Különös ​kérő 83 csillagozás

Amanda Quick: Különös kérő Amanda Quick: Különös kérő Amanda Quick: Különös kérő

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Esküszöm, St. Ives, hogy még soha nem volt olyan komisz alkalmazottam, mint maga. Csupa zűrzavar minden, amihez nyúl. De válaszolok a kérdésére: maga tetszik nekem.”
A vonzó és okos Charlotte Arkendale bizonyos abban, hogy érti a dolgát. Házasságkötési ügyekben tapasztalt tanácsadó: csalhatatlannak számít annak eldöntésében, hogy ki a megfelelő kérő és ki nem az.
Hanem Mr. Ives rejtélyén sehogy sem tud eligazodni… A széles vállú égő tekintetű, tudományokért rajongó férfi titkárnak jelenkezik Charlotte-nál. Vajon mi a terve? Talán, hogy közelebb férkőzzön a gyönyörű és elérhetetlen Charlotte-hoz? Vagy Charlotte egyik ügyfelének különös halála keltette fel a figyelmét?
A világhírű amerikai szerzőnő régen várt új regénye ismét lebilincselő szórakozást kínál, miközben érzékletes képet fest a tizenkilencedik századi Anglia különös világáról is.

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Maecenas, Budapest, 2018
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632033778 · Fordította: Szuhay-Havas Ervin
>!
Maecenas, Budapest, 2009
318 oldal · ISBN: 9789632032030 · Fordította: Szuhay-Havas Ervin
>!
Maecenas, Budapest, 1998
318 oldal · ISBN: 9639025615 · Fordította: Szuhay-Havas Ervin

Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

zuna19>!
Amanda Quick: Különös kérő

Nekem nem tartozik a tipikus kedvencek közé az írónő. De ettől függetlenül imádom olvasni a történeteit, van is itthon jó pár könyvem tőle. Leköt és kikapcsol a sztorijaival, ami nekem éppen elég.
Ebben a történetben is inkább a krimis, izgalmas szál vett meg, romantikával fűszerezve. Az már szinte hagyomány, hogy az első jó pár fejezet lassú, vontatott, de ez is hozzátartozik. Szóval összességében kedvencet nem avattam, de jól teltek a napjaim ezzel a történettel.

Sippancs P>!
Amanda Quick: Különös kérő

Tipikus AQ kötet, vagyis egy kis krimivel és misztikummal megfűszerezett romantikus történet. Mégsem tudok maximális csillagot adni rá, mert 1. számomra nagyon nehezen indult be a cselekmény, és a szereplőket is viszonylag későn sikerült megkedvelnem; 2. a fordítás bődületesen rossz, tele volt a könyv értelmetlen mondatokkal és modern kifejezésekkel.
Ez most 4 csillag.

Silverlight>!
Amanda Quick: Különös kérő

Ismét egy érdekes történet, kedvelhető szereplőkkel. Az arisztokrata társadalom szabályait figyelmen kívül hagyó, vagy a gazdagok által kitaszított személyek kerülnek középpontba. Charlotte egy erős akaratú nő, igazi küzdő szellem, aki kész mindent megtenni a húgáért. Kétségbeesett helyzetében is nem alacsonyodik le, hanem okosan próbál túlélni. Ennek ellenére kissé egyedi jelleme. Mr. Ives szintén egy igazi különc, aki a tudományokban leli örömét, miközben teljes vállszélességgel kiáll a családjáért, még, ha tagadja is, hogy törődik bárkivel. Néhol humoros, igencsak szórakoztató történet. Külön tetszett a két szereplő szövetsége és az abból fakadó bonyodalmak. Hamiltonnak is örültem, hogy megváltozott, sőt a végére meg is tudott nevettetni. Kicsit titokzatos az egész, hiszen van benne bűntény és nyomozás is. Nem igazán krimi, de azért súrolja a határokat.

>!
Maecenas, Budapest, 2009
318 oldal · ISBN: 9789632032030 · Fordította: Szuhay-Havas Ervin
Navi P>!
Amanda Quick: Különös kérő

Jesszum, most látom, hogy ezt még nem „fejeztem be”, pedig még a kórház előtt. Sebaj, majd most :) Na szóval, tipikus TR AQ tollából :) Civakodó pár, akik nehezen ismerik be egymás iránti érzéseiket. Kedves vagy kevésbé kedves rokonság, nagyon bírtam a nagynénit és Hamiltont, valamint Arielt, Hamilton anyját is megértem, bár őt nem zártam a szívembe. Jó kis könyv, néhány fordulattal, bár a többségük sejthető. Az is jó volt, hogy most kivételesen nem a mitikus dolgokon volt a fő hangsúly :) Tetszett, újrázni fogom :)

Dora_Sullivan>!
Amanda Quick: Különös kérő

Ismételten csak egy újabb remek művet olvashattam Quick-től, aminek én csak örülni tudok. Ameddig ez így is megy, nekem az csak külön boldogság.

