Making ​Faces 27 csillagozás

Amy Harmon: Making Faces Amy Harmon: Making Faces

Ambrose Young was beautiful. He was tall and muscular, with hair that touched his shoulders and eyes that burned right through you. The kind of beautiful that graced the covers of romance novels, and Fern Taylor would know. She'd been reading them since she was thirteen. But maybe because he was so beautiful he was never someone Fern thought she could have…until he wasn't beautiful anymore.
Making Faces is the story of a small town where five young men go off to war, and only one comes back. It is the story of loss. Collective loss, individual loss, loss of beauty, loss of life, loss of identity. It is the tale of one girl's love for a broken boy, and a wounded warrior's love for an unremarkable girl. This is a story of friendship that overcomes heartache, heroism that defies the common definitions, and a modern tale of Beauty and the Beast, where we discover that there is a little beauty and a little beast in all of us.

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781633920958
>!
Smashwords, Los Gatos, California, 2013
406 oldal · ISBN: 9781301673872
>!
CreateSpace, Washington, 2013
320 oldal · ISBN: 9781492976424

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Bailey Sheen · Ambrose Young · Fern Taylor · Connor Lorenzo O'Toole (Beans) · Grant Craig Nielson · Jesse Brooks Jordan · Paul Austin Kimball · Mr. Hildy · Elliot Young · Joshua Taylor


Kedvencelte 8

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Bleeding_Bride IMP
Amy Harmon: Making Faces

Kezdem azzal, hogy halvány dunsztom sem volt arról, hogy ez egy ifjúsági, vagy NA, vagy YA, vagy melyik mi, és ma ezt hogy kell sikkesen mondani, regény. Amit csak úgy megemlítek, mert végeredményben lényegtelen is.
A történet nagyon aranyos. Olvastatta magát, mosolyogva és néhol izgulva figyeltem az ember a szereplők vergődéseit. Sőt, kimondottan tetszett, hogy egymáshoz képest mind szélsőségesen más karakterek, nagyot dobott az egészen.
Szerettem, hogy igazi tinik voltak, a kor adta setesutasággal, mikor az élet megnyitja az ajtaját és nem tudod, be merje lépni. Vagy, aki belépne, és tudná is merre tovább, nem teheti meg, mert a sors teljesen más forgatókönyvet írt számára.
Mindazonáltal ami nálam hatalmas mínusz, hogy végig azt akarja ez a kötet, és annak szereplői, nekem bemagyarázni, hogy a külsőségek, fizikai adottságok, a szó szerint értendő SZÉPSÉG nem fontos, mégis akkora pátoszos beszédeket kerekítenek köré, hogy már- már azt hinném, hogy magukat szuggerálják vele.
Számomra elvitt egy csillagot az, hogy míg a lelki folyamatok tetejét kapirgálta, addig annyit megtudtunk a „külső nem minden”-ről, mindenféle oldalról megközelítve, hogy abból Oravecz kötetet írhatna.

3 hozzászólás
>!
Mrs_Curran_Lennart P
Amy Harmon: Making Faces

Ó te jó ég, egy újabb érzelmekkel teli könnyfakasztó történet! Köszönöm @pveronika az ajánlást, nem csodálom, hogy kedvenceid között van az írónő. Sok tanulság van a történetben, és gyönyörűen van megírva. Bár váltakozik a múlt és a jelen, mégsem zavaró, mert ez is szeret megismerni a főszereplők érzéseit. Igazából nem kettő, hanem három ember története ez a regény, mivel Bailey épp olyan szerves része a cselekménynek, mint Fern és Ambrose. Amikor Ambrose sérülten visszatér Irakból, elsősorban Bailey az, aki helyrerázza. Bailey születésétől fogva egy súlyos betegséggel küzd, folyamatosan sorvadnak el az izmai. Mégis megőrzi mindvégig pozitív életszemléletét. Egy nagyon szerethető fiú, aki sokkal jobb sorsot érdemelt volna. Nem is lehet igazából átadni a történet hangulatát. Olvassátok el! Egyelőre csak angolul.

