Végzetes ​nyár (Scane-tetralógia 1.) 131 csillagozás

Anders de la Motte: Végzetes nyár

1983-ban, egy nyár végi, fülledt éjszakán az ötéves Billy eltűnik egy világvégi svéd tanyáról, és csak a cipőjét találják meg a környező kukoricaföldeken. Hiába keresik hetekig, a kisfiú nem kerül elő, és a faluban rosszindulatú pletykák kelnek szárnyra. A gyanúsítgatások azonban nem segítenek megoldani a rejtélyt, ezért a rendőrség hosszas tanácstalanság után kénytelen eredménytelenül lezárni a nyomozást.
Húsz évvel később az eltűnt kisfiú nővére, Veronica pszichológusként dolgozik Stockholmban. Egy nap a terápiás csoportjához csatlakozik egy fiatalember, aki nem tudja feldolgozni gyermekkora legnagyobb veszteségét: a legjobb barátja eltűnését. A története egybevág Billy esetével, ráadásul a férfi kísértetiesen emlékezteti Veronicát az öccsére. A nő tudja, hogy rég behegedett sebeket tép fel a kutatással, mégis úgy dönt, hogy annyi év után hazalátogat, és kideríti, mi történt azon a végzetes éjszakán.

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
General Press, Budapest, 2017
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634520672 · Fordította: Dobosi Beáta
>!
General Press, Budapest, 2017
360 oldal · ISBN: 9789634520689 · Fordította: Dobosi Beáta

Enciklopédia 3


Kedvencelte 6

Most olvassa 3

Várólistára tette 135

Kívánságlistára tette 90

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Anders de la Motte: Végzetes nyár

Érzelmes, misztikus hangulatú krimi. Családi dráma, titkos szerelem, az eltűnés nem a kezdet… Olvasnék még tőle
https://gaboolvas.blogspot.hu/2018/02/vegzetes-nyar.html

4 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
Anders de la Motte: Végzetes nyár

Sokkal jobb ez a könyv, mint amire számítottam. Időhiány miatt haladtam vele ilyen lassan, de ma nem tudtam letenni, annyira beszippantott. Két szálon fut a cselekmény, 1983 nyara, és a 20 évvel későbbi jelen. Az eltűnt Billy nővére, Vera, egy titokzatos fiatalember kapcsán kezd el kutakodni a múltban, bár rossz nyomon indul el, mégis felkavarja az állóvizet. Legyen bármilyen kis falu is, mindenhol vannak titkok, azaz csontvázak a szekrényben, Vera pedig szembesül vele, hogy a saját családjában több is. Nem mondhatnám, hogy túl sok szimpatikus szereplőt vonultat fel a regény, még talán szegény Mansson felügyelőt kedveltem leginkább. Az, ami Tommyval történt nem lepett meg, bár a csavar érdekes volt.
Egyszer érdemes elolvasni.

mate55 P>!
Anders de la Motte: Végzetes nyár

Ez a könyv olyan, mint egy nagyon lassú rohanás. Sokkal inkább egy családi dráma, mint krimi. A történet egy klasszikus dramaturgiai modellt követ a történet kommunikálásához, a múlt és a jelen váltakozásait a fejezetekben. A feldolgozatlan traumával, családi kapcsolatokkal, örökölt szerepekkel, bűnökkel foglalkozik. Azokat a dolgokat, amelyeket soha nem mondtak ki, és olyan dolgokat, amelyeket soha nem kellett volna kimondani. Egy könyv, ahol a város és a vidék ütközik. Mert, ahogy az író írja a könyvében, két féle fiatal nő fel az „Árnyékországban”. Azok, akik maradnak és azok, akik a lehető leggyorsabban távoznak. Ez az egész csak a jó öreg nyakig gombolt, krétaporos, kőunalmas skandi krimi, semmi több. Egy szisztéma egy előre meghatározott szabályrendszer alapján. Hasonlóan ahhoz, ahogy Camilla Läckberg regényei is születtek. Nem igazán akar kiemelkedni a hagyományos-adaptációk közül, mert se nem értelmezi újra, se nem helyezi egy eddig kevésbé megszokott környezetbe, se nem formálja a mai kor elvárásaihoz a történetet. Simán el lehet rajta lötyögni. Már akinek bejön ez a műfaj. Nem, nem a krimi. A lötyögés.

