A ​gondolatolvasó gép 9 csillagozás

André Maurois: A gondolatolvasó gép

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

André Maurois világhírű író tudományos-fantasztikus regényének A gondolatolvasó gép-nek hőse egy különös találmány: a pszichográf. Ez a gép meglesi, kifürkészi és feljegyzi az ember gondolatait: bárki és bármikor megismerheti embertársainak legrejtettebb vágyait, elképzeléseit, indulatait, gondolattöredékeit. A szellemes ötlet alkalmat ad arra, hogy a kitűnő francia író, akinek számos regénye és életrajza aratott nagy sikert (nálunk is), az ember titkos, önmaga előtt is titkolt gondolatainak mélységeibe vezesse be az olvasót. Mert Maurois-t nem annyira a modern technika forradalma érdekli, mint a pszichológia: a hazugság jótékony szerepének és ártalmas hatásának viszonyát fedi fel a mulatságos, fordulatos, szellemes cselekmény során.
    A kötet másik kisregénye – Utazás a Mívesek országában – ugyancsak fantasztikus tárgyú és hangulatú, de filozófiai fogantatású: a művészek és a művészetszerető állampolgárok viszonyát tárgyalja szellemes, regényes történet tükrében.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1971
162 oldal · puhatáblás · Fordította: Görög Lívia
>!
Franklin-Társulat, Budapest, 1938
170 oldal · Fordította: Komor András

Enciklopédia 9


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

regulat>!
André Maurois: A gondolatolvasó gép

Két kisregény, vagy inkább egy kisregény, meg egy kisebb…
Van ugye a címadó sci-fi, ami akár zseniális is lehetne, de a kora, az én szememben már csökkenti az élvezeti értéket. Mindenesetre érdekes dolog eljátszani azzal a gondolattal, hogy egy hordozható gondolatolvasógép, ami megjeleníti, amolyan magnetofonként, a gondolatainkat: képes lenne-e megváltoztatni a világot? Őszintébbé tenné-e az embereket? No és, mekkora üzleti sikert hozna?

Az első kisregényben minderre választ kapunk.

A második, mondhatni a még kisebb regény, az Utazás a mívesek országában mint a cím is sejteti, amolyan Gulliver parafrázis… ka. Egy különös sziget világának bemutatása, ahol a művészek irányítanak, és egyben ingyenélnek. Ezt a világot látogatja meg két magányos utazó (férfi és nő), és távoznak onnan talán párként.
De vagy a front vonult át túl erősen, vagy valami más volt a baj, eme tanmese tanulságára nem jöttem rá… mondjuk az is egy tanulság, ha nincs tanulság.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1971
162 oldal · puhatáblás · Fordította: Görög Lívia
gyuszi64>!
André Maurois: A gondolatolvasó gép

Az eredeti koncepció – Bulicsov és Maurois összehasonlítása – természetesen halálra volt ítélve. A Kozarin professzor koronája igazi közép-európai életkép, egy nehézségekkel küzdő átlagos családról, míg A gondolatolvasó gép (felső)középosztálybeli francia városi és amerikai vidéki egyetemi környezetben játszódik – a két cselekmény tehát nem lehet az összehasonlítás alapja, marad a stílus.
A könyv utószava találó: „Az író önmaga helyett a cselekménynek engedi át a színpadot, megelégedve a rendező szerepével.” Igen, Maurois jól ír, precíz és érzékeny, mégis a két szerző stílusát összehasonlítva nálam Bulicsov nyert. Talán azért, mert írásának kelet-európai hangulata nemcsak közelebb áll hozzám, hanem – Maurois-hoz képest – inkább hiteles, ilyen képet őrzünk mi a génjeinkben.

Összeszedett írás A gondolatolvasó gép, a másik kisregény – Utazás a Mívesek országában – stílusában nem, de hangulatában annál inkább eltérő. Egy sokadik Gullivert kapunk, mondjuk a Karinthy-féle Faremido és Capillária utánit, és ebben a művészek és a gyakorlati tevékenységet folytatók állnak szemben. A célratörő írásban parodisztikus-szatirikus elemeket és alkalmanként franciás humort kapunk; és valami olyasféle tanulságot, hogy az utópiákban is elkerülhetetlen a bilincs – ami pedig éppen ezért súlyosabb is lehet.

Chöpp >!
André Maurois: A gondolatolvasó gép

Nekem kicsikét komolytalan, nem igazán tartozik Maurois mesterművei közé.

Diosz P>!
André Maurois: A gondolatolvasó gép

A második történet sokkal jobban tetszett, mint A gondolatolvasó gép. Bár figyelembe véve hogy a mindkét történet a II.világháború előtt íródott, az első történet is érdekes. Nagyon olvasmányosan ír, gördülékeny mindkét történet.


Népszerű idézetek

regulat>!

