…és ​sosem jártam iskolába 3 csillagozás

Egy boldog gyermek története
André Stern: …és sosem jártam iskolába

André Stern, akinek sohasem kellett iskolába járnia, beszámol gyermekkorának sokszínű mindennapjairól, ahol nyoma sem volt stressznek és teljesítménykényszernek. Elmeséli, hogyan tanult meg három évesen olvasni, és miért volt az mégis teljesen rendben, hogy végül olvasása csak nyolc évesen vált készségszintűvé. Elmondja, hogyan lehetséges, hogy szinte mindent meg tud javítani, hogyan fedezte fel a pi-számot egy lego-markoló összeszerelése közben, milyen hatással volt személyiségének fejlődésére Marcel Proust életműve, és hogyan fedezte fel a zene és a számítógépek világát. Immáron Európa-szerte heves vita folyik arról, hogy iskoláink vajon nem egy olyan zubbonyba kényszerítik-e gyermekeinket, amely többségük számára már túl szűk? André Stern könyve egy nem dogmatikus hozzájárulás ehhez a véleménycseréhez.

>!
EzVan, 2014
172 oldal · ISBN: 9783898832281 · Fordította: Rémán Izabella

Enciklopédia 2


Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

verone P>!
André Stern: …és sosem jártam iskolába

André Stern: …és sosem jártam iskolába Egy boldog gyermek története

Egy történet, ami más szemszögből közelíti meg az iskoláról alkotott általános elképzelésünket. André, aki soha nem járt iskolába elmeséli gyermekkorának mindennapjait, hogy hogyan tanult meg írni, olvasni és számolni önállóan, mindenféle rendszerbe foglalt oktatás nélkül. Megerősített abban, hogy lelkesedés nélkül nem érdemes belefogni a tanulásba, ha kényszerből, úgymond erőszakkal akarunk valamit megtanítani bárkinek, annak nem lesz hosszútávon eredménye. Vannak olyan tanítási módszerek, amik nem mindenkinél válnak be, de a gyermek lelkesedése nélkül egyik módszer sem ér semmit.


Népszerű idézetek

emerita>!

Vajon hogy emlékeztethetnék a szabad választások korában arra a tényre, hogy a „többség” szó nem a „helyes” szó szinonimája, anélkül, hogy ezzel újra és újra meg ne hosszabbítanám előfizetésemet a „fekete bárány” cím vielésére.

139. oldal

André Stern: …és sosem jártam iskolába Egy boldog gyermek története

emerita>!

Nem fejezhetem ki olyasmivel kapcsolatos kételyeimet, amit mások magától értetődőnek tartanak, anélkül, hogy ne tűnnék eretneknek. Az, hogy valakit sokkol az, amit a többség normálisnak vél, szinte elkerülhetetlenül azt a benyomást kelti, hogy az adott személy fordítva szemléli a világot. Ugyanígy elkerülhetetlen a megütközés akkor is, ha valaki borzasztóan arrogánsnak és tiszteletlennek tartja az emberi jogok nyugati értelmezésének kiterjesztését a világ minden emberére – ha kell, akár erőszakkal is.

139. oldal

André Stern: …és sosem jártam iskolába Egy boldog gyermek története

verone P>!

Ha meghívnak egy előadásra, akkor legszívesebben rövidre fogom a dolgot: Hölgyeim és Uraim, jó estét kívánok!
Kisfiúként egy idő után nagyon untam az emberek soha véget nem érő kérdezősködését, akik igencsak felháborodtak, amikor engem szabadon kószálni láttak, míg más gyerekek az iskolában ültek. Tehát megfogalmaztam magamnak egy mondatot, amellyel bármikor bárhol bemutatkozhattam: „Jó napot kívánok, nevem André, kisfiú vagyok, nem eszem cukorkát és nem járok iskolába!”
Az utolsó kijelentés rendszerint bizonyos szintű felháborodást keltett, és ez a mai napig így is van.
Idő közben a negyvenhez közeledtem, újságíró, zenész, gitárkészítő vagyok és sosem tettem be a lábam egyetlen iskolába sem.
Hölgyeim és uraim, ezennel be is fejezem előadásomat. Ahogy az szokás, most az Önök rendelkezésére állok, hogy az előadásom kapcsán felmerült kérdéseket megválaszoljam.

141. oldal, (EzVanKiadó, 2014)

André Stern: …és sosem jártam iskolába Egy boldog gyermek története

Kapcsolódó szócikkek: iskola · otthon oktatás (magántanuló)

Hasonló könyvek címkék alapján

Romain Gary: A virradat ígérete
Antoine Leiris: Csak azért sem gyűlöllek titeket
Pierre La Mure: Moulin Rouge
François Truffaut: Hitchcock
Lisieux-i Szent Teréz: Lisieux-i Szent Teréz önéletrajza
Marina Vlady: Szerelmem, Viszockij
Eve Curie: Madame Curie
Gérard Depardieu: Ez már csak így volt
Nyikolaj Bergyajev: Az ember rabságáról és szabadságáról
Jean-Louis Fournier: Hova megyünk, papa?