3 hozzászólás
CsakHencsi P>!
Anders de la Motte: Végzetes nyár

Egészen jó volt ez. Hozta a skandináv krimik depresszív hangulatát.
Két idősíkon játszódik a történet: 1983 nyarán, mikor a kis Billy nem ment haza, nyomon követhetjük a keresést és a nyomozást, valamint napjainkban, Billy nővére, Vera/Veronika életét ismerjük meg. A lány elég hamar elmenekült nyomasztó otthonából, ahol Billy eltűnése után minden megváltozott. Ez a rész, Veronika története a gyengesége a könyvnek, elég kidolgozatlan, csak egy odavetett másfél oldalas magyarázat arról, hol siklott ki az élete.
A fejezeteket szerelmeslevél-részletek választják el egymástól. spoiler Veronika egyébként gyásztanácsadó terapeuta, embereknek segít feldolgozni szeretteik elvesztését, hát az a pár jelenet, ami a terápiákon játszódott, nem győzött meg, hogy ő a világ legjobb pszichológusa. Aztán az egyik csoportterápián megjelenik egy fiatalember, aki felkavarja az állóvizet, és Veronikának vissza kell mennie szülőfalujába, hogy pontot tegyen az ügy végére, és kiderítse, mi történt a kisöccsével azon a réges-régi nyáron.
Kicsit kiszámítható, de azért volt, amire nem jöttem rá. Nem mondom, hogy sokszorolvasós, de egyszer nyugodtan lehet időt szakítani rá, ha szereted a skandikat.

dagikám>!
Anders de la Motte: Végzetes nyár

Eltűnik egy kis fiú, és hiába keresik gőzerővel, mégsem akadnak a nyomára. Eltelik 20 év és habár új életet kezdett mindenki a családból, mégis beárnyékolja a múlt a jelenüket. A testvérek visszatérnek a szülőfalujukba, hogy kiderítsék, hogy mi is történt az öccsükkel.
Súlyos családi titkok lappangnak a háttérben, amit mindenki igyekszik elrejteni, de a végén kiderül, hogy senki sem az akinek látszik.

NemesTimi P>!
Anders de la Motte: Végzetes nyár

Nagyon lassan hömpölygött a történet, talán túl lassan is. Picit nehezem verekedtem át magam rajta. Voltak benne olyan jelenetek, amik nélkül is kiválóan működött volna a történet. A vége viszont olyan váratlan fordulatot tartogatott, hogy az eredetileg szánt 3 helyett, megkapta tőlem a 4 csillagot. Bár inkább ez egy hármas fölé…

Kókuszka>!
Anders de la Motte: Végzetes nyár

Maga a történet jól volt felépítve, de bennem csak egy borzalmas mély sebet ejtett. Egy ötéves, pici fiú ezért nem élhetett tovább? A végén krimi helyett egy nyomasztó, feldolgozhatatlan tragédiát kaptam. A titkok lassan kerülnek napvilágra, a karakterek is átcammognak az egészen.

maya75>!
Anders de la Motte: Végzetes nyár

Számomra ilyen a tökéletes krimi: végig rejtélyes, izgalmas, de nincs nincs agyonbonyolítva. off
Az alapszituáció máris felkelti az ember érdeklődését: eltűnik egy ötéves kisfiú a hatalmas birtokukról. A nyomozást két idősíkon követhetjük végig, egyrészt rögtön az eltűnéskor, a másik szálon pedig jó 20 évvel később. Annyira beszippantott a hangulata, két napig szinte ebben éltem. :) Kicsit izgultam, hogy a végével majd agyonüti a szerző az egészet, de szerencsére nem így lett, szépen összeállt a történet. Tényleg csak ajánlani tudom off

