Tőzsdeszeminárium 2 csillagozás

Nem elég csupán az eseményeket előre látni, hanem a résztvevők reakcióját is ki kel tudni számítani.

27. oldal

A pénzintézetnél az ügyfélnek azt ajánlották, hogy pénzét takarékbetétben, lehetőleg hosszabb időre kösse le, ahelyett, hogy részvényekbe fagyasztaná be, habár akkoriban a részvények árfolyama erősen alulértékelt, különösen mélyponton lévő volt. Akkoriban ugyanis a bankoknak ahhoz fűződött érdekük, hogy a részvényeket saját maguk vásárolják fel.

35. oldal

Ősi törvény, hogy a közösség csak akkor vásárol, ha az árfolyamok emelkednek,viszont elad, ha az árfolyamok esnek. […] Ilyen hangulatváltozás gyakran előfordul. A befektetők úgy viselkednek, mint az alkoholisták – reggel másnaposan ébrednek, ha előző este túl sokat ittak, esküsznek, hogy nem nyúlnak többé pohárhoz, de már este 7-kor megkockáztatnak egy koktélt, 8-kor egy pohár bort, 10-kor már egy pohár whiskyt és így tovább. Éjfélkor már ugyanúgy részegek, mint előző este. Ez ugyanolyan körforgás, mint az apály és a dagály. Sajnos, még a legokosabb közgazdászok sem tudják kiszámítani, hogy melyik pillanatban következik be a változás, ellentétben az ócenaográfusokkal, akik a tenger mozgásait másodpercre pontosan meg tudják határozni.

36. oldal

Rövid távon a gazdasági helyzet vagy a vállalat minősége semmilyen hatással nincs az árfolyamokra. Annál nagyobb hatással vannak rá a napi események, egyes rövid hírek, sőt a pletyka. Ugyanis sok tőzsdei játékos ezekből von le a továbbiakra vonatkozó következtetéseket. Ezek a következtetések azonban legtöbbször hamisak vagy félrevezetőek, mivel teljesen kiszámíthatatlanok. Nem maguk a tényleges események befolyásolják az árfolyamokat, hanem az, hogy a közönség hogyan reagál ezekre az esememényekre.

43. oldal

Mindig azt mondom: „amit mindenki tud, az engem nem hoz izgalomba”. A legfontosabb a híreket értelmezni, de ebből is több téves, mint helyes következtetés vonható le. A hírek téves értékelése a legveszélyesebb.

48. oldal

Ilyen a tőzsde! Kiszámíthatatlanul, hisztérikusan és látszólag minden logika nélkül reagál, különösen nem a hétköznapi logika szerint, amely természetesen nem azonos a tőzsdei logikával.

45. oldal

Sir Isaac Newton, a híres fizikus, aki szenvedélyes tőzsdejátékos volt, és egész vagyonát a londoni South Sea Bubble krach során vesztette el, jól jellemzi a tömegpszicológiai jelenségeket: "Én az égitestek útját centiméterre és másodpercre ki tudom számtani, de azt nem, hogy az őrült tömeg merre hajtja az árfolyamot.

49. oldal

Egy jó spekuláns a többséggel szemben is a saját álláspontja mellett áll ki, ha erre megfelelő érvei és motivációi vannak. Nem álltom, hogy minden spekuláns az árral szemben úszik, hiszen kevés azoknak az aránya, akik erre képesek. Az ő arányukat maximum 10%-ra becsülöm, mivel az embernek igen nehezére esik az uralkodó hangulattól függetlenítenie magát.

51. oldal

Bizonyítékként a nagy festő, Pablo Picasso sikerét szeretném itt példaként megemlíteni: az ő képei milliókat érnek, noha olyan arcokat fest, melyeken a szem lent, az orr pedig fent van. Erre én azt mondom, hogy a tőzsdén is nonkonformista, sőt antikonformista módon kell cselekedni, mivel a tőzsdét érintő általános vélemények fabatkát sem érnek.

52. oldal

Az a nap, amikor a különben makacs optimistából pesszimista lesz, nagy valószínűséggel az árfolyam-tendencia fordulópontja. Ez természetesen fordítva is igaz. Ha a megrögzött pesszimistából optimista lesz, akkor amilyen gyorsan csak lehet, ki kell szállni a tőzséből.

212. oldal