Halálos ​ősz (Scane-tetralógia 2.) 171 csillagozás

Anders de la Motte: Halálos ősz

1990 ​nyarának végén öt gyerekkori barát gyűlik össze egy dél-svédországi bányatónál, egy kisváros közelében. A sikeres érettségit akarják megünnepelni, ám egy váratlan esemény hatására felszínre törnek a köztük feszülő ellentétek, és az este tragédiába fordul. Másnap hajnalra már csak négyen maradnak – az ötödik barátjuk testére a tó sötét vizén lebegve találnak rá. Vajon szerencsétlen baleset történt? Vagy esetleg valaki a fiú halálát akarta?
Ez esetben miért zárja le a rendőrség olyan hirtelen az ügyet?

Úgy tűnik, a kérdések örökre megválaszolatlanul maradnak, huszonhét év múlva azonban új rendőrfőnök érkezik a kisvárosba, egyenesen a stockholmi gyilkossági ügyosztályról. Anna Vesper épp a tragikusan elhunyt fiú szülei házát veszi bérbe, így léptennyomon találkozik a fiú haláláról szóló pletykákkal. Ahogy egyre több ellentmondásra bukkan, Anna szinte az ügy megszállottjává válik, és újraindítja a nyomozást. Azt azonban nem sejti, hogy ezzel nemcsak a karrierjét,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
General Press, Budapest, 2018
448 oldal · ISBN: 9789634521662 · Fordította: Dobosi Beáta
>!
General Press, Budapest, 2018
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634521655 · Fordította: Dobosi Beáta

Enciklopédia 7


Kedvencelte 10

Most olvassa 3

Várólistára tette 98

Kívánságlistára tette 64

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ProKontra P>!
Anders de la Motte: Halálos ősz

Már a fülszöveg is kellőképpen felkelti az olvasó érdeklődését, izgalmat, rejtélyt ígér. Mindezt meg is kapjuk egy tökéletes krimi formájában. Egy történt, ami már a könyv első oldalától érdekfeszítő és a végéig az marad.
Nem találtam hibát a Halálos ősz című könyvben. Jól felépített, pörgős, izgalmas, érdekfeszítő. Szerettem Anna karakterét, nem az esetlen kategória, de nem is a vagány “majd én mindent megoldok” típus. Olyan jellem, akit igazán közel éreztem magamhoz, akivel tudtam azonosulni, hol sajnáltam, hol szurkoltam neki, végre egy emberi tulajdonságokkal felruházott karakter.

A végkifejlet is frappánsan lett megoldva, bárhogy agyaltam a gyilkos kilétén, egyszerűen nem tudtam rájönni, hogy ki lehet az. Pontosan ezt várom egy igazi krimitől. Hagyja, hogy találgassak, elgondolkoztat, sarkall arra, hogy a főszereplő helyébe képzeljem magam és én próbáljam megoldani az ügyet.

Jelen és múlt. Az író tökéletesen játszik a két idősíkkal. A múltból éppen mindig annyit kapunk, hogy mindenkit gyilkosnak gondoljunk, emiatt nem lehet sejteni, hogy valójában mi történt az áldozattal, ki vagy mi okozta a halálát.
Teljes értékelés:
https://prokontra.net/2020/12/21/anders-de-la-motte-hal…

9 hozzászólás
Kókuszka>!
Anders de la Motte: Halálos ősz

A feszültség végig ott van, akár a múlt, akár a jelen eseményeit követjük. Anna, a stockholmi nyomozónő megpályázza a svéd kisváros rendőrfőnöki pozícióját, ahol mind múltjával, mind a zárt közösség ellenszenves viselkedésével meg kell küzdenie. A 27 évvel ezelőtti haláleset, a sötét kis titkok, a korábbi rendőrfőnök személyes érdekeltsége mind felszínre kerülnek. Anna minden vívódásával, gyászfeldolgozásával, lánya bizalmának visszanyerésével belopta magát a szívembe. A történet kellően izgalmas, fordulatos, tökéletesen kidolgozott. Minden karakter egy külön világ, velük együtt éljük át az érzelmektől sem mentes, drámai fejleményeket.