OctoberRain P>!
Anders de la Motte: Végzetes nyár

Nagyjából olyan volt, mint amire számítottam az előzetesen elolvasott értékelések alapján.
Bár a várt hangulatot nem igazán hozta, kissé lagymatag volt, de azért olvastam már rosszabbat is, ez egynek elment.
Kevés izgalom, kissé idegesítő főhősnő és maga a rejtély, hogy mi is történt sok évvel ezelőtt a kis Billyvel.
A terápiás részeket szívesen átlapoztam volna, nem sok értelmük volt. A fejezetek közé ékelt szerelmes levelek egy ideig megtévesztőek spoiler
Az pedig már az elejétől eléggé egyértelmű – szerintem –, hogy spoiler
Ha nem tudnám, a többi részeknek milyen pozitív visszhangjuk van, biztos nem akarnám elolvasni az író többi könyvét, mert annyira azért nem győzött meg, hogy tud ennél jobbat is.

smetalin>!
Anders de la Motte: Végzetes nyár

Nagyon jóindulatú négyes, éspediglen (milyen szép ez a szó) azért, mert a vége annyira összecsapott, hogy én nem tudom a tenyerem ilyen gyorsan összeütni!
A sztori építkezésével is volt bajom. Túl sokat olvastam Vera magánéleti válságáról és mindezt még rébuszokban osztotta meg velem az író. Nem értettem hogy miért kellett ennyi időnek eltelni ahhoz, hogy elkezdjen az öccse eltűnésével foglalkozni komolyabban. Ha ezt megteszi hamarabb, akkor gyorsabban derül fény az egészre.
Az ügy: jól megbonyolította az író a magyarázatot amit viszont egy fél oldal alatt lezavart. Van ami kitalálható viszont hogy mi is történt Billyvel konkrétan, azt soha senki nem találná ki, és mindezt azért mert az író nem ad annyi morzsát amiből az ember rájöhetne, sőt! Szerintem félre is vezet.
Na jól elmondtam a bajaimat, de egyébként tetszett, hogy itt nem egy nyomozó nyomozta ki az esetet, nem kellett ismét egy jóképű, gyűrött arcú alkesz rendőrt megismerni, persze itt volt nekünk Vera, a testvér, és neki is voltak bajai. Szóval olvasni fogok még az írótól, mert ennek ellenére és a mostani (krimi) felhozatalhoz hasonlítva, ez nem is volt rossz.


Népszerű idézetek

Kókuszka>!

– Azt akarom mondani, hogy az embernek előbb-utóbb el kell engednie a múltat. Különben félő, hogy ott reked.

237. oldal, 43. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: múlt
3 hozzászólás
mate55 P>!

Néha annyira akarja az ember, hogy valami igaz legyen, hogy nem látja meg az igazságot.

205. oldal

mate55 P>!

Érdekes, hogyan gyógyít meg a szervezet egy sebet. A környékét erősebbé teszi, mint amilyen volt. Az ésszel ellentétben a test tanul a hibáiból.

229. oldal

mate55 P>!

Hát nem ez a lényeg? Hogy akit az ember szeret, boldog legyen.

437. oldal

maya75>!

Elképesztő, mennyire megbíznak az emberek abban, aki hajlandó meghallgatni őket.

320. oldal

robinson P>!

A gyász teljes odaadást követel, amíg a szívet tépő fájdalom át nem alakul valami kezelhetőbbé. Az emberi psziché mindig igyekszik fényt találni, a legáthatolhatatlanabb sötétség mélyén is. Reménysugár után kutat, amelybe belekapaszkodhat.

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom · gyász
robinson P>!

Megzendül az ég. Tompa, fenyegető dörgés, amely lassan végiggördül a falu felett. Egy vadállat, amelyet szabadon engedtek.

Mónika_T P>!

A feltételezés nem bizonyíték. A sejtés nem tény.

robinson P>!

A víz bugyborékolni kezdett. Odalent felsejlett valami sötét, aztán valami világos. Sailor gyomra összerándult a látványtól. Fej, váll, valami karszerű.


A sorozat következő kötete

Scane-tetralógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik
Camilla Läckberg: A hableány
Malin Persson Giolito: Quicksand
Catharina Ingelman-Sundberg: Rablás uzsonnára
Lars Kepler: A tűz tanúja
Henning Mankell: Az ötödik asszony
Viveca Sten: Csendes vizeken
Mari Jungstedt: Észrevétlen
Jørn Lier Horst: Zivatarfelhő akció
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik