Különös ​kérő 56 csillagozás

Amanda Quick: Különös kérő Amanda Quick: Különös kérő

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Esküszöm, St. Ives, hogy még soha nem volt olyan komisz alkalmazottam, mint maga. Csupa zűrzavar minden, amihez nyúl. De válaszolok a kérdésére: maga tetszik nekem.”
A vonzó és okos Charlotte Arkendale bizonyos abban, hogy érti a dolgát. Házasságkötési ügyekben tapasztalt tanácsadó: csalhatatlannak számít annak eldöntésében, hogy ki a megfelelő kérő és ki nem az.
Hanem Mr. Ives rejtélyén sehogy sem tud eligazodni… A széles vállú égő tekintetű, tudományokért rajongó férfi titkárnak jelenkezik Charlotte-nál. Vajon mi a terve? Talán, hogy közelebb férkőzzön a gyönyörű és elérhetetlen Charlotte-hoz? Vagy Charlotte egyik ügyfelének különös halála keltette fel a figyelmét?
A világhírű amerikai szerzőnő régen várt új regénye ismét lebilincselő szórakozást kínál, miközben érzékletes képet fest a tizenkilencedik századi Anglia különös világáról is.

Eredeti mű: Amanda Quick: Affair

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Maecenas, Budapest, 2009
318 oldal · ISBN: 9789632032030 · Fordította: Szuhay Havas Henrik
>!
Maecenas, Budapest, 1998
318 oldal · ISBN: 9639025615 · Fordította: Szuhay-Havas Ervin

Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Sippancs P
Amanda Quick: Különös kérő

Tipikus AQ kötet, vagyis egy kis krimivel és misztikummal megfűszerezett romantikus történet. Mégsem tudok maximális csillagot adni rá, mert 1. számomra nagyon nehezen indult be a cselekmény, és a szereplőket is viszonylag későn sikerült megkedvelnem; 2. a fordítás bődületesen rossz, tele volt a könyv értelmetlen mondatokkal és modern kifejezésekkel.
Ez most 4 csillag.

>!
Navi
Amanda Quick: Különös kérő

Jesszum, most látom, hogy ezt még nem „fejeztem be”, pedig még a kórház előtt. Sebaj, majd most :) Na szóval, tipikus TR AQ tollából :) Civakodó pár, akik nehezen ismerik be egymás iránti érzéseiket. Kedves vagy kevésbé kedves rokonság, nagyon bírtam a nagynénit és Hamiltont, valamint Arielt, Hamilton anyját is megértem, bár őt nem zártam a szívembe. Jó kis könyv, néhány fordulattal, bár a többségük sejthető. Az is jó volt, hogy most kivételesen nem a mitikus dolgokon volt a fő hangsúly :) Tetszett, újrázni fogom :)

>!
Dora_Sullivan
Amanda Quick: Különös kérő

Ismételten csak egy újabb remek művet olvashattam Quick-től, aminek én csak örülni tudok. Ameddig ez így is megy, nekem az csak külön boldogság.

Téveszthetetlen a stílusa az írónőnek, amit ebben a kötetben is szintúgy megmutatott.
Szerethető történet, szerethető fordulatokkal – még a rosszakat is szerettem –, és persze szerethető karakterekkel.
Rendkívülien tettszett benne az, hogy most a férfi karaktert nem úgy ábrázolta, írta le, mint akiért minden nő oda van, és aki bármelyik nőt megkaphatná, ha csak szeretné.
Hanem egy olyan férfi karakterként, aki kicsit különc, akit inkább elkerülnek – amit ő nem is bán –, mivel hogy őt leginkább a kémia tudomány foglalkoztatja. És bár nem szeretem a kémiát, de azt kell, hogy mondjam, egy párszor, őszintén csak ámultam én is azon, nem csak Charlotte, hogy mikre nem volt képes ezáltal Baxter, ezzel a kémiai tudományosságával. :) És az, hogy Charlotte odafigyelt rá, sőt mi több felnézett rá ezért, csak még inkább összehozta őket, ahogyan a közös nyomozás is, amely nagy főszerepet játszott a történetben. :)

És imádtam, hogy bár tudtam az idegen kilétét már az elejéből sejtvén, mégis tudott vele kapcsolatosan meglepetést okozni nekem Quick, ami miatt + ráadásként lett meg az a bizonyos 5 csillagocska. :)

Három szóval: Imádtam, ezt is! :)

>!
elfy4ever
Amanda Quick: Különös kérő

Egyszerűen imádtam. Olvastam már itt róla értékelést, hogy nem mindenkinek tetszett. De nekem nagyon! Ez a vegyítsük a krimit és a romantikát dolog nálam nyerő. Igaz, hogy kiszámítható egy könyv volt, de engem megfogott. Ez volt az első könyvem az írónőtől, így nincs viszonyítási alapom a többi művéről, de úgy fest, hogy olvasok még tőle.
A szereplőket szerettem, szerintem kellő mértékben vicces is volt. úgyhogy én bátran ajánlom.

>!
Cat8
Amanda Quick: Különös kérő

A szokásos krimis romantikus Amanda Quick regény. Kellemes kikapcsolódás a pihenés óráira.

>!
Kasztana
Amanda Quick: Különös kérő

Tipikus Amanda Quick regény a romantikus szál krimivel keverve. Az elején a tiktárból völegény lesz rész szerintem egy kicsit összecsapott, lehetet volna egy kicsit bővebb. Érdekes a főszereplők „foglalkozása”, ami érdekes párosítás. Egyszóval nagyon tetszett a történet.

>!
Fairymysz
Amanda Quick: Különös kérő

Egy újabb megszokott AQ könyv – ami egyáltalán nem panasz. Vannak időszakok, amikor újra és újra előveszem a könyveit, mert kikapcsolnak, megnevettetnek és még sokadszori olvasásra is találok bennük izgalmas részeket. Baxter előtt le a kalappal, hiszen nem hagyta, hogy származása keserűvé, netán olyan léhűtővé tegye, mint „barátait”. A maga erejéből elérte a céljait, ahogy igaz ez Charlotte-ra is. Két erős egyéniség, akik egymásra találnak. És ez jól van így :)

>!
mamono
Amanda Quick: Különös kérő

Régebbről jobbnak rémlett a könyv. Persze érdekesek voltak a szereplők, és izgalmas a történet, de valahogy Baxter nem fogott meg. Kiszámíthatónak is éreztem, nem tudom, valami hiányzott.

>!
Maecenas, Budapest, 2009
318 oldal · ISBN: 9789632032030 · Fordította: Szuhay Havas Henrik
>!
Tímea
Amanda Quick: Különös kérő

A történet ugyan előre megjósolható, de ennek ellenére nagyon szórakoztató, a karakterek pedig fenomenálisak. Kellemes kikapcsolódást nyújt az olvasása.

>!
pillepanna
Amanda Quick: Különös kérő

Pont annyit nyújtott a történet, amennyit vártam tőle, és pár hét múlva valószínűleg már nem is fogok emlékezni arra, hogy mit olvastam, de a lényeg, hogy segítségével sikerült feledtetnem az a traumát, amit egy másik könyv olvasása okozott. Nem egy szépirodalmi műremek, és olyan, mintha jelenkori embereket simán áttett volna egy 200 évvel ezelőtti környezetbe. Sem a beszédük, sem a megnyilvánulásaik nem illettek a 19. sz. eleji Angliához, de nem bánom, mert most épp erre volt most szükségem.


Népszerű idézetek

>!
Sippancs P

– A bocsánatát kérem, uram. Az új házvezetőnő épp az imént mondott fel – motyogta az inas.
– Ördög és pokol! A napokban nem volt váratlan robbanás, sem vakító fény odafent. S a villamossággal sem kísérleteztem. Ezúttal mi volt a probléma ezzel a szipirtyóval?
– Egyebek mellett Mrs. Pearsont, úgy látszik, felbőszítette tegnap egy… izé… incidens a laboratóriumban, uram.
– Incidens? Tegnap nem is kísérleteztem. – Baxter váratlanul észbe kapott, amikor felidézte, mi történt a laboratóriumban. Nos, igen, valószínűleg azt hitte az asszonyság, hogy kegyetlenül megnyúzott egy hölgyet. Arcán forróságot érzett: bizonyára elpirult.
– Egy hölgy sikoltozott volna? – dörmögte.
– Igenis, uram. – Lambert zavartan toporgott. – Egy hölgy csakugyan sivalkodott.
Baxter a homlokát ráncolta.
– Csak épp bemutattam, hogy működik a forrasztócső. A menyasszonyomat pedig érdeklik a kísérletek. Egészen izgatott lett, amikor tanúja volt, hogy villamos kisülést állítok elő.
– Így történhetett, uram – jegyezte meg bánatosan Lambert.

194. oldal

>!
Sippancs P

– Miss Arkendale, kénytelen vagyok rámutatni, hogy amennyiben magával viszi a házból ezt az albumot, akkor bűncselekménynek számító lopást követ el.
– Képtelenség. Csupán egy időre kölcsönveszem.
– Kölcsönveszi?
– Végül is az ügyfelem halálának körülményeit vizsgálom – emlékeztette a titkárát gőgösen. – Annyi információra van szükségem, amennyit csak megszerezhetek.
– De milyen információt kíván szerezni egy vázlatkönyvből, amely tele van pucér férfiszobrok rajzaival? – kérdezte némi éllel Baxter.
– Ki tudná megmondani? – A nő megpördült, és határozott léptekkel indult kifelé.

54. oldal

>!
Sippancs P

– Akkor pedig egyenesen a tárgyra térek. Továbbra is fenn óhajtod tartani az eljegyzésedet Miss Arkendale-lel most, hogy a Heskett-ügy szerencsésen lezárult?
(…)
– Nos hát, nos, én tulajdonképpen csak azt kívántam mondani, hogy…
– Fél megkérni a kezét – kotyogott közbe Hamilton bizalmas hangon. – Úgy gondolja, hogy a hölgytől kosarat kap.
– Kérlek, tartsd a szád, Hamilton – sziszegte Baxter a fogai között.
Hamilton szemtelenül elvigyorodott.
– Miért is kapna tőle kosarat, az istenért? – kérdezte Rosalind. – Az a lány huszonöt éves. Hajadon, és vagyona sincsen. Charlotte-nak be kell látnia, hogy ilyen körülmények között sohasem lesz gazdagabb, mint Baxter.
– Köszönöm, Rosalind néni – motyogta gúnyosan Baxter. – Mindig jólesik, ha az embert ilyen erősen támogatják a rokonai.

310-311. oldal

>!
Dora_Sullivan

Szegény Baxter Csak arra vágytál, hogy hagyjanak békén a laboratóriumodban. De el kellett válnod a munkádtól, hogy mindenféle kínos feladattal foglalkozz.
– A problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket.
A férfi lerakta a félig teli brandyspoharat, és odament Charlotte-hoz. – Némelyik problémám sokkal érdekesebb a többinél.
– Vagyis én problémát jelentek az ön számára, Mr. St. Ives? – kérdezte lágyan a nő.
– Bizony. – Baxter lehajolt hozzá, és gyöngéden megcsókolta.

>!
Sippancs P

– Ne kínozza magát, uram. Nem hibás azért, ami az imént történt. Az ilyen heves érzelmi kitörés rendszerint követi az izgalmat és a halálos veszélyt.
Baxter a szemébe nézett.
– Úgy gondolod?
– Igen, persze. Ez az egyetlen magyarázat. Az erőszakos fenyegetés megnyitja a szenvedély zsilipjeit.
– Úgy látom, ugyancsak tapasztalt lehetsz ezekben az ügyekben.
– Nos, nem egészen – vallotta be a nő. – De elég sok verset olvastam Lord Byrontól ahhoz, hogy megtanuljam, az ilyesmi nem igazán szokatlan.
– Jóisten! Tehát következtetéseidet egy átkozott poéta munkáira alapozod?
Charlotte kissé megsértődött a férfi megvető véleménye hallatán.
– Byron nagyon meggyőzően ír a sötét szenvedélyekről. Azt hiszem, sokat tanultam a munkáiból és a többi romantikus költőtől.

62. oldal

>!
Tímea

Baxter mély sóhajtással letette a poharat. Ebben a házban az ember még orvosi célzattal sem ihat egy kortyot, hogy ne szakítanák félbe.

163. oldal

>!
Tímea

– Lehet, hogy tudós ember vagy, testvér, de reménytelenül idétlen, amint hölgyekkel akarsz egyről a kettőre jutni.

270. oldal

>!
Sippancs P

– (…) Elegendő annyit mondanom, hogy az ember a remény miatt lép házasságra.
– A remény miatt?
– És a bizalomra alapozva. S az ember ilyenkor elképzeli a jövőt. – Honoria szánakozó pillantást vetett rá. – Egy viszony nem kecsegtet egyikkel sem.

72. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Julie Garwood: A menyasszony
Julia Quinn: És boldogan éltek
Julie Garwood: A titok
Philippa Gregory: A másik Boleyn lány
Kinley MacGregor: A kitaszított
Judith McNaught: Álomkirályság
Belinda Alexandra: Zafír égbolt
Kresley Cole: Szeress, ha tudsz!
Johanna Lindsey: Tengernyi szerelem
Julianne Donaldson: Edenbrooke