Bagoly-folyó 89 csillagozás

Ambrose Bierce: Bagoly-folyó Ambrose Bierce: Bagoly-folyó Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

A „Keserű Bierce” alakja sötét árnyékként tűnik föl a századforduló amerikai horizontján. Élete (és még inkább halála: 1913-ban veszett nyoma a háborús Mexikóban) komor legenda. Elbeszélései swifti ihletésű szatírák – mindig elevenbe hasítanak. A természettudományos pontossággal kidolgozott helyzetelemzéseket félelmetes, sötét humor hatja át. Kedvenc műfaja a „rémriport” és a költői groteszk. Legkedvesebb témája az erőszakos halál valamely elképesztő vagy ritka neme: az amerikai polgárháborúban elfogott déli ültetvényes a kivégzése előtti gyötrelmes pillanatban elképzeli, hogy megmenekül; az északi mesterlövésznek saját puskája oltja ki az életét; egy tiszt megadja haldokló barátjának a kegyelemdöfést, s a halott testvére – a tiszt rosszakarója – rajtakapja. Kétségbeejtő sorsok, reménytelen életek: a háború elkerülhetetlen borzalmai.

Eredeti megjelenés éve: 1890

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Zsebkönyvek Európa


Kedvencelte 23

Most olvassa 3

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

SteelCurtain >!
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

Nem tudom, hogy az óceán túlpartján is oly gyászos képzetek tapadnak e baglyokhoz, mint nálunk, de a cím már önmagában is sejteti, hogy itt nem önfeledt kacagás vár az olvasóra. A borítóról már nem is szólva.
Ezek az elbeszélések végtelen kötéltáncot járnak a valóság és a misztikum határán. Néha átbillennek a határ egyik, vagy másik oldalára, de itt a magamfajta materialista számára is élvezhetőek a misztikumba hajló írások. Főként, hogy ez a misztikum többnyire fejben lezajló folyamatok eredménye, bár akad néhány valódi kísértethistória is. A halál témáját oly alaposan járja körül, hogy az már szinte beteges. Ugyanakkor Ambrose Bierce a fekete humort is könnyed kézzel varázsolja elő cilinderéből. Megkockáztatom, hogy a szerző egy meglehetősen kiábrándult ember lehetett. Háborús történetei, melyekből jócskán akad ebben a kötetben, messzemenően nélkülözik azt a hősi pátoszt, mely az amerikai polgárháborúról szóló egyéb írásoknak szinte kötelező jellemzője. Bierce a tragikumot látja, nem a heroizmust. De erről olyan jól ír, hogy tucatszor is új köntösben, izgalmasan mutathatja be az élet és az ember ősi küzdelmét, melyben végül mindig az az élet nyer, mely rögtön halálba csap át.

Márta_Péterffy P>!
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

Újraolvasás-újfent 5 csillagot adok!
Különleges fantáziájú író, remekbe szabott novellái.
„Keserű Bierce” világlátása rendkívül egyéni, a háborús történetek és a szellemvilággal kapcsolatos írások a leginkább abszurdak.
Kedvenceim a szatirikus novellák, a fekete humorú „korrajzok”, érdekes figurákról.
Ajánlom, de főleg azoknak, akik kedvelték Edgar Allan Poe műveit is.

2 hozzászólás
Chöpp >!
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

Bierce mesteri novelláit bármikor, bárhová magammal vinném.

regulat>!
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

Ezt nem kell túlbonyolítani.

Az Ambrose Bierce féle pasasokra mondják, hogy beteg.
De zseniálisan nyomja.

Aki némi morbid humorra vágyik, amolyan meghökkentő mesékre, annak feltétlenül el kell ezt a kötetet olvasnia.

Puella>!
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

Valamiért Lovecrafttal vettem egy kalap alá, de amíg H.P.L. olyan sötét hangulatot teremt, ami fojtogat az ürességével, Bierce írásaiban lélek van. Úgyhogy Bierce rajongó lettem. Társadalomkritikái pedig örök érvényűek. A kötetben akad néhány gyengébb írás is és (szerencsére-számomra) nem csak háborús témákat dolgoz fel, mint ahogy a fülszöveg ígéri. A történetek sem olyan groteszkek mai szemmel, talán máshol van az ingerküszöbe a 21. századi embernek (na jó, nekem), emellett mégis hatásosak.

Devalyn >!
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

„– Uram, meghívom önt, hogy kísérjen el minket. E hadmozdulat során egy lovas tiszt feltűnő célpontot kínálna, és régóta vallott meggyőződésem, hogy üdvös volna, ha ön távozna az élők sorából.”

Ahogy az idézetből is látszik, Bierce erős fekete humorban, és a szatírája pengeéles. A novellákban bemutatott egyéni tragédiákat és az emberi drámákat ügyesen fűszerezi ezekkel az összetevőkkel. Ez a színes novellaválogatás teljes mértékben meggyőzött arról, hogy méltó helye van Poe és Lovecraft, azaz a klasszikusok mellett. Már az élete is rejtély, valamikor 1913 végén elutazott Mexikóba, és eltűnt a forradalom forgatagában, a mi Petőfinkhez hasonlóan. Bierce ekkor már 71 éves volt, így az sem kizárt, hogy az öngyilkosság ilyen kacifántos módját választotta.

Bence_Kis>!
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

Ez a kötet legtöbb helyen olyan sötét és morbid, mint az éjszaka, de mivel olyan témákat feszeget ebben a nagy sötétségben, amik igazán érdekesek, kimondottan tetszett ez a komor háttér. A stílusa magával ragadó, kimondottan szépen ír, hiába váltak a csavarjai kiismerhetővé a kötet végére, a történetei egyáltalán nem lettek unalmasak.
Nálam összességében 5-ös lett.

johnjsherwood I>!
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

Ez szuper volt. Bierce zseniális, olyan atmoszférát tud teremteni a hiperrealisztikusan ábrázolt szereplői köré, hogy hihetetlen, már-már fantasztikus, és ezen az sem változtat, hogy olykor viszont költői-képzetes, szürreálba hajló, főleg amikor végtelenül cinikus és kicsavart-facsartan heroizáló (azaz pont nem). Röviden nem lehet összefoglalni, mert annyira széttartó, miközben minden írása félreérthetetlenül jellegzetes, részletesen meg minek részletezzem, amikor ezt olvasni kell. Megy is a kedvencek közé. Nagyon ajánlom mindenkinek.

stancili1>!
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

Kérem, kérem, Bierce-nek nem sok köze van Lovecraft-hoz, az ő novelláiban a természetfeletti borzalom helyett az emberi lélek borzalmának leírása dominál (noha elvétve Bierce-nél is találunk pl. kísértethistóriát). A Bagoly-folyó minden idők egyik legjobb elbeszélése, karöltve a polgárháborús elbeszélésekkel. Olcsó borzongást persze nem kínál Bierce, ez tény.

Király_László_2>!
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

Ha egyszer átlépek a „Bagoly-folyón”, ezt a kötetet szeretném magammal vinni.


Népszerű idézetek

Cneajna P>!

– Igen; írásos parancs, amit holnap ébresztőkor felolvasnak a csapatok előtt az ön kivégzéséről.
– Remélem, tábornok úr, intelligensen fogják rendezni a látványosságot, mivelhogy magam is részt veszek rajta.

41. oldal

>!

-Jóságos ég, ember! Tréfálkozva akar a halálba menni? Tudatában van annak, hogy ez komoly dolog?
-Honnan tudnám?Még soha életemben nem haltam meg. Hallottam, hogy a halál komoly dolog, de sohasem olyantól, aki maga is tapasztalta volna.

41. oldal, A filozófus Parker Adderson

Cneajna P>!

A vegyész a napfény színképének mindkét végén ki tudja mutatni az úgynevezett »fotokémiai« sugarakat. Ezek olyan színek – a fény összetételének integráns részei –, melyeket szemünk nem képes érzékelni. Az emberi szem tökéletlen műszer; az igazi »kromatikus skálának« csupán néhány oktávját képes felfogni. Nem vagyok őrült: vannak színek, amiker nem látunk.
És Isten legyen hozzám irgalmas! Az Átkozott is ilyen színű!

