A ​Lúdláb Királynő 10 csillagozás

Anatole France: A Lúdláb Királynő Anatole France: A Lúdláb Királynő Anatole France: A Lúdláb Királynő

Anatole France 1892-ben írta ezt a könyvet. A tizennyolcadik századot keltette életre benne, az ő kedves századát, amelyről, azt tartotta, hogy a „legmerészebb, a legszeretetreméltóbb, a legnagyobb” valamennyi század közül. A Lúdláb Királynő egy régi-régi párizsi fogadó cégére. Ott nevelkedett Nyársforgató Jakab, ennek a vérbő történetnek az elbeszélője. Ez a regényes mű a világirodalomban kivételes módon egyesíti a játékos könnyedséget a magvas modanivalóval, s népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint a századelő Lúdláb Királynő divatja, a számtalan Lúdláb Királynő vendéglő Párizstól Budáig.

Eredeti megjelenés éve: 1893

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Európa, Budapest, 1975
250 oldal · ISBN: 9630704595 · Fordította: Vas István
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1960
310 oldal · puhatáblás · Fordította: Vas István
>!
Révai, Budapest, 1929
380 oldal · Fordította: Lándor Tivadar

2 további kiadás


Kedvencelte 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

SteelCurtain >!
Anatole France: A Lúdláb Királynő

Hullámzó kedéllyel olvastam, noha igazságtalan lennék a szerzővel, ha a színvonal egyenetlenségét vetném a szemére. Elöljáróban le kell szögezzem, hogy ez egy jó regény. A hiba a vételi készülékben leledzik. d’Astarac úr hosszadalmas eszmefuttatásait a természetfeletti lényekről éppúgy untam, mint a manapság divatos elmebetegségek megnyilvánulásait a pénzügyi háttérhatalomról, Soros hálózatról, vagy a zsidó világuralomról. Csak míg utóbbiak elolvasása, vagy meghallgatása mindenképpen a mazochizmus minősített eseteit jelentik, addig d’Astarac úr dajkameséi egyszerűen nélkülözhetetlenek eme remek regényhez. France jól írta meg mindezt, csak én vagyok túl érzékeny az emberi hülyeségre.
Az író egyébként is kihozta szereplőiből a maximumot. Hűtlen nők, s alig hűséges férfiak polemizálnak a csalfaságról. Kisstílű szélhámosok naponta küzdenek meg egy falat pecsenyéért, egy pohár ingyen italért, vagy egy nem éppen sziklaszilárd erkölcsű hölgyemény kegyeiért. Nagyvonalú kalandorok öltenek hirtelen alakot a félhomályból, a mágia mesterei viszont igyekeznek a háttérben meghúzódni. Egy átmeneti kor zűrzavaros világában már a kultúra zászlóvivői is büszkén törekednek a napra. Azonban látniuk kell, hogy bármily félelmetes fegyver is a tudás, meglehetősen hatástalanul alkalmazható az ostobaság és szűklátókörűség által bevetett kard és pénz ellen. Hamisítatlan 18. századi milliő, ahol kihunytak már az inkvizíció máglyái, de még csak pislákolnak az értelem fényei.

Luca87 I>!
Anatole France: A Lúdláb Királynő

A születésnapos kihívásra választottam ezt a könyvet, mivel egy napon születtem Anatole France-szal. Örültem, amikor ezt felfedeztem, mert tőle sem olvastam még semmit, és tudtam, hogy tőle is kéne, és így végre biztos lehettem benne, hogy még ebben az életben sorra kerül. Két könyvét szereztem be, ezt és a Jeanne D'Arcot, de a fülszövegek alapján inkább ezt vettem előre.

Nyársforgató Jakab és mestere története a XVIII. századi Párizsban: kaland, kalamajka, babona, mágia. Nagyjából ebből áll. Ja, és humorból. A két kedvenc idézetemet mindjárt fel is viszem. Ezeken kívül külön hálás vagyok Ádám és Éva szilfekkel és szalamandrákkal felturbózott változatáért.

Látszik a történeten, hogy France tényleg szerette a XVIII. századot, méltó emléket állított neki. Érthető, hogy olyan nagyon népszerű volt a regény a XIX. és a XX. század fordulóján, amikor keletkezett. Azért nem lett a kedvenc íróm, de a Jeanne D'Arcot még elolvasom tőle. Örülök, hogy megismerhettem.


Népszerű idézetek

vercsa>!

Emlékszem, amikor inas voltam a Királyi Lúdhoz címzett pecsenyekonyhában, a Saint Denis-i kapu közelében, gazdám, aki abban az időben a céh zászlóvivője volt, akárcsak én most, így szólt: „Nekem sohasem lesznek szarvaim, túlságosan csúnya a feleségem.” E szavaira az az ötletem támadt, hogy megtegyem, amit ő lehetetlennek tartott. Sikerült is, az első kísérletre, egy reggel, amikor gazdám Le Vallée-ban járt. Igazat mondott: felesége csúnya volt, de okos és hálás.

33. oldal

SteelCurtain >!

Megtudván, hogy nagyon rosszul van, a főmagasságú püspök úr meglátogatta őt a szobájában és már egészen végelgyengülésben találta. – Fájdalom – szólt a kanonok, – bocsánatot kérek Főmagasságodtól, hogy kénytelen vagyok előbb meghalni. -Tegye, tegye! Ne zavartassa magát, – válaszolt a püspök úr jóságosan.

Luca87 I>!

– A véletlen – mondta – a tudás növekedésével egyenes arányban csökken: én teljesen kiküszöböltem.

87. oldal

SteelCurtain >!

– Ön azt hiszi, – szólt, – hogy olyan könnyű szép leánynak lenni és szerencsétlenséget nem okozni?
– Sajnos! – feleltem én, – amit most mondott, nagyon is igaz.

Luca87 I>!

Jó mesterem kissé magához tért, s lassan, de elég hangosan megszólalt:
– Lámpással a kezében vizsgálja Jeruzsálem zugait, és ami sötétben rejtőzött, napfényre jő.
– Mit mond, jó mesterem?
– Hagyd csak, fiam – felelte –, állapotomhoz illő érzésekkel foglalkozom.

218. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Christopher Moore: Te szent kék!
Leo Kessler: Kitörés Sztálingrádból
Vladislav Vančura: Rablólovagok
Elizabeth Peters: Óvakodj a múmiától!
Hugo Viktor: A Notre Damei toronyőr
Alexandre Dumas: Húsz év múlva
Hugo Viktor: A Notre-Damei torony őre
Marguerite Yourcenar: Opus Nigrum
Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró
Jókai Mór: A két Trenk / Trenk Frigyes