3 hozzászólás
>!
popKORN0725
Amy Harmon: Making Faces

Elfogyott minden szavam, amivel ki tudnam fejezni, hogy mennyire kulonleges volt ez a konyv. Csodalatos es gyonyoru tortenet, ami minden egyes soraval elvarazsolt.
Altalaban bajom szokott lenni a haboru elotti-utani tortenettel, mert sajnos hiteluket vesztve tudjak bemutatni, hogy egy haborubol hazatero milyen borzalmakon ment keresztul, es hogyan probalja magat atragni ezen, de itt… Kicsit olyan erzesem volt vegig, mintha egy ezer darabra torott uvegcset tartanek a kezemben, ami minden apro szilankjaval karcol, de mikor a szilankokat osszeillesztem ujra egesz lett, ami eltorott. Es ez tokeletesen tukrozi Ambrose karakteret. Bar neki iszonyu nagy segitseget jelentett ebben Fern es Bailey kettose. Kulonleges harmast alkotnak ok, es kulonleges helyet foglaltak el a szivemben.

6 hozzászólás
>!
pveronika 
Amy Harmon: Making Faces

Egyszerűen nem tudom, hogyan öntsem szavakba azt az élményt amit ez a könyv adott nekem… Egyszerre volt csodálatos, megrázó, felemelő, mélybe taszító, humoros, szomorú, kilátástalan és reményt adó. Azt hiszem ez az egy mondat elárulja, mennyire hihetetlenül ellentmondásos és vegyes érzelmeket váltott ki belőlem ez a történet. Kicsit úgy érzem, mintha kiszakították volna a szívemet majd még egy-kettőt ugráltak is volna rajta, de ennek ellenére mégsem cserélném el ezt a könyvélményt semmi pénzért.

A történetnek három főszereplője van, akik egy végzős gimnáziumi évfolyam diákjai. Ott van Bailey, aki betegsége miatt kerekesszékben kényszerül leélni megszámlált napjait, az unokatestvére Fern, egy kevésbé szép vörös hajú, szemüveges, fogszabályzós lány, és a suli sztárja, a birkózó Ambrose Young, akibe Fern örök idők óta szerelmes.

A történet elején Fern szerelmes leveleket ír Ambrose-nak a legjobb barátnője, Rita nevében. A leveleken keresztül közte és Ambrose között kialakul egy igen szoros kapcsolat, ám amikor kiderül, hogy titokban ő írta a leveleket, Ambrose úgy érzi, hogy kijátszották a bizalmátés az érzelmeit. Aztán időugrás. 2001. szeptember 11. után Amerika háborút indít Afganisztán, majd Irak ellen, és Ambrose úgy dönt négy barátjával együtt, hogy bevonul. Így kezdődik a történet.

A könyvben sok az időugrás, sok a visszaemlékezés és különleges a kötet felépítése, de ez számomra nem volt zavaró, sőt talán még többet adott a könyvélményhez. Az írónő gyönyörű stílussal ír, és nem is tudom elmondani, hogy hányszor csordította ki a könnyeimet a történet elmesélése során. A karakterek különösen kidolgozottak voltak, és számomra feledhetetlenekké váltak. Úgy gondolom, hogy ez a különösen szép történet attól nem mindennapi, hogy a sötétség és szomorúság mellett folyamatosan ott van az optimizmus, ott van a fény. (Ehhez legjobban Bailey és Fern humoros karaktere járul hozzá.)

Ez tényleg egy csodálatos és elgondolkodtató történet volt, és teljes szívvel ajánlom mindenkinek.

Victory is in the Battle

https://veronikasreaderfeeder.wordpress.com/2015/08/31/…

Másodjára is csodálatos volt, másodjára is csendben folytak a könnyeim, Amy Harmon pedig sokadjára is elvarázsolt. ♥

Víííí: http://moly.hu/karcok/633162

>!
Lex
Amy Harmon: Making Faces

Ez az a könyv, amit végig sírtam. Csendesen és magamban, visszafojtva, hogy ne lássa a környezetem, mennyire mélyen megérint. Mert ők nem értették volna, hogy miért zokogok megállíthatatlanul egy halom betű felett.

