A ​Mennyei Örömök Klubja 44 csillagozás

Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

Négy anya, négy lány, négy család története bontakozik ki a különlegesen megírt könyv lapjain. 1949-ben négy kínai emigráns fiatalasszony találkozgat San Franciscóban, hogy dim sumot egyen, madzsongot játsszon, de főleg azért, hogy meséléssel szórakoztassák egymást. Kibeszéletlen bánat és remény hívta életre a Mennyei Örömök Klubját, ahogy társaságukat nevezik, de ami összetartja, az a fennmaradás és a felemelkedés hihetetlenül erős vágya. Negyven év múlva lányaik folytatják a történetet, ki-ki a magáét.

Eredeti megjelenés éve: 1989

Tartalomjegyzék

>!
Geopen, Budapest, 2006
366 oldal · ISBN: 9639574732 · Fordította: Arató Katalin

Enciklopédia 2


Kedvencelte 9

Most olvassa 2

Várólistára tette 76

Kívánságlistára tette 43

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Gaura_Ágnes IP
Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

Anyák napja előtt újra elolvastam ezt a regényt, ami, azt hiszem, az általam legtöbbször olvasott könyv. Amióta először találkoztam vele (lássuk csak… úgy tizenöt évvel ezelőtt), folyamatosan velem van. Van, hogy újraolvasom elejétől a végéig, van, hogy csak egy-egy novellát belőle – mert hogy a kötet egy tökéletesen felépített és négy részre osztott novellafüzér, amiből csodálatos módon bontakozik ki négy anya és négy lány története. A novellák négyes osztásban kerülnek elénk, hol az anyák, hol a lányok mesélnek el egy-egy történetet. A sztorik fókuszában az anya-lánya kapcsolat áll, de ez egyúttal a kulturális különbségek első látásra áthidalhatatlan árkát mutatja be, a folyamatos félreértések, a különböző gondolkodásmódok csapdáit és fájdalmait. Ám miután elolvassuk az első két négyes blokkot (anyák, aztán lányok), jön a következő kettő (lányok, majd anyák, tökéletesen kihasználva az önmagába visszakanyarodó szerkezetben rejlő lehetőségeket), amelyben már nem távolság, hanem a közeledés, a nyelvi akadályokon átlépő kommunikálás és a megértés lehetősége kap főszerepet.
Lenyűgöző, ahogy Tan egymásba fűzi ezeket a novellákat: fantasztikus élmény felfejteni, miként kezdenek párbeszédbe egymással az egyes darabok azáltal, hogy nemcsak a nagy közös témák (generációs és kulturális különbözőségek, kommunikáció, immigráció és diaszpora-lét, asszimiláció, hibriditás, és mindezek hatása az identitásformálódásra és a családi viszonyokra) köszönnek vissza, hanem zseniális módon a teljes regényt áthatja egy olyan, a megfogalmazásokból adódó nyelvi mintázat, ami nyelvi kohéziót teremt, és plusz mélységet ad a szövegeknek, mert a többi szöveg árnyalja az adott kontextuson belüli szóhasználat jelentését és jelentőségét. (Ezért szeretem nagyon újraolvasni, mindig felfedezek benne valamit amit korábban nem, vagy talán igen, de már elfelejtettem.) Mindez elvontnak tűnhet így, ahogy leírom, de igazából az a fantasztikus Tan szövegeiben, hogy nagyon is népszerű, könnyen olvasható, könnyen befogadható regényeket ír. Ez volt az első regénye, és bár talán felróható neki némi szentimentalizmus, ez nem változtat azon a tényen, hogy legszívesebben mindenki kezébe belenyomnám, hogy tegyen vele egy próbát.
Amikor először olvastam, az anyámmal való kapcsolatomon töprengtem sokat. Mostanság anyaként olvasom, és legalább ennyiszer gondolom át a lányommal való kapcsolatomat a könyv tartalmának tükrében. E tekintetben is hasznosabb, mint bármely felkapott celeb pszichológus útmutató könyve, úgyhogy eztán is ezt fogom újraolvasni.

>!
Galambdúc
Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

Tele van mélységgel ez a könyv. Annyi szála, színe, íze, szaga van, hogy érdemes úgy olvasni talán, mint én, sokszor rövidebb részeket és kóstolgatva, érezve, hogy ez nem olyan, mint amit mi megszoktunk, ez valami más. Kultúra és nézőpont. A történetek is összeérnek és egységgé formálódnak, még ha az elején nehéz is követni, ki kicsoda valójában. Tekinthető amolyan családregénynek is, női sorsok bontakoznak ki a szemünk előtt.
És azt is érzékletesen bemutatja, milyen amikor idegenként kezelnek egy másik országban, mert mások a gyökereid, a felfogásod, az értékeid. A kínaiakra hajlamos vagyok néha úgy tekinteni, mint arctalan hangyanép, de egy-egy ilyen alkotás rávilágít: ez a hatalmas ország nem pusztán a Made in China feliratú bóvliból áll, ami elárasztotta az egész világot, hanem vitathatatlanul bölcsője a tudásnak és bölcsességnek. És ami még nagy erénye a regénynek, hogy hihetetlen plasztikusan leírja a generációk közti szakadékot, de azt is, ami összeköti az idős és fiatalabb nemzedékeket.
S ha humor: nagyon nevettető, ahogy a kínai anyák, a betelepült generáció tagjai velős gondolataikat a kínainál jóval egyszerűbb (mondhatni primitívebb az ő szemszögükből) angol nyelven fogalmazzák meg lányaiknak.

>!
Brigi007
Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

Hát, úristen. Egyébként is olyan könyv ez, amiről elég nehéz beszélni, de ezzel a befejezéssel… Hát, sírtam rajta, mit ne mondjak, persze a meghatódottságtól, de akkor is.

Sok mindenről beszél és sok mindent mond ez a könyv. Ami nem feltétlenül fedi mindenhol egymást. Hiszen ez a könyv arról szól, milyen úgy az élet, amikor egy családon belül ütközik a kínai és az amerikai kultúra. De én sem kínai, sem amerikai nem vagyok, így talán igazából egyik felet sem tudom megérteni. Ugyanakkor olyan női sorsokról szól ez a könyv, akikkel a legborzalmasabb és a legszebb dolgoktól kezdve minden megtörtént. Ott van például a háború. Hogy tudja, valaki megérteni, mit is jelent a háború, amikor nem élte át? És pláne hogyan tudja megérteni egy nyugati ember, hogy mit jelent egy keleti ember számára a háború?
Ugyanakkor olyan szépen benne van az egészben, hogy mit jelentenek a hagyományok bizonyos embereknek és hogy másoknak semmit sem. Hogy mit jelent alapból a család és az élet és… és még sorolhatnám.

Elképesztő, mindenkinek ajánlom!

>!
Anaria
Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

A fülszöveg megtévesztő lehet. Ez nem egy olyan történet, ahol egy kupac nő összeül minden héten, mint például a csokoládéimádók klubjában, és lassan felsejlik előttünk az életük. Valóban ez az alapja négy nő barátságának, de a történet, s benne a kapcsolati háló sokkal szövevényesebb, s a fontossági sorrend, és vele együtt az alapok is folyton változnak.
Már a történet szerkezetében is megmutatkozik a keleti látásmód. Nem lineáris ok-okozati kapcsolatokra épül. Azt sem mondhatnám, hogy visszafelé halad, esetleg, hogy sablonos trükkös ugrások lennének benne. Inkább, mintha a széliránnyal változna a történet, a négy égtáj szerint, mégis van benne rendszer, ritmus, amire rátalálhatunk olvasás közben. Egyszerre kezdődik a végéről és az elejéről, aztán a közepén találjuk magunkat, míg végül már nem is érdekel merre haladunk, mindaddig, amíg Amy mesél, csak abba ne hagyja – gondoljuk.
A regény élethű képet fest arról, milyen érzés lehet létezni, egy idegen országban, még akkor is, ha a mi kultúránk benépesít ott egy várost, egy városrészt, vagy egy lakótelepet. Vajon megmaradunk-e önmagunknak távol az igazi otthonunktól? A bennünk élő kultúra megőrizhető-e, vagy önkéntelenül is változik a környezet hatására? Továbbadhatjuk-e a gyermekeinknek a bennünk élő másik világot, az ő gyökereik a mi gyökereink lesznek-e, vagy egész más irányba burjánzanak el?
Engem teljesen elvarázsolt, magába szippantott, most is csak nézek ki a fejemből. Ez egy különleges regény, s hogy mennyire, arról elolvashatod további lelkendezéseimet a blogomban.

>!
Scientia
Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

Nagyon szerettem!
Tényleg bármikor le lehet kapni a polcról csak egy novelláért, négyért, vigasztalásnak, mankónak vagy egyszerűen kikapcsolódásnak.

>!
ditke3
Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

Nagyon érdekes, különleges, más kultúrájú emberek életébe való bepillantás.