26. oldal

1 hozzászólás
Cneajna P>!

– A kegyetlen nép megölte őt – mondta, és minden szava mélyén zokogás érzett. – Kezet emeltek rám, akit szeretett. Megvádoltak hamis váddal, koholt bűnnel. Rám húzták a gyalázat köntösét, fejemre szalmakoszorút illesztettek, nyakamba akasztották a fekete szégyentáblát, leköptek, meggyaláztak, és apámat kényszerítették, hogy a pellengérre vezessen, ahol megkötöztek, megkorbácsoltak, kövekkel dobáltak meg. Ez összetörte az ő nagy, jóságos szívét, és meghalt, és én egyedül maradtam.

352. oldal

Tigrincs P>!

– Uram, meghívom önt, hogy kísérjen el minket. E hadmozdulat során egy lovas tiszt feltűnő célpontot kínálna, és régóta vallott meggyőződésem, hogy üdvös volna, ha ön távozna az élők sorából.

113. oldal

3 hozzászólás
Cneajna P>!

Mikor holnap reggel bitóra húznak, pontosan ugyanez fog történni: míg magamnál vagyok, élek; mikor meghaltam, már nem érzek semmit. A természet mintha csak tisztára az én érdekemben rendezte volna el az egészet: magam sem tudnám jobban elrendezni. Olyan egyszerű – tette hozzá mosolyogva –, hogy szinte nem is látszik érdemesnek ezért felakasztani az embert.

42. oldal

Cneajna P>!

Mert a halál mélyebb változás okozója, mint azt eleddig látánk. Amíg általán az eltávozott lélek az, mely visszajár hébe-korba, és megjelenik alkalmasint a testben élőknek (olyan formában, minőt viselt volt azelőtt), nem kevésbé megtörténik az is, hogy a lélektől elhagyott test maga kél ki sírjából. És azok, kik már illennel találkozának, és életben maradván beszélhetének róla, tanúsítják, hogy az ilyképp fölserkent porhüvely nem ösmer természetes vonzalmat, de még az emléke se lakozik benne, csupáncsak a gyűlölet. Hasonlóképpen ösmeretes az is, hogy nehány lélek, ki életében jámbor vala, halálában setét gonosszá leve. – Hali.

176. oldal

SteelCurtain >!

Másnap reggel a főbíró elébe vittek, ki elöljárói minőségében folytatta le előzetes kihallgatásomat. Nem érzem magam bűnösnek, jelentettem ki, hozzátéve, hogy áldozatom hírhedt demokrata párti volt. (Jó anyám engem magamat republikánus szellemben nevelt, és kora gyermekségem óta arra oktatott, hogy hazafias kötelességem tűzzel-vassal irtani a pártütés dudváját.) A főbírót is republikánus listán választották hivatalába egy dupla fenekű szavazóláda segélyével, épp ezért vaslogikám annyira lebilincselte, hogy cigarettával kínált.

1 hozzászólás
SteelCurtain >!

Nem mindig lesz házasság, ha valaki az eszét elveszíti

SteelCurtain >!

A patakpartról továbbnyomulva, hirtelen új és jóval félelmetesebb ellenséggel találta magát szemben: az ösvényen, mely útját megszabta, előrevetett mancsain ágaskodva, hosszú füleit hegyezve, egy nyúl nézett vele farkasszemet!


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Flannery O'Connor: Alig akad ma jó ember
J. D. Salinger: Kilenc történet
J. D. Salinger: Alpári történet Esmének, szeretettel
Ruby Saw: Beleszeretni
Karel Čapek: A repülő ember és más furcsa történetek
Mark Twain: A lóvá tett város
Ripp Gábor (szerk.): Valahol majdan, egykoron…
Hollósi Nikolett (szerk.): Híres háborús történetek
Charles Bukowski: A semmitől délre
William Faulkner: Hajnali hajtóvadászat