A ​tóparti gyilkosság 14 csillagozás

Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A tóparti gyilkosság rémes titkát sok hókuszpókusz, álarcos hűség-esküvés, a néma cimborák kéttagú társaságának megalapítása után beszéli el a fantaszta színész fiú barátjának, a töprengő, érzékeny lelkű, benyomásokra rendkívül fogékony, de ép, egészséges kis debreceni diáknak. Lóránt Agenor megölte Satopper Főbusz kapitányt, mert elrabolta nővére becsületét, rálehelvén szájára; egy parti padról taszította bele a tóba. Az elbeszélésnek ez a tetőpontja s egyik legszebb lapja Ambrus egész munkásságának: Flaubert-rel temperált Cervantes – Bourget tollából. Elején a verekedés kissé hosszadalmas; az író látható gyönyörűsége azonban, amellyel mellette időz, ellenállhatatlanul visz magával. A kötet e kisregény mellett Ambrus hasonló témájú gyönyörű elbeszélését, a Jancsi és Juliskát is tartalmazza.

Eredeti megjelenés éve: 1915

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó regény

>!
104 oldal · ISBN: 9786155306013
>!
ISBN: 9786155006975
>!
Eri, Budapest, 2006
104 oldal · ISBN: 9639653004

4 további kiadás


Enciklopédia 4


Várólistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
csgabi MP
Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság

Ahogy néztem, csillagokban én voltam a legszőrösszívűbb ennél a könyvnél, de sokkal többre számítottam, mint amit kaptam. Zavart a buta „esküdjünk barátságot”, aztán „alapítsunk titkos társaságot”, és a többi. Minden epizódot túl hosszan fejtett ki Ambrus. Fele ilyen hosszúságban még azt mondtam volna, hogy pergőek az események, de így inkább zavart.

Nyilván nem mai volt a történet, és a nyelvezet nem is volt kellemetlen számomra. Érdekes volt a korabeli beszédmód és társadalomtörténet. A különböző vallás diákok harca. Már az elején sokkot kaptam, amikor azt olvastam, hogy a katolikus és a református diákok harca azzal indul, hogy az egyik beszól a másiknak, hogy „Te zsidó vagy.”
És a történet 1915-ben íródott…
Fájdalmat éreztem, pedig tudtam, hogy a zsidóság sosem volt „népszerű” vagy csak éppen semleges társadalmi-vallási réteg.

Egyszer érdemes elolvasni a könyvet, de úgy érzem, hogy a szerző többi könyve talán jobban sikeredett darabok, mint ez.

>!
MrClee IP
Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság

Milliónyi kérdés merülhet fel a regénnyel kapcsolatban, ami végső soron lehet jó is, rossz is. Először is jó, mert az pozitívum, ha egy könyv vitaindítóként tud szolgálni, a benne feljövő gondolatok igazságtartamát meg lehet vizsgálni, az olvasót kíváncsivá, fogékonnyá teszi újra ismeretek megszerzésére. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy könyvnek minden igényt ki kell szolgálni, minden felmerülhető kérdésre választ kell adnia, más esetben a mű színvonaltalan. Mert hát úgy jó a történet, ha kerek. Az olvasó legyen olvasó, az író pedig író. Utóbbi ne kényszerítse arra az előbbit, hogy kitalálja a történet hiányzó darabkáit. Ha az olvasó ezt akarná, szempillantás alatt felcsapna írónak.
Ebben a regényben is éreztem ezt a homályt. Sok kérdésre nem kaptunk választ, nagyító alatt figyeltük a két főszereplő, s közben a körülöttük lévő világ mintha elpárolgott volna. spoiler
spoiler
Jó volt végre klasszikus, magyar szépirodalmat olvasni, jól megfért egymás mellett a filozofálás és a storytime.

>!
Toncsi
Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság

Egy közel 100 éves műről van szó, ezért nem olyan könnyű olvasni, mint egy mai regényt. Meg kell küzdeni a nyelvezettel, miközben A tóparti gyilkosságok története a mai napig izgalmasnak hat. Lóránt Agenor figurája azért izgalmas, mert miközben benne van a gyerekekre jellemző fantázia és a lódításra való hajlam, valamiképpen mégis olyan személyisége van, amitől akár igazzá is válhatnának a hazugságai. Barátsága inkább kártékony, mintsem építő. Az egyetlen zavaró momentum a történetben, hogy Ambrus egyáltalán nem épít a két fiú köré egy világot. Behoz ugyan két másik gyereket az elején, ami feltétlenül szükséges a megismerkedésükhöz, de onnantól, hogy ők kikerülnek a képből, nem tudjuk, hogy reagálnak mások erre a kapcsolatra, nem tudjuk, hogy milyen közegben élnek. A Jancsi és Juliskánál pedig ez megfordul, ott a végkifejlet, a két gyerek barátságának-szerelmének kibontakozása érdekes.


