Csúcsteljesítmény 13 csillagozás

A szakértelem és a kiválóság pszichológiája
Anders Ericsson – Robert Pool: Csúcsteljesítmény

Vajon a velünk született adottságaink döntik el, miben lehetünk tehetségesek?
Valóban 10 ezer órát kell gyakorolnunk ahhoz, hogy szakértővé váljunk valamiben?
Hogyan segíthetjük hozzá a gyerekeinket, hogy csúcsteljesítményt érjenek el?

Anders Ericsson egész pályafutása során sakkbajnokokat, hegedűvirtuózokat, élsportolókat és memóriaművészeket tanulmányozott. A Csúcsteljesítményben három évtized mítoszromboló kutatásait egyesíti hatékony tanulási stratégiává, amely alapvetően különbözik mindattól, amit hagyományosan gondolunk az új képességek megszerzéséről. Akár a munkahelyünkön szeretnénk kitűnni, akár sportolói vagy zenészi teljesítményünkön javítanánk, akár gyermekünk tanulmányi előmenetelében kívánunk segítséget nyújtani, Ericsson forradalmian új módszerei megmutatják, hogyan fejlődhetünk szinte bármilyen, számunkra fontos készség terén.

Tartalomjegyzék

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2018
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633045701 · Fordította: Pétersz Tamás
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2018
ISBN: 9789633046494 · Fordította: Pétersz Tamás

Kedvencelte 3

Most olvassa 6

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 45

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

H_Nikó>!
Anders Ericsson – Robert Pool: Csúcsteljesítmény

Anders Ericsson – Robert Pool: Csúcsteljesítmény A szakértelem és a kiválóság pszichológiája

Éppen jó időben olvastam ezt a könyvet, és legszívesebben mindenki más kezébe is belenyomnám, hogy olvassa el.

Kéz a kézben jár Carol S. Dweck Szemléletváltás című könyvével. Vagy nevezhetnénk annak a kiegészítésének. Mert bár mindkét könyvben közös, hogy elsősorban megváltoztatja (de legalábbis megpróbálja megváltoztatni) a gondolkodásodat főként a született tehetségről (vagy „született tehetségről”), amíg a Szemléletváltás jobban afelé húz, miért érdemes máshogy gondolkodni róla, és ezt támasztja alá példákkal, addig a Csúcsteljesítmény arra is kitér, hogyan legyünk jobbak a választott területe(ke)n. Két szó: tudatos gyakorlás. És ez a könyv is tele van példákkal. Mozart, Paganini, Benjamin Franklin, Picasso, a három Polgár lány, Zsófia, Zsuzsa és Judit, Donald Thomas, Mario Lemieux. Néhány név a legfontosabbak közül, amelyeket a könyv felsorakoztat. Ezek az emberek mind eljutottak a profi szintre, sőt néhányuk még azon is túl, olyan magasságokba, amiről mások már álmodozni sem mernek. A kérdés, hogy mindazt, amit elértek, istenadta tehetségüknek köszönhetik? A könyv válasza egyértelmű nem.

Az egyik érdekes információ, amit a könyv említ, és ami megfogott, hogy a magas (vagy inkább az átlagnál magasabb) intelligencia szint is csak addig okoz különbséget két ember teljesítménye között, amíg amatőr szinten vannak. Mi több, ez is mindösszesen annyiban nyilvánul meg, hogy a magasabb intelligencia szintű egyén gyorsabban megtanulja, amit kell az adott területhez.
Amiben azonban a csúcsig eljutó emberek valóban túlszárnyalnak mindenki mást, az nem az intelligenciájuk vagy a fizikai képességeik, hanem a (tudatos) gyakorlással töltött idő, a kitartásuk, és az elszántságuk. Ezek az emberek baromira akarnak valamit. Vagy éppen nem, legalábbis kezdetben, de a szüleik elindítják őket az úton, mint Mozart és a Polgár lányok esetében. Valójában kevés olyan terület van, ahol számít, mikor kezdte el az illető, bár tény, hogy a felnőtt agy már máshogy tanul, mint egy kamaszé.
A könyv utal Malcolm Gladwell, Benjamin Bloom és mások kutatásaira, sőt maguk a szerzők is folytattak kísérletet egy egyetemista sráccal az emlékezés kapcsán. Még a génekről is szó esik a könyvben.

