Kékszakáll ​hét felesége és más elbeszélések 6 csillagozás

Anatole France: Kékszakáll hét felesége és más elbeszélések

„Vajon mindenekelőtt nem akkor udvarias-e az író, ha rövid? A novella mindenre elég. Kevés szóval mennyi értelmeset lehet kifejezni benne! Egy jól megírt novella a hozzáértők és a nehezen kielégíthetők gyönyörűsége. Elixir és kvinteesszencia”
Anatole France hosszú és változatos írói pályáján, regényei és egyéb könyvei mellett nagy jelentőségük van elbeszéléseinek, meséinek, novellásköteteteinek. Elsősorban nyilván azért, mert e kis remekművek jó néhánya méltán tekinthető a világirodalom különleges értékű gyönyszemeinek.
Anataole France iróniája, gúnyos mosolya sohasem öncélú… s mi elbűvölten követjük, amint váltakozva, vagy akár egyszerre is gúnyolódik a tárgyán, önmagán – és mirajtunk: az olvasóján." (Murányi Kovács Endre)

Tartalomjegyzék


Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Lucifer · Dante Alighieri

Helyszínek népszerűség szerint

Firenze · Bergengócia


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Anatole France: Kékszakáll hét felesége és más elbeszélések

France – az egyik legnagyobb moly a világon – onnét merített, ahonnét csak tudott. A Komm, az atrebát alapsztoriját Caesar A gall háborúról szóló emlékiratából vette át, a Szent Szatír számos motívuma, a boszorkányokkal, Apuleius Aranyszamarából származik, a Farinata degli Uberti forrása Dante Isteni színjátéka, meg Macchiavelli Firenze története.

Ám nem lenne illendő, ha mesterünket plágiumváddal illetnénk – a téma ugyan az utcán hever, de csak azért, mert egy korábbi járókelő leejtette. És pont a történelmi tárgyú novelláknál mi mást is tehetne az ember, minthogy források után néz.

Tehát nem a történetek eredetisége itt a lényeg, hanem a megírás mikéntje! És France mester – a felvilágosodás íróinak e kései örököse – nem tagadja meg őseit: éppen olyan szellemesen és gunyorosan veti papírra paraboláit, mint egykor Voltaire vagy Diderot (Rousseau nem! ő túl szentimentális, meg képmutató).

Ezek a novellák tárgyuk időrendje szerint lettek összeválogatva, de nem a szerző, hanem a magyar szerkesztő által. S a gyűjtemény – színvonalában – meglehetősen felemás. Míg az ókori, középkori és reneszánsz darabok legtöbbje könnyed, és jól lekerekített, addig a címadó novella után következők már jóval iskolásabbak, és közülük nem egy (kurta-furcsa befejezésükből is láthatóan) alighanem regényből kivágott részlet. A befejező, mintegy 50 oldalas novella – egy kis archaikus tanmese felvizezett változata – pedig már egészen elszomorító…

France derűsen világias, parabolisztikus gondolkodását mindezzel együtt jól tükrözik, de ha valaki a Kékszakáll hét felesége után befejezi az olvasásukat, a vesztesége nem lesz túl nagy.

Arianrhod P>!
Anatole France: Kékszakáll hét felesége és más elbeszélések

Miután több órán át pihentettem a folyamatos röhögcséléstől megfájdult állkapcámat, talán képes leszek most értékelhető értékelést írni France számomra kedvenccé előléptetett eme novelláskötetéhez. Így összességében ismét megállapítom, hogy hozzám jóval közelebb áll France humora, mint bárki másé, bár másokét is díjazom. De nekem ez az igazi értelme a humornak, nem a helyzetkomikumon, nem is a trágárkodáson, és még csak nem is a szójátékokon alapuló válfaja. A hatást az idézi elő, hogy olyan egyébiránt nem feltétlenül humoros szöveget ad a legképtelenebb szereplők szájába, hogy ott az szatírikus élt kap, mert annyira morbid a gondolatok és az a bizonyos személy társítása, hogy én már fetrengek vihogtomban, és képtelen vagyok utána rendesen egyenesre igazítani az arcszerkezetemet. Vegyük csak a novellát Poncius Pilátusról, aki öreg „nyugdíjasként” azon panaszolkodik, hogy elvesztette a császár kegyét Judeában viselt dolgai miatt, pedig mennyire jólelkűen és felvilágosultan kormányzott, mennyire sok újítást akart bevezetni, terjesztette Róma békéjét, de mindenki csak belerúgott. És az a szörnyű, hogy alapvetően akár mindez igaz is lehetett, ő legalábbis bizton hitt saját erkölcsi nagyságában.