Az írónő rendkívül élethűen, megrázóan és szívhez szólóan ír; gyönyörű érzelmeket és remek karaktereket csempészett az életembe. A köszönetnyilvánításból kiderül, hogy mennyi mindent merített a saját életéből és környezetéből a regényhez, de ezzel nincs semmi baj. Azok az igazán jó történetek, amelyek életszagúak, és ezt legjobban akkor tudja elérni egy író, ha alaposan ismeri azt, amiről ír.

A történet érdekes keveredése a múltnak és a jelennek. Vagy inkább úgy is mondhatnám, a háború előtti és utáni időknek. Miközben lineárisan haladunk a cselekménnyel, az írónő időnként beszúr egy-egy jelenetet a korábbi évekből, amik segítenek egy-egy kapcsolatot vagy helyzetet jobban megérteni. Nagyon szerettem ezeket a visszatekintéseket.

A cselekményről csak annyit, hogy nagyon szépen felépített, alaposan kidolgozott, és egyszerűen tökéletes. Nem akarok részletekbe belemenni, a fülszöveg kellő felvezetést ad a történethez, ami ha nem győz meg arról, hogy elolvasd, akkor ne is tedd. Ez tipikusan egy olyan regény, amit egyszerre szeretném, hogy mindenki megismerjen, és senki.

Nagyon szeretem a karaktereket, akiknél szépen végig követhetőek a jellemváltozások.
Ambrose egy nagyon jóképű, nagyon okos és nagyon tehetséges fiú volt, aki kötelességének érezte a bevonulást, és egy jó lehetőségnek arra, hogy szabad legyen, megszabaduljon a vállára nehezedő elvárásoktól. Fájt látni, hogy milyen emberi roncsként tért vissza a háborúból, mind testi és mind lelki értelemben. De jó volt látni, ahogy szépen visszatalált az életbe.
Fern egy nagyon aranyos, nagyon különleges és hatalmas szívvel rendelkező lány, aki tökéletes példája a rút kiskacsa esetének, akiből végül gyönyörű hattyú lesz. Ez is érdekessége a történetnek; a fiú elveszíti szépségét, a lány pedig megtalálja azt. És végső soron rájönnek, hogy nem is számít a külső.
Baily pedig… hát ő Baily. Victory is in the Battle. B S. I will always remember you.

A borító igazából nem tetszik annyira, a két betűtípus kombinációja nekem nagyon nem tetszik, ami alapból rontja az összképet. Amúgy maga a kép nem rossz, illik is a könyv hangulatához, de azért örültem volna, hogyha a remény is megcsillan rajta valahogy, hisz nem csak sötétség és bánat van a regényben. :)

Zeneajánló:
A könyv hivatalos trailer-ének zenéje (gyönyörű zene, gyönyörű videó):
http://www.youtube.com/watch…

>!
CreateSpace, Washington, 2013
320 oldal · ISBN: 9781492976424
2 hozzászólás
>!
Lady_E
Amy Harmon: Making Faces

Nagyon sok szépet olvastam erről a könyvről még mielőtt elkeztem volna olvasni, így óriási elvárásaim voltak, de egy csöppet sem csalódtam. Tele van értékes karakterekkel és még értékesebb gondolatokkal. Minden egyes sorát imádtam!
Bailey hozzáállása az élethez teljesen lenyűgözött. El sem tudom képzelni, milyen lehet ilyen betegséggel élni, de nagyon remélem, hogy ez az életöröm, ez a nyugalom és bölcsesség, amivel ő rendelkezik, mindenkinek megadatik idővel. Sokat tanulhatnánk tőle!
És pont ezért, ha lenne olyan könyv, amit minden egyes embernek kötelezővé tehetnék, az ez lenne. Mert a sok nehézség és veszteség ellenére, amivel szembe kell nézniük (és amivel az írónő teljesen összetöri a lelkünket), mégis tele van szépséggel.