Szeretem ezt a könyvet, elsősorban a témájáért. A mai világban mindenki a tehetséggel takarózik, ha valamiben nem jó, vagy éppen ha valaki valamiben nagyon jó. Amikor valaki elér valami nagyot, eljut egy elképesztően profi szintre, mindegy, hogy zongorázásról, sakkról, valamilyen sportról vagy matekról van szó, azt mondják, „istenadta tehetség”. Nem azt, hogy kemény munkával jutott el a csúcsra, mennyit küzdött, hány órát töltött gyakorlással, miközben mások inkább elmentek találkozni a barátaikkal vagy más módon kapcsolódtak ki, ami szintén nem baj. Nem minden zongorista akar koncerteket adni a világ minden táján, nem minden sportoló akar kijutni az olimpiára, és ez teljesen rendben van. Szerintem a probléma akkor kezdődik, amikor két embernek mások a céljai, és az egyik mégis rosszul érzi magát attól, amit a másik elért, és ezen a ponton elkezd magyarázni arról, hogy ő bizony híján van a másik képességeinek. Mert egyszerűbb ezt mondani. A tehetség olyan dolog, amivel vagy rendelkezünk, vagy nem, és nem tudjuk irányítani. Ha azt mondjuk, nekünk nincs, senki nem hibáztathat minket érte. Egyben a „született tehetségbe” vetett hit miatt sokan úgy élik le az életüket, hogy azt gondolják, hülyék valamihez, sokszor éppen a tanár vagy az edző kezeli úgy a fejlődni vágyó diákot, mintha, noha épphogy elkezdett gyakorolni, máris kudarcra lenne ítélve, és gyakran eltántorítják őket a céljuktól (pedig akadnak olyan példák is szép számmal, ahol az illető semmilyen különleges „tehetséget” nem mutatott választott területén, például Babe Ruth vagy Michael Jordan. Most komolyan.). És rájöttem, hogy ezt én is megkaptam már. Az elért eredményeimet nem annak tulajdonították, mennyit dolgoztam értük, hanem a „veleszületett képességeimnek”. És ez dühített. Mert amikor valaki ilyen módon mondjuk a saját önbecsülését védi, közben leértékeli azt a munkát, amit én befektettem. A jó és egyben a rossz hír, hogy engem nem csaphat be, csak saját magát.

Mindenképp megéri elolvasni, már csak azért is, mert megdöbbentő, mennyire magától értetődő dolognak tartjuk ezt a van tehetsége, nincs tehetsége dolgot. Károsabb, mint gondolnánk.

Szívből ajánlom.

3 hozzászólás
CaNcOe>!
Anders Ericsson – Robert Pool: Csúcsteljesítmény

Anders Ericsson – Robert Pool: Csúcsteljesítmény A szakértelem és a kiválóság pszichológiája

Tabudöntögető könyv, ami szembesít azzal, amivel a kényelmünk miatt nagyon nem szeretnénk szembesülni. Ha valami nem megy, azt mondjuk „nem vagyok benne tehetséges”. A fránya tehetség fránya hiánya a hibás. És akkor jön Ericsson és Pool és képen töröl ezzel könyvvel.

Balazs_Ari_2>!
Anders Ericsson – Robert Pool: Csúcsteljesítmény

Anders Ericsson – Robert Pool: Csúcsteljesítmény A szakértelem és a kiválóság pszichológiája

Egy „hosszabb indexes cikkben” leirhattak volna…
Picit amerikai jellegu, tobbszor ugyanazt leiro, szajbaragos.

frankysilver P>!
Anders Ericsson – Robert Pool: Csúcsteljesítmény

Anders Ericsson – Robert Pool: Csúcsteljesítmény A szakértelem és a kiválóság pszichológiája

Nagyon érdekes és tanulságos, bár nem túl könnyen olvasható. Mindenkinek ajánlott elolvasni, aki fejlődni szeretne valamilyen területen.


Hasonló könyvek címkék alapján

Csögyal Namkhai Norbu: A tükör
Gilbert Tordjman – Jacqueline Kahn-Nathan – Jean Cohen: A férfi és a nő
Erich Fromm: Utak egy egészséges társadalom felé
Kartali Zsuzsanna: Anyacsavar és Kockafej
Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története
Erich Lange: Metamorfózisok az állatvilágban
Pascale Michelon: Fejleszd a memóriád!
Walter G. Scott: Különös repülőgépek
Gazdag László: A fejlődés természete
George Forty: Tankok világenciklopédiája