Nincs egyetlen olyan elbeszélés vagy tündérmese, – igen, az is van a gyűjteményben nem is egy, – amely ne lenne humoros és megható, szomorú és mégis komikus egyben. De mindegyikből süt az író mélységes humanizmusa, kivételes emberismerete, a megértés mások iránt, még ha közben folyamatosan somolyog is rajtuk a bajsza alatt. És mi vele nevetünk saját esendőségünkön, azzal a kicsit bizsergető rossz érzéssel, vajon mi is így tennénk hasonló helyzetben, mint a novellák hősei és antihősei? Mindeközben kapunk leckét klasszikus irodalomból, történelemből, filozófiából és művészetekből, de élvezettel tanulunk, mert a mester is élvezettel okít.

A válogatás szerkezeti felépítése is kitűnő, az ógörög kortól vezet végig az 1900-as évek elejéig Európa műveltségén, minden korból találunk itt időrend szerinti sorozatban egy-két történetet. Így képet kaphatunk a gondolkodásmód változásáról, illetve annak valójában változatlan formájáról, az emberi egyéniség általános jellemvonásainak minden kort meghatározó lényegéről.

Ami miatt Anatole France mindig az örök kedvenceim közé fog tartozni, hogy nincs szüksége a lélekábrázoláshoz, vagy az élethelyzetek leírásához obszcén kifejezésekre, nyelvi eszközei olyan választékosak, hogy teljességgel elégségesek bárminek az ábrázolására. Ilyenkor mindig azt kívánom, bár olvasnának a mai szépírók és szórakoztató irodalom művelői egy kicsit többet tőle, hátha megtanulnák azt, hogy nem kell a szlenget, a divatos káromkodásokat beleépíteni ahhoz a szövegbe, hogy elérjük a kívánt hatást. Elvégre az író, a művész a műveltséget átadni hivatott, nem kell lemennie a közönség esetlegesen alacsonyabb szintjére, a közönséget kell felemelnie a saját emelkedettebb szférájába.

15 hozzászólás
Kek P>!
Anatole France: Kékszakáll hét felesége és más elbeszélések

Számomra e könyv legnagyobb vonzereje a szerző nevén kívül maga a címe volt. Merthogy pont emiatt a történet miatt akadtam rá évekkel ezelőtt a neten. És ennek a novellának jó is a stílusa, olyan, amit én anatolefrance-osnak tartok: csipkelődő, ugrabugra széles mosolyú és kuncogó-kuncogtató, kimondottan hangos jókedvű. Azt mondhatom, talán szerencse, hogy pont ezzel kezdtem – mert a többi már nem ennyire jó. Most másodjára is csak a MEK-es változatot olvastam, így nem kaptam hozzá illusztrációt sem (az azért javíthatott volna a szövegek fáradtságosságán), de ennek ellenére is sorban olvastam a 25 történetecskét, nyilván az év minden napjára egy novellát olvastató kihívás miatt. Merthogy csak pontosan és szépen… Apránként és egyesével. Szóval, így a könyv eleje nekem nagyon fárasztó volt, aztán az elfajzott ókori világ kapcsán visszatérő kicsapongó istenek, illetve a rossz embereket megbüntető, lepisáló tündér-boszorkák képe már viszolyogtatóan A.F. rögeszméjének tűnt csak. Mint ahogy az erős egyházbírálat is, bár nem volt meglepő. Csak hol bántó (Szent Szatír, Nagy Szent Miklós csodája), hol valami ál egyházképet lejárató és ezért akár vidító is (A plébános rezedája, Gestas, Boldogasszony zsonglőrje). Fontos persze ki milyen szándékkal olvassa, gúnyt vagy ironikus kritikát lát-e bennük, illetve mennyire érzi találtatva magát. Az ingteleneket nyilván kevésbé érinti. Ők a boldog olvasók – úgy, ahogy ezt az utolsó történet is sugallja. Találunk még itt a történetek között klasszikus mesékhez írt csipkelődő, értelmező, aktualizáló kiegészítőszálakat, illetve az emberek furcsa világát kutyaszemszögből megörökítő s(z)arkallatokat. Ja és persze a kispolgári lét, úri világ – házasság és vagyonszerzés, hatalom és hírnév – kutyaságait fölnagyító példabeszédeket. Franciákat, olaszokat, júdeaiakat és rómaiakat, keresztényeket, s forradalmárokat. Francos anatolefrance-ocskákat. Mindazt, amit Ő jelent.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Kek P>!

a kicsapongás kemény munka, módszerességet, rendszerességet követel

Gestas

Arianrhod P>!

