A fiatal Malraux második regénye, a Királyok útja ellentétben első és későbbi regényeivel csak rendkívül lazán kapcsolódik politikai eseményekhez: alapproblémája nem a társadalmi cselekvés, a forradalom vagy ellenforradalom lehetőségeinek, perspektívájának felvázolása, hanem a határhelyzetbe került magányos individuum helyzetének, létmódjának tisztázása. A mű kérdésfeltevései az egzisztencialista regényt előlegezik, de annak tézisszerűsége nélkül.
A regény két főhőse, Claude Vannec és a titokzatos Perken Kambodzsában találkoznak. Claude régész, ősi sziámi emlékek után kutat, a hajdani Királyok útja nyomán akar becses műemlékeket, templomokat, szobrászati remekeket feltárni. Az idősödő kalandor, Perken, már első találkozásukkor mély benyomást tesz rá: rábeszéli, hogy kutassanak együtt a dzsungelben, vállalják az állandóan fenyegető életveszélyt, az egymással is viszálykodó törzsek támadásait. A felfedező út során lassan fény derül Perken múltjára, arra, hogy korlátlan… (tovább)
Királyok útja 16 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1930
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Magvető Világkönyvtár Magvető · Révai Könyvtár
Most olvassa 1
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
A nagypapám katonaként járt Kambodzsában, egy másik rokonom pedig néhány éve a munkája révén élt ott, ezért szerettem volna olvasni az országról, az ottani szokásokról és emberekről. Na, ez a könyv erre nem jó, Kambodzsáról nem sokat tudunk meg. Attól még kalandregénynek jó lehetne, de a templomok felkutatása sem túl izgalmas. Ott van még Claude és Perken témának, és valójában erről is lenne szó – mármint Perkenről –, de ezt sem sikerült úgy tálalni, hogy igazán érdekeljen. Számomra csalódás volt a könyv, de lehet, hogy nem jól közelítettem meg.
Nem a dzsungelről, veszélyekről szól ez a könyv, hanem magunkról. A végsőkig kiélezett helyzetben is a döntés szabadságáról, vagy annak értelmetlenségéről. „Még a halálnak sincs értelme”
Néha a szöveggel gondjaim voltak, de ez lehet, hogy a fordításból adódott, voltak mondatok, amik nehézkesen jöttek le, talán a párbeszédek nem gördültek eléggé.
Népszerű idézetek
Mennyi ember él a földön, s hogy hisznek szenvedélyeikben, szenvedéseikben, létükben; avar alatt nyüzsgő rovarok, zsivajgó sokaság a halál boltíve alatt.
[…] annak, aki a magányt választja, elsősorban bátorságot kell követelnie magától.
36. oldal
Én megértettem, mert magam is nagyon közel álltam ehhez a pillanathoz: ahhoz, amikor le kell számolnunk a reményeinkkel. Mintha meg kellene ölnünk valakit, akiért addig éltünk. Vígan és könnyedén. Maga ezt sem értheti igazán: megölni valakit, aki nem akar meghalni… S ha az embernek nincs gyereke; ha az ember nem is akarta, hogy gyereke legyen: a remény közölhetetlen; nem adhatjuk tovább senkinek, és valóban arról van szó, hogy megöljük magunkat. Azért tudunk olyan mélyen viszonozni minden rokonszenvet…
63. oldal
[…] a világ rendje nem a véletlen kedvéért omlik össze, hanem azért az akaratért, hogy hasznot csikarjunk ki belőle.
37. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Pierre Boulle: Híd a Kwai folyón 85% ·
Összehasonlítás - Daniel Pennac: Testnapló 95% ·
Összehasonlítás - Tan Twan Eng: Esőcsináló 93% ·
Összehasonlítás - Maurice Druon: A Vaskirály 92% ·
Összehasonlítás - Émile Ajar: Előttem az élet 92% ·
Összehasonlítás - Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai 92% ·
Összehasonlítás - Romain Gary: A virradat ígérete 92% ·
Összehasonlítás - Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles? 91% ·
Összehasonlítás - Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk 93% ·
Összehasonlítás - Daniel Pennac: A karabélyos tündér 93% ·
Összehasonlítás