Minél idősebb leszek, annál inkább hiszem, hogy a boldogság titka: korán kelni, korán feküdni.

54. oldal, A gondolatolvasó gép (Szépirodalmi, 1971)

1 hozzászólás
>!

[…] – Ott éltek ketten egy hajón, testközelben, távol mindennemű társadalmi ellenőrzéstől s önérzetük mégis erősebbnek bizonyult vágyaiknál?… Bámulatos eset! – tette hozzá felhangon, Martinnak címezve megjegyzését.
Nagyon érdekes! – helyeselt Martin. – Úgy hiszem, kedves kartársaim, a kihallgatást szükségtelen és nem is kívánatos folytatni, lerontaná az alany pszichológiai esélyeit… Javaslom, utaljuk be mindkét egyént hivatalból a pszicháriumba.

133. oldal (Szépirodalmi, 1971)

6 hozzászólás
>!

[…] katona voltam, sőt tiszt: apósom, Cauvin-Lequeux úr nyilván nem olvasta sem Stendahlt, sem Paul-Louis Courier-t, minek folytán a tiszti uniformist a konzervatív felfogás jelképének és zálogának hitte.

9. oldal, A gondolatolvasó gép (Szépirodalmi, 1971)

regulat>!

Tedd szocialistává az államot, és majd meglátod: az államosított üzemek adminisztrációja jóval többe kerül az országnak, mint az az öt- vagy hatszázalékos haszon, amit a legszerencsésebb sorstárasaim zsebre vágnak…

89. oldal, A gondolatolvasó gép (Szépirodalmi, 1971)

3 hozzászólás
regulat>!

[…] az emberek ragaszkodnak ahhoz, ami elválasztja őket egymástól, és ellenségüknek tekintik azt, aki ettől meg akarja őket fosztani…

117. oldal, A gondolatolvasó gép (Szépirodalmi, 1971)

>!

Ezekben a hetekben történt, hogy egy francia fiatalember, Gerbault, kis egyárbocosán egyedül átkelt az Atlanti-óceánon, és nyilvánosságra hozta útinaplóját. Hirtelen megvilágosodott az elmém. Erre születtem én: hogy magányosan járjam a tengert. Nem az Atlanti-óceán vonzott elsősorban, hanem a Csendes-óceán. Rajongtam Stevenson, Schwob, Conrad regényeiért, régóta álmodoztam a csodálatos nevű csendes-óceáni szigetekről: Buratiri, Apemama, Nonuti… Az „atoll” szó puszta kimondása is elragadtatásba ejtett: kristályfényű szirtkoszorú övezte, mélykék tengeröböl jelent meg lelki szemeim előtt. Amennyire féltem a szeszélyes, kacér európai nőtől, annyira vonzott ez a hűséges, csendes, szerelemre termett kis nőstény, amilyennek a bennszülött nőt képzeltem. Percek alatt eltökéltem magam az útra.

122. oldal (Szépirodalmi, 1971)

Kapcsolódó szócikkek: Joseph Conrad · Robert Louis Stevenson
regulat>!

[…] a nagy Swift, aki megalkotta az emberi butaság és gonoszság legvéresebb szatíráját, s aki ma gyermekeink könyvespolcán találná meg – és sehol másutt – félelmetes könyvét, a Gulliver utazásai-t.

118. oldal, A gondolatolvasó gép (Szépirodalmi, 1971)

Kapcsolódó szócikkek: Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Sli P>!

[…] az egyénnek az a meggyőződése, hogy jobb sorsra érdemes; ha itt-ott hibázott, az kizárólag a véletlen bűne, és egyébként is új életet kezd, mihelyt alkalma nyílik rá. Ez az illúzió késő öregkoráig elkíséri az embert.

103. oldal, A gondolatolvasó gép - Tizenhetedik fejezet (Szépirodalmi, 1971)

Sli P>!

Igaza van, menekülök. De mi elől? És ha megálljt parancsolok a felszíni mozgásnak, miféle Ént találok vajon a mélyben? Hátha csendet, űrt, a semmit?

149. oldal, Utazás a Mívesek országában - Hetedik fejezet (Szépirodalmi, 1971)

Kapcsolódó szócikkek: menekülés
madrugada>!

A bor okozta mámor finomabb és ékesszólóbb, mint a koktélrészegség.

52. oldal, A gondolatolvasó gép (Szépirodalmi, 1971)


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Vercors: Sylva
Ludvík Souček: A vak madarak titka
Guillaume Musso: Holnap
Robert Merle: Malevil
Franck Thilliez: Pandémia
Jules Verne: A rejtelmes sziget
Robert Merle: Védett férfiak
Jules Verne: Nemo kapitány / 20 000 Leagues Under the Sea
Francis Carsac: A sehollakók
H. G. Wells: Az időgép / Az elcserélt élet