Esténként kávéházról kávéházra jár: itt pálinkát iszik, amott sört, rendje van ennek; a kicsapongás kemény munka, módszerességet, rendszerességet követel.

Gestas

Arianrhod P>!

Az általában Kékszakáll néven emlegetett hírhedt személyiséggel kapcsolatban a legkülönfélébb, legkülönösebb és leghazugabb vélemények hangzottak el. Közülük talán a legkevésbé tartható vélemény e nemesembert a nap megszemélyesítőjévé teszi. Mégis, vagy negyven éve, éppen ezzel foglalkozott egy bizonyos összehasonlító mitológiai iskola. Úgy tanította, hogy Kékszakáll hét felesége volt a hét napjainak hajnala, két sógora pedig – a reggeli s esti szürkület – azonos a Thézeusz által elragadott Helénát megszabadító Dioszkurokkal. Ha bárkinek kedve támadna ahhoz, hogy ezt elhiggye, emlékeztetnem kell, hogy 1817-ben Jean-Babtiste Perès igen megtévesztő módon kimutatta, hogy Napóleon sohasem létezett, és ennek az állítólagos hadvezérnek a története – nap-mítosz csupán! Mégis, a legtalálékonyabb szellemi tornamutatványok ellenére sem lehet kételkedni abban, hogy Kékszakáll és Napóleon valósággal létezett.

Kékszakáll hét felesége

Arianrhod P>!

És látták, hogy Barnabás a Szent Szűz oltára előtt fejjel lefelé, tótágast állva hat rézgömbbel és tizenkét késsel zsonglőrködik. Isten szent anyjának tiszteletére végezte mindazokat a mutatványokat, amelyek annak idején a legtöbb elismerést hozták számára. Nem értve meg, hogy ez az egyszerű ember tehetségét és tudását állította így a Szent Szűz tiszteletére, a két öreg szerzetes szentségtörést emlegetett.

A perjel tudta, hogy Barnabás lelke ártatlan; de azt hitte, hogy megháborodott. Már mind a hárman nekikészültek, hogy gyorsan kivonszolják a kápolnából, amikor meglátták, hogy a Szent Szűz lelépeget az oltár fokain, és kék palástja szárnyával letörli zsonglőrje homlokáról a csepegő izzadságot.

Kek P>!

Porlókövy úr, a miniszterelnök, ki a gyengekezű Csengő király uralma idején a királyságot kormányozta, tiszteletben tartotta a nép hiedelmeit. Minden nagy államférfi tiszteletben tartja. Caesar pontifex maximus volt. Napóleon a pápával kenette fel magát császárrá. Porlókövy úr is elismerte a tündérek hatalmát. Nem volt kétkedő, nem volt hitetlen. Nem bizonygatta, hogy a hét keresztanya jóslata hamis. De mivel semmit sem tehetett ellene, nem is nyugtalankodott miatta. Jellemében volt, hogy nem törődött az olyan bajokkal, amelyeken nem tudott segíteni. Egyébként is a megjósolt esemény nem látszott közeli veszélynek. Porlókövy úrnak igazi államférfiúi szemlélete volt, s az államférfiak sohasem látnak a jelen pillanatnál messzebbre. Azokról beszélek, akiknek a legvilágosabb a fejük és a legélesebb a szemük. Végül pedig, még ha jogos volt is a feltevés, hogy egy szép napon a királyleány száz évig tartó álomba merül, Porlókövy úr az egészben merő családi ügyet látott, hiszen az ősi törvény kizárta a nőket az uralkodásból.

Ahogy mondogatni szokta, éppen elég baja volt enélkül is. Először is ott volt a csőd, a förtelmes államcsőd, mely elnyeléssel fenyegette a nemzet gazdagságát és becsületét. Éhínség dühöngött az országban, s a nyomorultak ezrei sarat ettek kenyér helyett. Az operabál viszont fényesen sikerült ebben az évben, s az álarcok is szebbek voltak, mint máskor.

Történet Gólya hercegnőről és Gyöpössy úrról, akik száz évig aludtak Csipkerózsika társaságában

1 hozzászólás
Arianrhod P>!

A vén Alcuina dühbe gurult, amiért ilyen megaláztatást kellett elszenvednie, s ezért baljós ajándékkal lepte meg Rózsika királykisasszonyt. Kimondta, hogy tizenöt éves korában a világszép királyi gyermeknek bele kell halnia végzetes sebébe, melyet egy orsó ejt majd rajta – mert az orsó ártatlan fegyver ugyan a halandó asszonyok kezében, de rettenetes szerszám, ha a három fonó nővér sodorja-gombolyítja rajta sorsunk fonalát és szívünk húrjait.