Téveszthetetlen a stílusa az írónőnek, amit ebben a kötetben is szintúgy megmutatott.
Szerethető történet, szerethető fordulatokkal – még a rosszakat is szerettem –, és persze szerethető karakterekkel.
Rendkívülien tettszett benne az, hogy most a férfi karaktert nem úgy ábrázolta, írta le, mint akiért minden nő oda van, és aki bármelyik nőt megkaphatná, ha csak szeretné.
Hanem egy olyan férfi karakterként, aki kicsit különc, akit inkább elkerülnek – amit ő nem is bán –, mivel hogy őt leginkább a kémia tudomány foglalkoztatja. És bár nem szeretem a kémiát, de azt kell, hogy mondjam, egy párszor, őszintén csak ámultam én is azon, nem csak Charlotte, hogy mikre nem volt képes ezáltal Baxter, ezzel a kémiai tudományosságával. :) És az, hogy Charlotte odafigyelt rá, sőt mi több felnézett rá ezért, csak még inkább összehozta őket, ahogyan a közös nyomozás is, amely nagy főszerepet játszott a történetben. :)

És imádtam, hogy bár tudtam az idegen kilétét már az elejéből sejtvén, mégis tudott vele kapcsolatosan meglepetést okozni nekem Quick, ami miatt + ráadásként lett meg az a bizonyos 5 csillagocska. :)

Három szóval: Imádtam, ezt is! :)

meteoritastar >!
Amanda Quick: Különös kérő

Ez egy tipikus Quick regény volt. Nem is értem, hogy miért nem került eddig a kezembe.
Romantika, nyomozás és izgalom is volt benne. Ami engem zavart az az volt, hogy Charlotte és Baxter nem kiegészítette egymást, hanem csak erős csapatot alkottak. Egyformán voltak tehetségesek. Így nem volt részem azokban az igazán szórakoztató szócsatákban. Persze így is okoztak mosolygos pillanatokat, de többnek jobban örültem volna.
A könyv borítója nagyon szép.

Szabóné_Erdős_Gyöngyi>!
Amanda Quick: Különös kérő

Charlotte viszonylagos jómódban él és húgát is sikerült ebben felnevelnie, hála rejtélyes foglalkozásának – jómódú hölgyeket segít, kis utána járással és nyomozással abban, hogy a kérőik közül a megfelelő, becsületes, nem kártyázó, nem élvhajhász, nem csaló, hanem ténylegesen megalapozott hátterű úriembereknek nyújthassák a kezüket. Most sürgető szüksége van egy titkárra, a nyugdíjba vonult régi bizalmasa helyett, aki ezekben a tevékenységekben igazi támaszt jelent, sőt az se baj, ha egyben testőri teendőket is ellátna, mivel az egyik előkelő alkalmazóját meggyilkolták és ő fejébe vette, hogy kideríti mi is történt valójában. A hirdetésére kisebb fondorlatokkal jelentkező Mr St. Ives azonban, inkább gyanút ébreszt benne, mint bizalmat, túl határozott, túl irányító, túl kevéssé alkalmazkodó, főleg nem tűnik olyannak, akivel könnyű lenne ilyen kényes kérdésekben eljárni, ráadásul szinte biztos benne, hogy a férfi titkol valamit, és a slamposan ódivatú megjelenés mögött egy egészen más ember bújik meg…
Baxter mindent megtesz, hogy kihasználja az ölébe hullott lehetőséget és közel kerüljön Charlotte-hoz, akit a nagynénje kis híján a barátnőjének a meggyilkolásával is gyanúsít és akinek a jelleme és viselkedése mögött a férfi is a múltjában megbújó titkokat sejt.
Amire egyikőjük sem gyanakszik az, hogy az együtt töltött növekvő mennyiségű idő és a másik dolgai iránti aprólékos, feszült érdeklődés, majd a megtapasztalt megértés és elfogadás, előre el nem képzelt érzelmeket, jó ideje elnyomott vágyakat ébreszt és a közelségben már nem működnek olyan jól régi, bevált, elzárkózó szokásaik.

suzyfox>!
Amanda Quick: Különös kérő

Egy kicsit az volt az érzésem, hogy már olvastam ezt a könyvet, de aztán rájöttem, hogy csak a tudós férfi főszereplő és az emancipált női főszereplő ugyanaz, mint az előző Amanda Quick könyvben. A történet inkább krimi, mint romantikus és a kísérletezős 19. században játszódik. Baxter a tudós archetípusa, Charlotte pedig a „self-made” nőé. Nem igazán volt benne semmi erotika, a szex inkább csak említés szintjén történik. Nem lett kedvenc, de egynek elment.