5 hozzászólás
robinson P>!
Anders de la Motte: Halálos ősz

Nagyon jól játszik az olvasó érzelmeivel, idegeivel a szerző. A múlt-jelen idősíkjai végig tudják tartani az olvasóban az érdeklődést. Kedvelem Anders de la Motte izgalmas, már-már szépirodalmi stílusát, teljesen az ízlésem szerinti. Üdítő hang a sok véres krimi között. Egy érdekes, fordulatos, néhol torokszorító történetet kaptam, ami el is gondolkodtatott. Talán nem is kell ennél több. Nálam most ez a kedvenc. Nagyon várom a szerző további írásait.

https://gaboolvas.blogspot.com/2018/09/halalos-osz.html

mate55 P>!
Anders de la Motte: Halálos ősz

Anders de la Motte: a kisvárosi gyilkosok tipikus skandináv témaválasztásával és eredeti stílusával csak megközelíteni tudja a műfaj kultikus darabjait, ezt azonban akár vehetjük jó pontnak is. Mert könyve ugyan nem egy „Tetovált lány”, de egy cseppet sem lóg ki a kiváló skandináv krimik sorából. Minden egy sikeres érettségi megünneplésével indul, (búcsú a serdülőkortól) aztán a feszültségek felszínre törésével, a kialakult helyzet egyre morbidabb lesz, „majd valahol összekapcsolódnak”, aminek a vége egy szörnyű haláleset, (ami szinte bizonyára véletlenül történik meg) amely megpengeti a bűntudat szólamát. Motte mesterien ábrázolja, amikor (huszonhét év múlva) új rendőrfőnök érkezik, a kisvárosba a közösség hogyan reagál az adott bűntényre, hogy a rejtélyes gyilkosság hogyan változtatta meg örökre az ott lakók életét. Történetében nem csak az elkövetés módja jelenti a rejtélyt, hanem az emberi személyiségek is. Tökéletesen ismeri az emberi kíváncsiság alaptörvényeit, és ezt a tudását leleményesen használja ki a regénybeli családok, rendőrök megrajzolásánál, valamint remekül manipulálja ezzel az olvasókat is. Ügyesen félrevezetett azzal, hogy fölkínálta nekem a mindent tudó olvasó pozícióját, hogy már a regény legelején biztos kézzel nagy téteket tegyek arra, hogy ki a gyilkos. Persze, ahogy haladtam előre a cselekményben, egyre inkább azt vettem észre, hogy az ismereteim a bűntényről egyre homályosabbak, és minden, amit eddig gondoltam, a fonákjába kezd átfordulni. És amikor, döbbenten olvastam az utolsó oldalakat, lassan ráébredtem, ez a befejezés sajnos sokkal valószerűbb, mint bármi más.

7 hozzászólás
smetalin>!
Anders de la Motte: Halálos ősz

Oké, ez most nagyon jól esett, és ha megírná a Pokoli Tél és Gyilkos Tavasz című műveket is, biztos olvasni fogom. Mert javult, az előző részhez képest sokat, és még az is tetszik hogy semmiben sem függnek össze. Teljesen más szereplők, más város.
Megtalálható a jól ismert múlt idő és jelen összefonódása, vajon mi történt 27 évvel ezelőtt, de a végkifejlet és ahogy eljutunk addig, mégsem klisés, ahogy az sem, hogy egy kis városban játszódik és majd kiderül mindenkinek vaj van a füle mögött, mert nem ez van ám!
Nem rohan az író, szépen lassan áll össze a kép és mégsem unalmas. Megérdemli a dicséretet és az összes csillagot.

9 hozzászólás
bokrichard >!
Anders de la Motte: Halálos ősz

Nem is tudom, hogy ha nem kapom kölcsön ezt a könyvet, elolvastam volna-e valaha, pedig skandináv krimi rajongó lettem nagyon rövid idő alatt. Valahogy kimaradt eddig a látókörömből, pedig tényleg nagyon jó könyv. Igazi skandi kisvárosi thriller, mely a lélektaniságával üt, nem pedig a halottak számával. Múlt és jelen ismételt kapcsolata, titkok egy eldugott helyen, és a válaszok, melyek őszintén meglepőek, és nem kiszámíthatóak, legalábbis számomra. Érdemes elolvasni.

Mónika_T P>!
Anders de la Motte: Halálos ősz

Annának új rendőrfőnökként meg kell küzdenie a beilleszkedés nehézségeivel, ugyanis nem mindenki látja szívesen a békésnek tűnő vidéki kisvárosban, ahova nemrég költözött a lányával.
Nem tudja kiben bízhat. Ki próbálja manipulálni, és ki őszinte vele. Pedig jól jönne neki néhány szövetséges, főleg miután kiderül, hogy első nyomozási ügye valamiképp kapcsolódik egy 27 évvel korábbi különös halálesethez. Így Anna újra előveszi a régi ügyet. De vannak, akik nem szeretnék a múltat bolygatni. És ezért bármeddig képesek elmenni.

Hasonlóan a Végzetes nyárhoz ez sem egy bonyolult történet. Az elején nagyon úgy tűnik tele van titokkal a múlt, a jelen, és több mindenkinek van rejtegetni valója. Aztán Anna szépen lassan off összerakja a dolgokat. off
Közben a lányával sem egyszerű a helyzet. Ráadásul nyomozás folyik ellene a volt férje halála miatt is.

