Irigy 31 csillagozás

Amanda Robson: Irigy

„Feszültséggel teli.” – Karen Hamilton
„Lenyűgöző olvasmány.” – Jane Corry

Akarja az életed… és mindent meg is tesz, hogy megkapja.
Erica mindig is szeretett volna olyan lenni, mint a szomszédja, Faye: gyönyörű, vékony és egy kislány anyukája. De Faye élete egyáltalán nem olyan tökéletes, amilyennek látszik: van egy szörnyű titka, ami lassan, de biztosan tönkreteszi őt is, és mindent, ami kedves a számára.
Amikor Faye lánya, Tamsin eltűnik iskola után, a rendőrség Ericánál kopogtat. De vajon Erica az egyetlen, aki mindig is irigykedve figyelte Faye-t? Vagy talán más fenyegetés is rejtőzik az árnyékban?
Egy nyugtalanító és feszült thriller féltékenységről, kapzsiságról és vágyakozásról a Sunday Times bestsellerszerző Amanda Robson tollából.

>!
Álomgyár, Budapest, 2019
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156013460 · Fordította: Laik Eszter
>!
Álomgyár, Budapest, 2019
432 oldal · ISBN: 9786156013477 · Fordította: Laik Eszter

Kedvencelte 3

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

klara_matravolgyi>!
Amanda Robson: Irigy

Ez egy nagyon-nagyon érdekes olvasásélmény volt, elmondom hogy miért.
A thriller jelzőt én nem szívesen használnám, mert nem volt rémisztő és túl sok feszültséget sem éreztem. A pszicho- jelző viszont tökéletesen illik rá. Ebben a történetben konkrétan senki nem normális. Még aki az elején nem tűnik őrültnek, az is bekattan a végére. Senki nem volt nekem szimpatikus, volt itt mindenféle karakter, mint a búcsúban: sekélyes, mániákus, sérült, irányításmániás, zaklató, erőszakos, sunyi, stb. Egyvalakit hiányoltam, mégpedig egy IRIGY szereplőt, hiába ugyanis a cím, én nem nagyon találkoztam irigységgel a könyvben. Vagy csak nekem nem jött át Erica. Egyébként a fülszöveg is megtévesztő, spoiler.
Hogy miért adok mégis öt csillagot? Mert az összes hibája ellenére nem tudtam letenni, mindig történt valami izgalmas, és a rengeteg rövid kis fejezetekre felosztott könyv eme tulajdonságánál fogva nagyon olvastatta magát. Ez inkább egy betegebb dráma volt, de én nagyon élveztem.

mate55 P>!
Amanda Robson: Irigy

Minden jó szándék ellenére a modern társadalmak mélységesen egyenlőtlenek. Nem csoda, ha előbb – utóbb irigységet érzünk. Gyors ütemű és könnyen olvasható (négy nézőpontból) történet, ahol a megszállottság, irigység minden formája a pusztítás miatt van. Extrém helyzeteket vizsgálhatunk meg, ahol a szexualitás, a birtoklás, az irigység, az uralkodás vágya keríti hatalmába a szereplőket. Valami egészen elképesztő agymenés, hátborzongató, torzult lelkű, egyféle megszállottsággal megvert emberekről. Ha nem tudjuk, hogy honnan is jöttünk, meg mindenfélét hazudozunk arról, ami volt, akkor aztán menni csak a semmi felé lehet. Mert itt mindennek és mindenkinek az a szerepe, hogy rád kiáltson: szenvedj, mert én is szenvedek. A „szörny” jelképes szorítása mindent visz és mindent összetör. spoiler Mivel a karaktereket folyamatosan kívülről és belülről is láthatjuk, ezért a sokféle nézőpont nem engedi, hogy bármelyik hősünkkel szemben is elfogulttá váljunk. Igaz a végére legalább sajnálatot, szánalmat vagy megvetést érezhetünk ki-ki beállítottságától függően.

3 hozzászólás
EssentialHencsi P>!
Amanda Robson: Irigy

Ez a cím nagyon rossz. Sokkal jobbat találtam ki neki: Zakkant. Mert ebben mind a négy szereplő az volt. Plusz ötödiknek én, aki mégis végigolvastam. Persze megint vártam a nagy csavart, ami nem jött.
Sokakkal ellentétben nekem nehogy nem tetszett a sűrű szemszögváltás, hanem egyenesen idegesített, mert mind a négyen ugyanúgy monologizáltak, ha nincs a fejezetek előtt a nevük, lövésem se lett volna, most éppen melyik nemnormális nyavalygását olvasom.
De azért végigolvastam, mert vártam, hogy hátha valami óriási csavar lesz a végén, amitől leesik az állam. Poéngyilkos leszek: nem volt. spoiler
Persze ismét azt mondom, ne riasszon el senkit ez az értékelés, azért, mert nekem roppant unalmas volt, lehet, hogy másnak pont ez tetszik.

