vicces nevek, és maga a történet… hm, elmés, jól kiagyalt.
Minap beszéltünk róla, hogy talán simán lehet krimit, forgatókönyvet írni, csak kell egy jól kiagyalt csavar, ami elé felépíted a dolgokat. Nyújtsa fel a kezét, aki szintén úgy érzi, hogy jééé, ez végtelenül egyszerű?
De így, ahogy Camilleri teszi? Na, így már nem is olyan…

1 hozzászólás
>!
egy_ember
Andrea Camilleri: Az agyagkutya

Nem CSI – Montalbano
Tulajdonképpen nincs semmi bajom a CSI sorozatokkal, időnként meg is nézek egyet-egyet (kivéve a Miamit, mert az azért gáz), de olvasni jobban szeretek olyan krimit, ami megdolgoztat. Amiben egy „nagysebességű vérspriccből” (vagy miből) nem következik automatikusan, hogy az elkövető negyvenes fehér férfi, kék boxeralsóban. Szóval az olyan krimiket szeretem, amikben van egy karakteres nyomozó, aki kérdezget, töpreng, kombinál, lelki mozgatórugókat keres, ilyesmik. (Esetleg iszik, cigarettázik, lelkibeteg, jókat eszik, nőcsábász, de ez már fakultatív.) Azt meg külön szeretem, ha ezeket a dolgokat Európában csinálja. Például Szicíliában, mint Andrea Camilleri nyomozója Montalbano felügyelő. Jó történetek, jó hely- és korrajz, jó figurák – minden adott egy jó krimihez.

3 hozzászólás
>!
BabusM
Andrea Camilleri: Az agyagkutya

Montalbanóban eddig még nem csalódtam. Bár a többi kötetben nem tűnt fel, hogy ennyire kérkedne a műveltségével… Férfihíúság…

>!
Bastei Budapest, Budapest, 2001
326 oldal · ISBN: 9632964799 · Fordította: Lukácsi Margit
>!
blackett P
Andrea Camilleri: Az agyagkutya

Azt szeretem a legjobban Camilleri-ben, hogy időnként gondol egyet, fogja a prózaírás egyes szabályait, begyömöszöli egy bőröndbe, és ráül. És ez még működik is neki.
Amúgy meg szerelmes vagyok Montalbanóba, igaz, élőben nettó fél óra alatt az agyamra menne.

>!
Gelso P
Andrea Camilleri: Az agyagkutya

A hegedű hangjával kezdődött, aztán már nem tudtak leállítani – talán valamennyi itthon létező Camilleri könyvet elolvastam…(egyet meg is bántam…) Imádom a stílust, letehetetlen könyv, jók és életszerűek benne a helyzetek, jók a poénok – (a fordítónak köszönhetően magyarul is működnek). Kedvelem filmben is, bár kissé vontatott – de Montalbano alakját még az 5 éves kisfiam is várta annak idején, amikor először ment a tvben.

>!
Shil
Andrea Camilleri: Az agyagkutya

E kötet óta imádom a kopasz, kissé beképzelt, de zseniális felügyelőt. És sírok, hogy alig fordították magyarra a Montalbano sorozatot. :(

>!
hársvirág
Andrea Camilleri: Az agyagkutya

Nekem nem tetszett. Unalmas volt, krimitől többet várnék. A stílusa is gyermekded volt, olyan fogalmazás-ízű.


A sorozat következő kötete

Montalbano felügyelő sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Leonardo Sciascia: Mint a bagoly nappal
Borsa Brown: A maffia gyermekei
Mario Puzo: A Keresztapa
Davide Enia: Úgy a földön is
Anne L. Green: Elvesztett jövő
Anne Priest: Angyalkönny
Jo Nesbø: Vér a havon
Donna Leon: Az aranytojás
Baráth Katalin: A türkizkék hegedű
Donato Carrisi: Démoni suttogás