>!
Tufuka
Amy Harmon: Making Faces

Azért kezdtem el olvasni a könyvet, hogy az értékelésemben hosszan taglalhassam is, hogy mi nem tetszett benne és, hogy mennyire idegesítő volt. (Mit mondhatnék, néha hülyén reagálok dolgokra, főleg ha valami kihoz a sodromból…)
Mekkorát TÉVEDTEM.
A könyv fantasztikus volt. Imádtam a szereplőket, a történetet, a megvalósítást. Azt hogy a tragédiákat ellensúlyozta egyfajta bájos vidámság, és hogy minden szereplő változott.
Végig attól tartottam, hogy az írónő sablonossá válik és az általam csak szenvedősnek nevezett NA útjára lép, de ez nem történt meg.
Addig a két napig még olvastam együtt éltem a szereplőkkel, a szerelmükkel, a fájdalmukkal, és ez a két nap csodálatos volt. Biztos, hogy újraolvasom még a könyvet és más műveibe is belepillantok az írónőnek, de még ha csak ez az egy könyve is ilyen nagyszerű, az sem baj, mert felejthetetlen élményt kaptam. Köszönöm.

2 hozzászólás
>!
tothbrigi98
Amy Harmon: Making Faces

Atya úr isten.

Csak néhány perccel ezelőtt fejeztem be a könyvet és most gondolatok ezrei haladnak át az agyamon.
Az írónő egy olyan regényt hozott napvilágra, amit nem lehet szavakba önteni. Veszteség, barátság, szerelem és összetartás a történet alapköve, egy gyönyörűszép csomagolásban tálalva. Sírtam, nevettem, szomorkodtam és mosolyogtam a szereplőkkel.

Ambrose Young egy csodálatos fiatalember, aki annyi embert vesztett el maga körül, hogy a legtöbb ember elvesztené a józan eszét – de ő nem. Kitartott, harcolt és megnyerte a csatát.
Persze ebben hatalmas segítséget nyújtott neki Bailey és Fern is. Ha ez a csodálatos fiatalember, Bailey Sheen nem lett volna ott neki, talán lemond az álmairól és sosem jön elő a kis csigaházából. Ha viszont Fern odaadása és szerelme nem lett volna meg neki, talán örökre feladja az életét is. Az ő kettejük párosa állította talpra a srácot – és csodálattal, örömmel nézhettük ezt végig. Köszönöm/köszönjük Amy Harmon.

Nagyon szépen köszönöm az ajánlást @pveronika, borzasztóan jól esett ez a könyv.

Bővebben: http://brinessza.blogspot.com/2015/11/amy-harmon-making…

3 hozzászólás
>!
Szinna
Amy Harmon: Making Faces

Valami különlegest kaptam. Mélyet, megrázót és egyben megváltót. Mindezt tele optimizmussal, ami a legreménytelenebb helyzetben lévő szereplőből sugárzott. Kaptam végtelen egyenességgel megfogalmazott kérdéseket, és nagyon nehéz kérdésekre igazi jó válaszokat.
Az író stílusa szép, a szerkesztés viszont időnként nagyon zavaró volt. A sok dőlt betűs és néha nem dőlt betűs visszaemlékezés állandóan kizökkentett a történetből. Persze fontosak voltak, tele szimbolikával, odaillő párhuzamokkal, de túl sok volt belőlük, főleg amikor az E3- ban íródott történetben fél könyvvel később megkapjuk ugyan azt a visszaemlékezést egy másik fél szempontjából, vagy egy nagyon fontos szereplő a halála után ismét megjelenik a színen. Mindez zavarossá tette a történet idővonalát. Többször csak haladni akartam és ezért egyszerűen ugrottam az emlékeket.
Nekem hiányzott a szex a két főszereplő között, itt még egy komoly réteget adott volna a történethez. A könyv végén meg csak úgy átrohantunk fontos eseményeken, szinte gyorsan összefoglalva még egy évet egy fejezetben.
Bár nem lett a kedvenc könyvem, lehet, hogy nem utoljára olvastam.