TÖRTÉNET GÓLYA HERCEGNŐRŐL ÉS GYÖPÖSSY ÚRRÓL, akik száz évig aludtak Csipkerózsika társaságában

Arianrhod P>!

Amint e szót kimondta, Lucifer keresztbefonta karját a mellvértjén, és megrázva komor fejét, meglobogtatta tüzes hajzatát.

– Spinello, valóban azt hiszed, hogy lusta vagyok? Gyávának hiszel engem, Spinello? Úgy véled, hogy lázadásomban hiányzott a bátorság? Nem. Igazságos tehát az lett volna, ha egy merésznek a vonásával ábrázolsz, büszke arccal. Senkivel szemben sem szabad igazságtalanságot elkövetni, még az ördöggel sem. Nem látod be, hogy megsérted Azt, akihez imádkozol, amikor ellenfeléül undok szörnyeteget állítasz? Spinello, korodhoz képest túlságosan tudatlan vagy. Nagy kedvem volna meghúzni a füledet, mint egy rossz tanulóét.

Lucifer

Kek P>!

Ott ment, azon az ösvényen, amely a dombok tövénél a tengerpartot követi. Homloka egészen kopasz volt, mély ráncokkal barázdálva, s vörös gyapjúszalag övezte. Halántékán ősz fürtjeivel a tengeri szellő játszadozott. Állán is már hófehér, sűrű és pelyhes volt a szakálla. Köntöse és meztelen lába oly színű volt, mint az utak pora, amelyeken már annyi sok esztendő óta bolyongott. Oldalán durva művű lant csüngött. Úgy hívták, hogy az Aggastyán, úgy is hívták, hogy az Énekes. Még egy másik nevet is kapott azoktól a gyermekektől, akiket egy kis zenére és költészetre oktatott: úgy nevezték, hogy a Vak, mivel szemgolyójára, amelynek fénye kialudt az öregségtől, duzzadt és füsttől veres szemhéj borult, a tűzhelyek füstjétől, mert mindig odaült, ha énekelt. De azért nem élt örökös éjben, s azt mondták, olyasmit is lát, amit más ember nem láthat.

A küméi énekes

Kapcsolódó szócikkek: vak
Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

2

Gyönyörűséges völgy, nyugalmas menedék,
Örökzöld ligetek kristálytiszta, patakja
Csendesen csörgeti vizét,
Halk hangját akkor is hallatja,
Ha madár zengi énekét,
Falusi szépségek, szívem hogy meghatjátok!
Mosolygó lombok közt egy nimfának nevét
Bükkfák, kérgetekbe vésve, így bízom rátok.

Puybonne az úr e szép földeken,
Jótékonysága és nagy szíve nemessége
E palotában együtt lakoznak véle,
S boldogságba szökken minden érzelem.
Puybonne szavára a pajzán pásztorlányok
Raja szilfák alatt gyülekezik
Táncra, köztük olykor őt is ott láthatjátok,
Aztán nékik adja teheneit.

EGY ÖNKÉNTES EMLÉKIRATAI

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Kedves Uram!

Itt küldök önnek egy kismacskát; Daoud doktor hozta Egyiptomból és én nagyon szeretem. Bánjék vele jól, irántam való szeretetből. Baudelaire, aki Stéphane Mallarmé után a legnagyobb francia költő, azt írta:

A lázas szeretők és a szigorú bölcsek
Ért éveik során egyaránt szeretik
A macskákat, a ház nagy, puha díszeit,
Melyek, akárcsak ők, fázósak, s otthon ülnek

Fölösleges emlékeztetnem, hogy önnek kell számomra egy mesét írnia. Háromkirályok napján hozza majd el nekem. Akkor együtt fogunk ebédelni.

Annie Morgan.

Ui. – Kismacskáját Porou-nak hívják.

Miután elolvastam e levelet, ránéztem Porou-ra: ágaskodva hátsó lábain, isteni nénjének, Pachtnak fekete pofáját nyalogatta. Porou rám nézett, s ki kell jelentenem, hogy kettőnk közül nem ő lepődött meg jobban.

Azt kérdeztem magamban:

„Mit jelentsen ez?”

PIGEONNEAU ÚR


Hasonló könyvek címkék alapján

Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Henrik Sienkiewicz: Őt kövessük és egyéb elbeszélések
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II.
Thomas Mann: Válogatott elbeszélések
Émile Zola: A vér
Babits Mihály dráma- és prózafordításai
Thomas Mann: Tonio Kröger / Mario és a varázsló
Albert Camus: A száműzetés és az ország
Thomas Mann: Tonio Kröger
Gárdonyi Géza: Mai csodák