Nem volt jobb, mint a Végzetes nyár off, de rosszabb se!
Igaz, az elején nem nagyon kötött le, de a múlt és jelen váltakozása miatt csak elvergődtem addig, ahonnan már alig tudtam letenni.
Azt hiszem, kedvelem de la Motte-t és a stílusát. És a helyszínek, azok valóban csodálatosak.

2 hozzászólás
maya75>!
Anders de la Motte: Halálos ősz

Érdekes, hogy ez a kötet ennyivel magasabbra értékelt, mint a „nyár”, nekem valahogy sokkal kevésbé tetszett. Talán a szereplők miatt, akik közül senkit nem tudtam megkedvelni. Maga a nyomozás nem rossz, de mivel követi az előző kötetben megismert sablont, sok újdonsággal nem szolgált.

OctoberRain P>!
Anders de la Motte: Halálos ősz

Sokkal jobban tetszett, mint az előző rész. Itt is egy múltban történt gyilkosság jelenbeli nyomozásának lehetünk tanúi, szép lassan megismerve a kisváros lakóit és természetesen itt is kiderül, hogy sokan nem azok, akinek látszanak.
Most a főszereplő nő is kedvelhető volt, jobban összerakott karakter, nem idegesített, mint a másik a nyaras sztoriban. Viszont a baráti társaság minden tagja barom volt, Simont kivéve.
Ami azon a végzetes, 27évvel ezelőtti éjszakán történt, rendesen fejbe vágott, mindenre gondoltam, mindenkit gyanúsítottam, na de erre végképp nem számítottam…

klaratakacs P>!
Anders de la Motte: Halálos ősz

Október hónapban a második olyan könyv, ami képes volt igazi feszültséget kelteni bennem, kicsit borzongtam az olvasás közben és ez nem múlt el a könyv végéig sem.
Két idősík, a 27 évvel ezelőtt egy fiú halálával végződött tóparti este, és Anna jelen idejű története. Ő is menekül, a férje halála miatt, lányával sem zökkenőmentes a kapcsolata. Anna remek főszereplő, jó nyomozó és megfigyelő. átlátja a kisvárosi összefonódásokat, bár néha túlságosan megalkuvó velük szemben. Mindenki őt akarja manipulálni, Simon családja az igazat akarja tudni, mindenki más szeretné elfelejteni a történteket. Aztán megjelenik a bomba, Joe személyében, aki ott volt a tónál….
A helyszínek (Tabor, az erdő, a bánya) mind nyomasztóak voltak, segítettek beleélni magam a történésbe.
A vége pedig nem lepett meg, mondjuk én is jó megfigyelő vagyok.


Népszerű idézetek

mate55 P>!

De apám mindig azt mondta, hogy néha mélyre kell süllyednie az embernek, hogy magasra törhessen.

337. oldal

robinson P>!

– Egyvalamit megtanultam az évek alatt. Azt, hogy soha ne üzleteljek barátokkal. Annak sosincs jó vége

316. oldal

mate55 P>!

Az ember azokkal tud a legcsúnyábban összeveszni, akiket szeret.

409. oldal

robinson P>!

– Tizenévesen egyszerű volt az élet. Minden lehetségesnek tűnt.

mate55 P>!

Nem könnyű elviselni, amikor valaki más álma valóra válik, ugye?

117. oldalldal

mate55 P>!

– […] néha az embernek meg kell tennie bizonyos dolgokat azokért, akiket szeret. Nehéz dolgokat, amelyek összetörik a szívét. Mégis meg kell tenni őket. Szeretetből.

327. oldal

Mónika_T P>!

– Szokott nosztalgiázni? – kérdezi a férfi.
– A házasságunkat visszasírom. Igen, megesik.
Alex a fejét ingatja.
– És az azt megelőző időket? Az esküvő, lakás, lakáshitel előtti időket?
Mielőtt minden ilyen átkozottul bonyolult lett.
Anna sejti, hová akar kilyukadni, és óvatosan biztatja a férfit.
– Néha mindenki visszasírja. Tizenévesen egyszerű volt az élet. Minden lehetségesnek tűnt.
– Bizony. – Alex elhallgat, és a földre szegezi a pillantását. – Bármit megadnék érte, hogy újra azt érezzem – mormogja. – Hogy visszakapjam… Nem fejezi be a mondatot.

robinson P>!

Mindketten a fotósra mosolyognak, és boldognak tűnnek, ahogy csak fiatalon és naivan lehet boldog az ember.


A sorozat következő kötete

Scane-tetralógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Mari Jungstedt: Észrevétlen
Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik
Kristina Ohlsson: Vétkesek
Mons Kallentoft: Véres tél
Niklas Natt och Dag: 1793
Åsa Schwarz: Nefilim
Tom Rob Smith: A tanya
Lars Kepler: Lázár
Anders Roslund: Kopp-kopp
John Ajvide Lindqvist: Hívj be!