3 hozzászólás
>!
CsepAdri P
Amy Harmon: Making Faces

Úgy kezdtem el olvasni, h nem tudtam mire számítsak, a fülszövegre nem nagyon emlékeztem csak arra valahol tragédia következik be. Lélegzet visszafojtva olvastam melyik oldalon. Aztán bekövetkezik a tragédia és nem tudsz elmenni mellette mert tudod, ilyenek tényleg megtörténtek, katonák robbantak fel és soha nem tértek haza vagy annyira összeroncsolva, h a saját tükörképüket se ismerték fel. Már az elejétől olyan hangulata van a könyvnek, érzed ez nem átlagos mert a valóságot dolgozza fel. Nekem a könyv kapcsán tényleg csak két szó járt a fejemben: valóságos és fájdalmas. Mennyire fájdalmas a valóság, ki hogyan birkózik meg a ténnyel, h gyógyíthatatlan beteg és mennyi mindet kihoz az életéből, vagy a bűntudattal, h a bajtársai a barátai odavesztek és csak ő maradt életben.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Chrissie

Books allow you to be whoever you want to be, to escape yourself for a while.

>!
Lex

If God makes all our faces, did he laugh when he made me?
Does he make the legs that cannot walk and eyes that cannot see?
Does he curl the hair upon my head 'til it rebels in wild defiance?
Does he close the ears of the deaf man to make him more reliant?
Is the way I look coincidence or just a twist of fate?
If he made me this way, is it okay, to blame him for the things I hate?
For the flaws that seem to worsen every time I see a mirror,
For the ugliness I see in me, for the loathing and the fear.
Does he sculpt us for his pleasure, for a reason I can't see?
If God makes all our faces, did he laugh when he made me?

7 Dance With a Girl

>!
Chrissie

Ambrose: Everybody who is somebody becomes nobody the moment they fail.

>!
Chrissie

„I just wish life was more like my books,” Fern complained, trying to hoist both her and Bailey's backpacks on her narrow shoulders as they left school for the day. „Main characters never die in books. If they did, the story would be ruined, or over.”
„Everybody is a main character to someone,”

Kapcsolódó szócikkek: Bailey Sheen · Fern Taylor
>!
Chrissie

Lost or Alone? Ambrose said alone, and Fern responded, „I would much rather be lost with you than alone without you, so I choose lost with caveat.” Ambrose responded, „No caveats,” to which Fern replied, „Then lost, because alone feels permanent, and lost can be found.”

Kapcsolódó szócikkek: Ambrose Young · Fern Taylor
>!
tothbrigi98

Everything has changed! You are beautiful, I am hideous, you don't need me anymore, but I sure as hell need you!

Kapcsolódó szócikkek: Ambrose Young
>!
Cheril

I wrote your name across my heart,
So I would not forget
The way I felt when you were born
Before we'd even met.
I wrote your name across my heart,
So your heart beats with mine.
And when I miss you most I trace
Each loop and every line.
I wrote your name across my heart,
So we could be together
So I could hold you close to me
And keep you there forever.

>!
Cheril

True beauty, the kind that doesn't fade or wash off, takes time. It takes pressure. It takes incredible endurance. It is the slow drip that makes the stalactite, the shaking of the Earth that creates mountains, the constant pounding of the waves that breaks up the rocks and smooths the rough edges. And from the violence, the furor, the ranging of the winds, the roaring of the waters, something better emerges, something that would otherwise never exist.


Hasonló könyvek címkék alapján

John Green: The Fault in Our Stars
Shari J. Ryan: A Heart of Time
Laurie Halse Anderson: Wintergirls
Jodi Picoult: My Sister's Keeper
Jodi Picoult: Handle with Care
Rebecca Donovan: Reason to Breathe
Rainbow Rowell: Eleanor & Park
Gayle Forman: If I Stay
John Grisham: The Rainmaker
Sarah Dessen: Lock and Key