"A Mozi Bandi kalandjai című, „12-14 éves ifjú urak számára” készült elbeszélés, mely előbb a Nyugat 1912-es évfolyamában, majd 1913-ban, 1924-ben és 1938-ban könyvként is megjelent. Egy ifjúsági regény mint politikai céltábla? Esztétikai súlyát tekintve miért ne, hiszen Ignotus például egy levelében „dickensi kis remek”-nek nevezi, s ö ilyesmiben ritkán tévedett. Miként ezúttal sem. A Mozi Bandi azonban nem szabvány-Ambrus mű. Nyoma sincs benne úri tartózkodásnak, írójának itt még a vérmérséklete is más: féktelen jókedvvel, kora stiláris előírásaira fittyet hányva ír. Nincs még egy műve, melyben (egy tanárról) azt mondhatnák: „Hogy van pofája fölmenni a katedrára?” A Mozi Bandi hősei mintha a Tanár úr kéremből léptek volna elő, csakhogy a Mozi Bandiban négy évvel Karinthy zseniális műve előtt már vígan burjánzanak a pesti argó diákváltozatának groteszk nyelvi hajtásai. Ambrus abban is méltó elődje Karinthynak, hogy teljes empátiával áll rossz tanulók és korlátolt tanárok harcában… (tovább)
Mozi Bandi kalandjai 1 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1914
Tagok ajánlása: 12 éves kortól
Enciklopédia 7
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Jó pillanataiban Karinthy Tanár úr kérem-jével vetekedő korrajz a 20. század elejének iskolásairól. Sajnos az is látszik rajta, hogy folytatásokban íródott, és nagy valószínűséggel a szerző nem tudta az elején, merre halad majd a történet. Így az egész kicsit kaotikus, nézőpontváltásokkal, egy több fejezetre rúgó álomepizóddal meg egy igen halovány és hirtelen befejezéssel.
Ami megmenti a könyvet, az a végéhez toldott két rövid jelenet, párbeszédek két tizenegy-két éves fiú között. Azokban egymást érik a remek poénok, a klasszikus bohózatírás valódi gyöngyszemei. Ja, és az illusztrációk is nagyon szépek.
Népszerű idézetek
Mert szép, nagyon szép az iskola és sok pénzért nagyon vastag könyvet tudnék írni arról, hogy milyen sokat mulaszt el, aki nem jár iskolába, de ha azt kívánod tőlem, jókedvű olvasó, hogy ingyen mondjam meg a véleményemet, akkor kénytelen vagyok megvallani, hogy akármilyen szép és szükséges az iskola, egyszer éppen elég belőle.
4. oldal (Tolnai, 1931)
– Szakállas farkas? Hát olyan is van? – kérdezte Csipisz, egy kicsit kételkedve.
– Igen, szakállas farkas!… Nem egy közönséges, szurtos, mocskos, rongy, szemét farkas, amilyen az állatkertben van, hanem egy gyönyörű, nagy, erős, igazi kan farkas, szép fekete körszakállal az álla körül, egy becsületes farkas, akkora, mint egy oroszlán; két nagy, kerek, iszonyatos zöld szemmel, mindegyik szeme akkora, mint egy óra és ezért vezérfakasnak is nevezik.
25. oldal (Tolnai, 1931)
Először is minden iskolát eltörlünk a föld színéről és meghozzuk az első világtörvényt, hogy ezentúl mindenütt mozi legyen iskola helyett. Aki aszongya, hogy ő tanulni akar, az járjon moziba, ahol eddig is lehetett tanulni, nem úgy, mint az iskolában.