2 hozzászólás
Zanit>!
Amanda Robson: Irigy

Találós kérdés: melyik betegebb?
Egy spoiler
Egy spoiler
Egy spoiler
Egy spoiler
Tetszett, hogy ilyen gyakran váltottunk nézőpontot, jól felpörgette az eseményeket. Maga a sztori nem nyújtott semmi maradandót, de egynek elment.

5 hozzászólás
elgatto>!
Amanda Robson: Irigy

Irigy vagyok azokra az emberekre, akik nem olvasták ezt a könyvet.
A történetet elvileg négy, elviselhetetlenül irritáló ember belső monológjaiból ismerjük meg – elvileg, mert nem sikerült megtalálni a négy szereplő saját hangját, egy idő után már mindenki ugyanolyan stílusban, ugyanolyan szófordulatokkal beszél, és ez jelentősen rontja a könyv élvezeti értékét. Már azt a keveset, ami van neki,mivel ez az alkotás még öreganyám romana regényeinek a szintjét sem éri el, egy zsé kategóriás, mexikói szappanopera különbül kidolgozott karakterekkel és forgatókönyvvel rendelkezik, mint ez a történet.
Tényleg rettenetesen irigykedem.

Danadia>!
Amanda Robson: Irigy

Mint volt díjugartó találtam benne két félrefordítást: „A lovaglóaréna jó távolt van a parkolótól.” Ez fedeles lovarda vagy lovaspálya akar lenni, nem derül ki a könyvből, hogy fedett e. A másik: „ Leszállok és a zablával a kezemben állok.” Mármint a szárral a kezében. A zabla a ló szájában van, a kantár meg a fején. De Danielle Steel: Palomino című könyvében van a legjobb: „Ahogy vágtázott a lóval, egyre jobban szorította a szügyét.” Mármint az oldalát szorította, mert a szügye a két első lába között van.
A fülszövegben az van, hogy egy kislánya van. Nem, mert kettő van.

Amúgy egyáltalán nem tetszett, szorgosan olvastam, hátha kialakul, de annyira nem, hogy az utolsó 100 oldalt csak átpörgettem. A sztori is hagy némi kívánnivalót maga után, de az írásmód valami borzalom. Pontosabban nem borzalom, csak lapos. Ilyet én is tudok írni.

MKDóra>!
Amanda Robson: Irigy

Nem annyira a kedvencem az ilyen váltott látószögű könyv, amikor minden fejezetet más szereplő mesél el. Olvastatta magát, mert könnyed volt az írásmód, de valahogy mégis kissé szűknek éreztem a határokat azzal, hogy mindig más tartotta az elbeszélést. A könyv első harmadában pedig nagyon gyorsan történtek sablonos thriller cselekményű dolgok. Az utolsó fejezetnél azt hittem lesz még valami, erre vége lett a történetnek. Hmm. Egynek jó volt, de nem lett a kedvencem.

Kriszta789>!
Amanda Robson: Irigy

Igazán jó könyv volt, teli volt izgalommal és feszültséggel. A karakterek is jók voltak. Merem ajánlani másnak is, nálam újraolvasós lesz.

MoMe>!
Amanda Robson: Irigy

Háááát…kihagyhattam volna az életemből, kár volt az időt fecsérelni rá.Csak azért olvastam végig, mert kíváncsi voltam ebből mi kerekedik ki, de még a végére se kaptam meg a csavart.


Népszerű idézetek

mate55 P>!

Három szabály van, amikor az embernek problémája van valakivel. Kommunikálni,
kommunikálni és kommunikálni.

205. oldal

mate55 P>!

Mindennap figyelem, ahogy elmész a lakásom előtt, útban az iskolabusz megállója felé, és fogod a nagyobbik lányod kezét, a kicsit meg tolod a babakocsiban.

(első mondat)

mate55 P>!

Ha az ember belekóstol a tökéletességbe, azt akarja, hogy minél tovább tartson.

41. oldal

1 hozzászólás
mate55 P>!

Hasra fekszem, és benyúlok a párna alá a könyvemért – Dylan Thomas: A mi erdőnk alján.

252. oldal

MKDóra>!

Megpöccinti a távkapcsolót, és megjelenik a képernyőn a Netflix.
– Mit szólnál a Santa Clarita Diethez? – érdeklődik.
– Attól mindig hányingert kapok.
– És az új sorozat, a Stranger Things?
– Az jöhet.

MKDóra>!

A lányodból is modellt akarsz faragni, mint te vagy, elfojtva az egyéniségét, a szabadságát. A hiúságoddal károsítod a személyiségét.


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

J.D. Barker: A hatodik éjszaka
Gabriel Wolf: Pszichokalipszis
Mira Sabo: Amíg kijutunk a fényre
Helena Silence: Ezüsthíd
Ludányi Bettina: Kettőnk titka
Robin O'Wrightly: Testcserés számadás
Chris Carter: A halál szobrásza
Mira Sabo: Előjog
Calia Read: Elborulva