>!
Wish P
Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

Már korábban is olvastam egy könyvet az írónőtől, ami szintén tetszett és részben hasonló témát feszegetett. Ez a könyv 4x4 fejezetből áll, az egyes fejezetek tulajdonképpen kis novelláknak is felfoghatók, melyekben négy kínai származású anya és a már Amerikában született és felnőtt lányaik életének egy-egy szakaszát ismerhetjük meg. Azt feszegeti, hogy a kínai kultúra és családfelfogás, hogyan adható át egy más kulturális környezetben, hogy tudják az anyák megőrizni kínaiságukat, mit tudnak ebből átadni lányaiknak és lányaik hogyan nőnek fel ahhoz, hogyan fogadják el, ami a messziről származó örökségük. A történet fő vonulata ad keretet a „novelláknak”, amik nagyon olvasmányosak, emiatt lassan olvastam könyvet, hogy tovább tartson.
Megvallom őszintén, hogy elsőre egész más képzetet keltett bennem a Mennyei örömök klubja cím, ezzel a neonos, rózsaszínes borítóval, de rögtön az elején kiderült, hogy miért ez a könyv címe és köze sincs semmiféle piroslámpás történethez.

>!
Knekató
Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

A könyv novellákból áll, amik egy része összefüggésben van más részekkel. Fogalmam sincs, hogy miért kellett így összekeverni, zavaró volt. Maguk a történetek érdekesek, sőt, tanulságosak, elgondolkodtatóak voltak, de többnyire nehéz volt visszaidézni, hogy melyik szereplő kinek az anyja, melyik történet – melyik másiknak a folytatása, illetve az előzménye. Sajnos a kínai nevek megkülönböztetése is nehézséget okoz nekem, így ez csak rontott a helyzeten.


Népszerű idézetek

>!
stippistop MP

Az ajtó nyitva van, de a szoba sötét, így bekiáltok: – Mama?
Azonnal a szemembe ötlik, hogy a márványasztalka összecsuklott, egyenesen cingár, fekete lábaira zuhant. Oldalt fekszik a fekete váza, az egyszerű henger kettétörött, a fréziák szétszóródva hevernek a víztócsában.
Azután megpillantom anyám sötét sziluettjét, ahogy az ablak előtt ül. Megfordul a székén, de nem látom az arcát.
– Leesett – mondja egyszerűen. Nem kér bocsánatot.
– Nem számít – felelem és nekilátok, hogy felszedjem az üvegcserepeket. – Tudtam, hogy bekövetkezik egyszer.
– Akkor miért nem akadályozod meg? – kérdi az anyám.
És ez egy olyan egyszerű kérdés.

199. oldal

Kapcsolódó szócikkek: frézia
>!
Róka P

El tudod képzelni, milyen az, ha bent se akarsz lenni, kint se akarsz lenni, sehol se akarsz lenni, csak eltűnni?

14. oldal

>!
Brigi007

…nincs értelme sírni. A könnyeid nem mossák el a bánatodat. Valaki másnak az örömét gyarapítják. Ezért kell megtanulnod lenyelni a saját könnyeidet.

266. oldal

>!
Róka P

Így szokott ez történni a sebekkel. A heg bezárul a seb fölött, hogy megvédjen attól, ami annyira fáj. És amint egyszer bezáródott, többé nem látod, ami alatta van, ami a fájdalom okozója volt.

49. oldal

>!
Róka P

– Mi az a titkos kívánság?
– Az olyan, amit szeretnél, de nem kérheted – felelte Dadus.
– Miért nem kérhetem?
– Azért, mert… mert ha kéred, akkor már nem kívánság, hanem önző vágy…

79. oldal

>!
Brigi007

Félnek, hogy lányaik olyan unokákat hoznak majd a világra, akik a nemzedékről nemzedékre öröklődő reményt már nem hordozzák magukban.

39. oldal

>!
Brigi007

Később azonban, amikor elvesztette hitét Istenben, az a műbőr kötéses biblia egy billegő asztal lába alatt kötött ki, ami egyik módja volt számára annak, hogy az életében helyrebillentse az egyensúlyt.

137. oldal

>!
Anaria

Én már csak tudom, mert kínai módra neveltek: arra tanítottak, hogy ne legyenek vágyaim, nyeljem magamba mások szenvedését, egyem meg a saját keserűségemet.
Bár a lányomba ennek pont az ellenkezőjét plántáltam, mégis ugyanilyenre sikeredett! Talán, mert az én gyermekem és lánynak született. Én pedig az anyám gyereke vagyok, és én is lánynak születtem. Mi mindannyian olyanok vagyunk, mint a lépcső, egyik fok a másik után, felfelé és lefelé, de ugyanarra tartva.

>!
Brigi007

A gondolataid olyan nagyon el vannak foglalva azzal, hogy a fejedben kavarogjanak, hogy minden más kiszorul onnan.

42. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

John Irving: Árvák hercege
Elif Shafak: Becsület
Lisa See: Sanghaji lányok
Lisa See: Aranyhegyen
Jodi Picoult: Vezeklés
Gina B. Nahai: A csend fátyla
Francine Rivers: Az ártatlanság gyermeke
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány
Julia Quinn: Wyndham elveszett hercege
Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!