77. oldal (Tolnai, 1931)
Amikor én még olyan kis pocok voltam, hogy alig látszottam ki atyám többször kérdezte tőlem: »Akarsz-e kis testvéreket kapni?« Én őrültem ennek és azt feleltem: »Igen«. Máskor meg azt kérdezte: »Akarsz-e kimenni az állatkertbe?« Erre is azt feleltem: »Igen«. Ekkor atyám azt mondta: »Na jól van, majd vasárnap!« vagy: »Majd ha több pénzem lesz!… « Én örültem, mert még nem tudtam, hogy a szülők milyen svihákok. És mit gondolsz, mi történt? Az, hogy a kis testvérkét mindig megkaptam, amikor csak kértem, de az állatkertbe soha se vittek ki, és amikor már sok kis testvérkét kaptam, atyám már hallani se akart az állatkertről. És mit gondolsz, miért? Mert a sok kis testvérkét, azt mind ingyen kaptuk, az állatkertben pedig fizetni kellett volna!
80. oldal (Tolnai, 1931)
– Nini! Hiszen ez az a kisfiú, aki mint kémeim jelentették, ördög szeretne lenni! – folytatta a különös látogató, amint jobban megnézte Csipiszt. – Hát látod, ebben az ügyben éppen énhozzám kell fordulni, mert én vagyok az Ördögképző Intézet igazgatója és mint ilyen, egyike a leghatalmasabb ördögöknek, akihez képest Lucifer, Mefisztófelesz, Béliál és Aszmódi csak suvix!… Nevem: Sátánovics Belzebub; talán hallottad már híremet?
120. oldal (Tolnai, 1931)
Mindamellett Csipisz ebéd után mégis csak előállított vele, hogy három pengő kellene neki.
– Kutyag… azaz, hogy… majd' megmondom, mit kapsz, de nem három pengőt… – fakadt ki Csipisz mamája, azzal az örök asszonyi igazságtalansággal, amely egy életen át ápolgat mindenféle hiábavalóságot, anélkül, hogy észrevenné, vagy csak sejtené is, micsoda tragédiák zajlanak le a férfilélek magányosságában.
147. oldal (Tolnai, 1931)
Brunó: Ez is semmi ahhoz képest, ami a jövő században lesz. Akkor már az automobil is, a tartása is olcsóbb lesz, minden valamirevaló ember vásárolhat magának, roppant sok automobil fog szaladgálni a világban, százannyi, ezerannyi, mint ma és a technika fejlődésének megfelelően sokkal nagyobb sebességgel, mint most, úgyhogy csak kétféle ember marad a világon: olyanok, akiket az automobilok halálra gázolnak és olyanok, akik minden héten kiállanak egy-két automobilszerencsétlenséget. Akkorára az emberek úgy megszokják ezt, hogy föl se vesznek egy kis koponyarepedést, pofazúzódást vagy azt, hogy kitörik a lábuk, és nem igen lesz másfajta ember a világon, mint egy vagy többféleképpen nyomorék. Akkor nem is fogják úriembernek nézni azt, aki nem sánta, béna s akinek a szeme is meg az orra is megvan; azt fogják mondani rá: „ez paraszt, akinek nincsen automobilja”.
159. oldal, Apró történetek - Gépkorszak (Tolnai, 1931)
Brunó: […] Nálunk a Flóra tennisz-világbajnok, az Ottó egy országos tekintély a síkfutásban, a papa úgy érti a sakkot, hogy senki se akar vele játszani és a nagymama megnyer minden szépségversenyt.
Kunó: Talán nem is igaz.
Brunó: De igen, mert a nagymama mindig igen sok szavazócédulát vesz.
152-153. oldal, Versenyek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ecsédi Orsolya: Sárkányugatás 99% ·
Összehasonlítás - Kemény Gabi: A konkrét hiúz 97% ·
Összehasonlítás - Ruff Orsolya: Volt egy ház 95% ·
Összehasonlítás - Wéber Anikó: Örökszerda 95% ·
Összehasonlítás - Böszörményi Gyula: A Gutenberg Lovagrend 96% ·
Összehasonlítás - Ecsédi Orsolya: A baj nem jár egyedül 96% ·
Összehasonlítás - Majoros Nóra: A néma táltos 94% ·
Összehasonlítás - Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő 93% ·
Összehasonlítás - Bessenyei Gábor: A háború lelke 94% ·
Összehasonlítás - Kertész Erzsi: A küldetés 93% ·
Összehasonlítás