Aginesi>!
Amanda Quick: Különös kérő

Izgalmasnak ígérkezett a kosztümös-nyomozós, romantikus szállal szőtt történet. A cselekmény szerintem az is, habár annyira mégsem lebilincselő, mint azt az elején reméltem. Valami furcsaságot és túlzást éreztem végig. Erőteljes, talpraesett, intelligens, kiforrott karakterek, amit lépten-nyomon, már az unalomig hangsúlyoznak is, noha sokszor mégsem aszerint cselekszenek, hanem éppen ellenkezőleg. Ezt írhatnánk a szerelem számlájára, de úgy igazán mégsem érzem azt az igazi romantikát kibontakozni a főszereplők között, pedig ők igazán igyekeznek tenni érte. (Érdekes, hogy a mellékszereplőket jobban megkedveltem a végére, mint a főszereplőket, még ha olyan nagyon nem is ismerjük meg őket mélyen.) Ugyancsak túlzónak, kissé erőltetettnek éreztem a szex-fűtötte párbeszédeket, hasonlatokat, amik elég véletlen, néha talán oda nem illő módon tűntek fel épp egy izgalmas nyomozós, egyéb jelenetekben. Nem kizárt, hogy rossz pillanatomban kezdtem bele a könyvbe, noha olykor szeretem a romantikus regényeket, viszont az sem kizárt, hogy adok még esélyt az írónőnek.

Kasztana>!
Amanda Quick: Különös kérő

Tipikus Amanda Quick regény a romantikus szál krimivel keverve. Az elején a tiktárból völegény lesz rész szerintem egy kicsit összecsapott, lehetet volna egy kicsit bővebb. Érdekes a főszereplők „foglalkozása”, ami érdekes párosítás. Egyszóval nagyon tetszett a történet.


Népszerű idézetek

Sippancs P>!

– A bocsánatát kérem, uram. Az új házvezetőnő épp az imént mondott fel – motyogta az inas.
– Ördög és pokol! A napokban nem volt váratlan robbanás, sem vakító fény odafent. S a villamossággal sem kísérleteztem. Ezúttal mi volt a probléma ezzel a szipirtyóval?
– Egyebek mellett Mrs. Pearsont, úgy látszik, felbőszítette tegnap egy… izé… incidens a laboratóriumban, uram.
– Incidens? Tegnap nem is kísérleteztem. – Baxter váratlanul észbe kapott, amikor felidézte, mi történt a laboratóriumban. Nos, igen, valószínűleg azt hitte az asszonyság, hogy kegyetlenül megnyúzott egy hölgyet. Arcán forróságot érzett: bizonyára elpirult.
– Egy hölgy sikoltozott volna? – dörmögte.
– Igenis, uram. – Lambert zavartan toporgott. – Egy hölgy csakugyan sivalkodott.
Baxter a homlokát ráncolta.
– Csak épp bemutattam, hogy működik a forrasztócső. A menyasszonyomat pedig érdeklik a kísérletek. Egészen izgatott lett, amikor tanúja volt, hogy villamos kisülést állítok elő.
– Így történhetett, uram – jegyezte meg bánatosan Lambert.

194. oldal

Sippancs P>!

– Miss Arkendale, kénytelen vagyok rámutatni, hogy amennyiben magával viszi a házból ezt az albumot, akkor bűncselekménynek számító lopást követ el.
– Képtelenség. Csupán egy időre kölcsönveszem.
– Kölcsönveszi?
– Végül is az ügyfelem halálának körülményeit vizsgálom – emlékeztette a titkárát gőgösen. – Annyi információra van szükségem, amennyit csak megszerezhetek.
– De milyen információt kíván szerezni egy vázlatkönyvből, amely tele van pucér férfiszobrok rajzaival? – kérdezte némi éllel Baxter.
– Ki tudná megmondani? – A nő megpördült, és határozott léptekkel indult kifelé.

54. oldal

Sippancs P>!