Népszerű idézetek

>!
Daru

Mindenki ismeri a Csizmás kandúr mód nélkül erkölcstelen meséjét. A csizmás kandúr a szédelgők ősapja; a Panama egy özönvíz előtti hőse, aki mindenre képes, csakhogy miniszter legyen.

57. oldal (Szépirodalmi, 1961)

Kapcsolódó szócikkek: Csizmás Kandúr
>!
MrClee IP

(…) tanulni kell mindig, tanulni, ha az ember valamire akarja vinni… aki nem tanul szakadatlanul, abból sohase lesz semmi.

Kapcsolódó szócikkek: tanulás
3 hozzászólás
>!
MrClee IP

Akkor tanultam meg, hogy sohase szabad dicsekedni, mert ez a másiknak mindig kellemetlen. És akkor tanultam meg, hogy a részvétet azok érdemlik meg a legjobban, akik, mikor szenvednek, hallgatnak, »mint a sír«…

Kapcsolódó szócikkek: dicsekvés (dicsekedés)
>!
MrClee IP

Miért szomorú a vége mindennek, ami szép?!… És mért csak az szép, ami szomorú?!…

>!
MrClee IP

Azt mondhatnám: az életemnek ezt a félesztendejét elveszítettem… mert nem igazi élet az, ha az embernek nincs semmi öröme. És hónapokon meg hónapokon át annyira szenvedtem, amennyire csak egy ostoba kisfiú tud szenvedni, aki még ott tart, hogy – mert őt akármilyen csekélység boldoggá teheti – szeretné boldoggá tenni az egész világot.

>!
Daru

(…) a gyöngeséggel szemben a legjobb női léleknek a mélyén is találhatsz valami hideg kegyetlenséget, amely alapjában örökkön megérthetetlen marad előtted.

58. oldal (Szépirodalmi, 1961)

>!
MrClee IP

Akármilyen nagy és komoly volt az elfoglaltságom, a színház megmaradt a gyöngémnek. Minél több alakban láttam a betegséget, a nyomorúságot, meg az életért rimánkodó haldoklást, annál szívesebben kerestem az esti órákban az elszórakozást, a felejtést. És ha naphosszat csupa rémséggel kellett foglalkoznom, este leghamarabb a színház tudott felüdíteni.

Kapcsolódó szócikkek: színház
>!
Daru

Keresd az asszonyt!…
Mikor két úr – két ragyogó cilinder (ugyanattól a kalapostól), két gyönyörű ing-páncél (ugyanattól a divatárustól) s két andalítóan szabott kabát (ugyanattól az uzsorástól) – Budakeszen vagy Rákospalotán három pár golyót küldözget egymásra, s az egyik szépen hímzett, fehér ingen egyszerre csak kivirul az úri becsületérzés piros rózsája (…)

7. oldal (Szépirodalmi, 1961)

>!
Daru

Megszoktuk azt képzelni, hogy a gyermek idő múltán átváltozik, s ember lesz belőle, ember, akiben nyoma sincs az egykori gyámoltalan lénynek. Ez az előítélet éppoly hamis, mint a többi. A gyermek nem vész el az emberből soha; csak elrejtőzik benne. A viszontagságok, az idő, a védekezés szüksége kérget növesztenek könnyen sebezhető, érzékeny bőre körül, aminthogy a jóságos természet karmokkal, szőrmezzel vagy szárnyakkal látja el az állatokat, hogy meg tudják állni helyöket (…)

53. oldal (Szépirodalmi, 1961)

>!
MrClee IP

(…) s hány esztelenül vakmerő, szép és nagy tettel volna szegényebb az emberiség története, ha a hiúság nem tudná lehurrogni a józanságnak minden bölcs tanácsát?!…


Hasonló könyvek címkék alapján

Jókai Mór: A debreceni lunátikus
Vitéz Ferenc: Báránykönnyek
Szabó Magda: Régimódi történet
Szabó Magda: Katalin utca / Ókút
Vámos Miklós: Apák könyve
Bakóczy Sára: A város és a rózsa
Tar Sándor: Szürke galamb
Kiss Zsuzsa: Városmesék
Keczán Mariann (szerk.): Szabó Magda Debrecene
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák