André Bazin a filmkritika, a filmelmélet egyik legjelentősebb alakja – a francia új hullám „szellemi atyja”. A Mi a film? című kötet legfontosabb írásainak gyűjteménye, amelyet haszonnal forgathat minden olvasó, akit érdekel a film lényege, a filmnyelv természete, változásai és a filmtörténet mesterrendezőinek (Charles Chaplin, Jean Renoir, Orson Welles, Vittori de Sica) művészete
Mi a film? 34 csillagozás

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris Könyvtár - Film Osiris









Enciklopédia 2
Kedvencelte 3
Most olvassa 4
Várólistára tette 25
Kívánságlistára tette 22
Kölcsönkérné 2

Kiemelt értékelések


André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok
Kép és filmelemzés feladataimhoz olvastam belőle, nagyon tetszett, Bazin a filmtörténet hőskorában élt, így sok érdekes dolgot tudtam meg a szemelvényeiből, írásaiból.
Maguk a rendezők nem csak figyeltek a szavára, de tisztelték is: „Bazintól óriási segítséget kaptam a munkámhoz, mindahhoz, amit csináltam, mindahhoz, amit megismertem magamból: ez a nagyon magabiztos, nagyon széles látókörű ember valami különleges képességgel rendelkezett ahhoz, hogy teljesen azonosuljon mindazzal, ami lelkesíti, de oly módon, hogy bennünket, alkotókat se fosszon meg szellemi önállóságunktól, sőt még mielőttünk is élesebb fénybe vonta tulajdon személyiségünket.” – mondta róla Federico Fellini.


André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok
Kellemesen borzongató érzés olyan embertől olvasni filmekről, aki régen élt klasszikus „képírók” nemzedékéhez tartozik, s még moziban láthatta, friss élményként élte meg ezeket a celluloid-csodákat. Az Orson Wellesről írt rész felettébb érdekes, rajongók számára kihagyhatatlan alapmű.
(Ez a digitális kor – nem győzöm hangsúlyozni- nagymértékben kedvez a régi írásműveknek, hiszen könnyen utána lehet nézni a rendezőknek, színészeknek, filmeknek, nem kell éveket várni mikor tűzi műsorra a királyi adó. Bár annak is meg volt a romantikája…)


André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok
Jó gondlatok annak benne, igaz nem könnyű olvasni szerintem, de a mester jó rálátással van a filmezésre.


André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok
Egy évtized alatt négyszer olvastam el Bazin esszéit, kb. kétéves kihagyásokkal. Azt vettem észre, hogy egyre jobban szeretem, olvasmányos, és cseppet sem megterhelő megérteni egyik tanulmányát sem.
Népszerű idézetek




Szemtől szembe
Végezetül egyetlen megjegyzésben kifejezve a Cabiria éjszakái nyugtalanító tökéletességét, szeretném elemezni a film utolsó képét, amely szerintem Fellini egész munkásságában a legmerészebb és legerőteljesebb kép. A mindentől: pénzétől, szerelmétől, hitétől megfosztott Cabiria saját magától is eltávolodva ott áll a reménytelen úton. Feltűnik egy csapat fiú meg lány, akik menet közben énekelnek, táncolnak, s Cabiria a megsemmisülés mélyéről lassan felemelkedik az élet felé; elkezd mosolyogni, majd táncolni. Amint sejthetjük, rendkívül mesterkélt és szimbolikus lenne ez a befejezés, ha Fellini a valószerűség ellenvetéseit lehengerelve – egy teljesen zseniális rendezői ötletből kifolyólag – nem emelné filmjét eggyel magasabb síkra azzal, hogy azonosít bennünket hősnőjével. Gyakran emlegették Chaplint az Országútonnal kapcsolatban, de én soha nem voltam igazán meggyőződve Gelsomina és a Chaplin-figura kétségkívül lesújtó összehasonlításának helyességéről. Az első kép, amely nemcsak hogy méltó Chaplinhez, de legszebb ötleteivel azonos értékű, a Cabiria éjszakáinak utolsó képe, amikor Giulietta Masina a kamera felé fordul, és a szemünkbe néz. Szerintem az egész filmtörténetben csak Chaplin tudta rendszeresen kihasználni ezt a megoldást, amely ellentmond a filmművészet minden nyelvtanának. De nyilván nem illene a filmbe, ha Cabiria – amikor a szemünkbe néz – valamilyen igazságot közölne velünk. Ebben a rendezői fogásban az a legjobb, azért tartom zseniálisnak, mert Cabiria tekintete többször is a kamera objektívjére téved, de sohasem állapodik meg rajta. A moziban erre a csodálatos ambivalenciára gyulladnak ki a fények. Cabiria egyrészt még azoknak a kalandoknak a hőse, amelyeket az imént élt át előttünk a filmvásznon, másrészt már tekintetével arra szólít fel bennünket, hogy kövessük az újra megkezdett úton. Szemérmesen, diszkréten, bizonytalanul szólít fel bennünket, hogy azt hihessük, máshoz szólt; de ahhoz elég biztosan és határozottan, hogy kimozdítson bennünket néző mivoltunkból.
463. oldal - Cabiria éjszakái vagy utazás a neorealizmus végére
André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok




Hollywood fölényét világviszonylatban kétségtelenül jórészt néhány filmművészük kiválósága adja meg, de az is igaz, hogy ez a fölény a hagyományok vitalitásával és egy bizonyos mértékű kiválóságával függ össze. Hollywood fölénye ugyanis csak részben technikai jellegű, sokkal inkább abban nyilatkozik meg, amit az amerikai film szellemének nevezünk; ezt viszont csak a produkció szociológiájának elemzésén keresztül lehet megközelíteni. Az amerikai film csodálatos hűséggel tudja megrajzolni azt a képet, amit a közönségét alkotó társadalom önmagáról látni akart. Nemcsak passzív módon […] hanem dinamikusan is […].
65. oldal
André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok




A közönség előítéletei egyébként csak megerősítik a filmrendezőket. Magának a közönségnek ugyan nincs valami nagy vélemény a filmről, és hajlamos azt a díszletezés széles körű lehetőségeivel, a valószerűen ható díszletek alkalmazásával, továbbá a cselekmény gyors lehetőségeivel azonosítani. […] A filmnek szükségképp többet kell mutatnia, mint a színháznak.
111. oldal
André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok




Bizonyosfajta drámai művek, és nem is a legjelentékenyebbek, már harminc vagy ötven éve sokat szenvednek a hozzájuk illő rendezés stílusának és a modern ízlés követelményeinek ellentéte miatt. Különösen a tragédiák. Ezek hendikepje elsősorban a Mounet-Sullyhez és a Sarah Bernhardthoz hasonló nagy drámai színészek eltűnésének következménye, akik a század elején éppúgy kihaltak, ahogy az óriáshüllők a másodkor végén. A sors iróniája folytán megkövült maradványaikat épp a mozgókép őrizte meg a Film d'Art alkotásaiban.
143. oldal
André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok




Jean de Létraz darabjai azonban nem buknak meg, s a Párizsban megforduló vidékiek sem tévesztik össze Francoise Arnoul filmen látott kebleit Nathalie Nattier-nek a Palais Royalban megcsodálható kebleivel, pedig az utóbbiét melltartó takarja el, igaz, hogy, ha szabad így mondanunk, ami alatta van, „húsból és vérből” való. Igen, a színész személyes fellépését semmivel sem lehet pótolni!
139. oldal
André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok




[…] a világ meghódítása nem ér semmit, ha az ember elveszítette a gyermekkorát.
282. oldal
André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok




[…] Sztálin és Tarzan között mindössze annyi a különbség, hogy az utóbbinak szentelt filmek nem tartanak igényt a történelmi dokumentum hitelére.
360. oldal
André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok




A festmény, akár a költemény, jelekből alkotott kompozíció, melynek az a feladata, hogy érzelmeket és gondolatokat közvetítsen. Ebből a szempontból a film nem más, mint folytatása a többi művészetnek.
9. oldal
André Bazin: Mi a film? 82% Esszék, tanulmányok
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nemeskürty István (szerk.): A film ma ·
Összehasonlítás - Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás - Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1. ·
Összehasonlítás - Ládi István: Mozihétköznapok ·
Összehasonlítás - Susan Sontag: A pusztulás képei ·
Összehasonlítás - Kovács András Bálint: Metropolis, Párizs ·
Összehasonlítás - Pethő Ágnes: Múzsák tükre ·
Összehasonlítás - Pier Paolo Pasolini: Eretnek empirizmus ·
Összehasonlítás - Tóbiás Áron (szerk.): Filmkönyvek könyve
·
Összehasonlítás - Farkas György – Lázár Kovács Ákos (szerk.): Hirosima gyermeke ·
Összehasonlítás