– Akkor pedig egyenesen a tárgyra térek. Továbbra is fenn óhajtod tartani az eljegyzésedet Miss Arkendale-lel most, hogy a Heskett-ügy szerencsésen lezárult?
(…)
– Nos hát, nos, én tulajdonképpen csak azt kívántam mondani, hogy…
– Fél megkérni a kezét – kotyogott közbe Hamilton bizalmas hangon. – Úgy gondolja, hogy a hölgytől kosarat kap.
– Kérlek, tartsd a szád, Hamilton – sziszegte Baxter a fogai között.
Hamilton szemtelenül elvigyorodott.
– Miért is kapna tőle kosarat, az istenért? – kérdezte Rosalind. – Az a lány huszonöt éves. Hajadon, és vagyona sincsen. Charlotte-nak be kell látnia, hogy ilyen körülmények között sohasem lesz gazdagabb, mint Baxter.
– Köszönöm, Rosalind néni – motyogta gúnyosan Baxter. – Mindig jólesik, ha az embert ilyen erősen támogatják a rokonai.

310-311. oldal

Dora_Sullivan>!

Szegény Baxter Csak arra vágytál, hogy hagyjanak békén a laboratóriumodban. De el kellett válnod a munkádtól, hogy mindenféle kínos feladattal foglalkozz.
– A problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket.
A férfi lerakta a félig teli brandyspoharat, és odament Charlotte-hoz. – Némelyik problémám sokkal érdekesebb a többinél.
– Vagyis én problémát jelentek az ön számára, Mr. St. Ives? – kérdezte lágyan a nő.
– Bizony. – Baxter lehajolt hozzá, és gyöngéden megcsókolta.

Körtefa >!

– Megmondaná nekem, méghozzá pontosan, végül is mi az, ami a személyemben nem megfelelő önnek?
– Azonkívül, hogy nem ért a pisztolyokhoz? – kérdezte a nő édeskés hangon gúnyolódva.
– Igen, azon az egy hibámon kívül.
– Arra kényszerít, hogy goromba legyek, uram. A megjelenésével van probléma.
– Mi baj van a megjelenésemmel? Az egér sem lehet olyan szürke, mint jómagam.
Charlotte a homlokát ráncolta. – A baj az, hogy ön semmiképp sem olyan, mint egy főtt krumpli. Éppen ellenkezőleg.

Körtefa >!

– […] Ó, Mr. St. Ives! – Ariel elpirult, amint előbukkant a folyosóról. – Nem tudtam, hogy ön is itt van, uram.
– Ne is gondoljon rá. – Baxter keresztbe fonta a karját, és a kapufélfának támaszkodott. – Már megszoktam, hogy semmibe vesznek.

Sippancs P>!

– Ne kínozza magát, uram. Nem hibás azért, ami az imént történt. Az ilyen heves érzelmi kitörés rendszerint követi az izgalmat és a halálos veszélyt.
Baxter a szemébe nézett.
– Úgy gondolod?
– Igen, persze. Ez az egyetlen magyarázat. Az erőszakos fenyegetés megnyitja a szenvedély zsilipjeit.
– Úgy látom, ugyancsak tapasztalt lehetsz ezekben az ügyekben.
– Nos, nem egészen – vallotta be a nő. – De elég sok verset olvastam Lord Byrontól ahhoz, hogy megtanuljam, az ilyesmi nem igazán szokatlan.
– Jóisten! Tehát következtetéseidet egy átkozott poéta munkáira alapozod?
Charlotte kissé megsértődött a férfi megvető véleménye hallatán.
– Byron nagyon meggyőzően ír a sötét szenvedélyekről. Azt hiszem, sokat tanultam a munkáiból és a többi romantikus költőtől.

62. oldal

Tímea>!

Baxter mély sóhajtással letette a poharat. Ebben a házban az ember még orvosi célzattal sem ihat egy kortyot, hogy ne szakítanák félbe.

163. oldal

Tímea>!

– Lehet, hogy tudós ember vagy, testvér, de reménytelenül idétlen, amint hölgyekkel akarsz egyről a kettőre jutni.

270. oldal

Sippancs P>!

– (…) Elegendő annyit mondanom, hogy az ember a remény miatt lép házasságra.
– A remény miatt?
– És a bizalomra alapozva. S az ember ilyenkor elképzeli a jövőt. – Honoria szánakozó pillantást vetett rá. – Egy viszony nem kecsegtet egyikkel sem.

72. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya
Julia Quinn: És boldogan éltek
Lisa Kleypas: Érzéketlen aranyifjú
Julia Quinn: Mr. Cavendish, ha jól sejtem?
Cassandra Clare: A herceg
Lisa Kleypas: Ősszel történt
Kresley Cole: Szeress, ha tudsz!
Elizabeth Hoyt: A sötétség hercege
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Julia Quinn: Ami Londonban történt