A ​vakmerő 77 csillagozás

Amanda Quick: A vakmerő Amanda Quick: A vakmerő Amanda Quick: A vakmerő

A szépséges Pheobe Layton egykor, alig tizenhat évesen, Gabriel Bannerben, Wylde earljében vélte felfedezni álmai lovagját, a régi vágású hőst, aki makulátlan vértezetben siet a bajba jutott hölgyek segítségére. Nem csoda hát, ha nyolc esztendő múltán Gabrielt keresi fel, hogy rábírja egy életbe vágóan fontos, titkos küldetés teljesítésére. A világtól elvonultan élő, mindenből és mindenkiből kiábrándult Gabriel Banner eddig határozottan meg volt győződve róla, hogy neki már senki sem tud meglepetést okozni. Ám egyszeriben élete e legizgalmasabb kalandjának kellős közepén találja magát: legjobb meggyőződése ellenére elmegy ugyanis arra a találkára, amelyre Pheobe Layton oly kitartóan invitálja.

Eredeti mű: Amanda Quick: Reckless

Eredeti megjelenés éve: 1992

>!
Maecenas, Budapest, 2017
320 oldal · ISBN: 9789632033341 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Maecenas, Debrecen, 2007
320 oldal · ISBN: 9789632031613 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Maecenas, Budapest, 1997
320 oldal · ISBN: 9639025143 · Fordította: Sóvágó Katalin

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

lovag


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Veress_Éva
Amanda Quick: A vakmerő

A könyv főhősnője bosszantóan naiv és néha nagyon idegesítő, ugyan akkor mégis szerethető. Nagyon érdekes ellentétes érzelmeket váltott ki belőlem a karakter. Mellette a férfi főhős már.már csupán csak átlagos. Kellemes kis történet, amolyan elolvasom másnapra elfelejtem fajtából.

>!
Risus P
Amanda Quick: A vakmerő

Az eddigi Amanda Quick könyvek közül ez tetszett eddig legjobban. Félreértés ne essék, még mindig nem üti meg számomra az igazi romantikus könyv határát, de egész jókat nevettem rajra. Nekem már picit több érzelem volt ebben a könyvben,mint az eddigiekben de még mindig a történetre és nem a szerelmi szálra fókuszál az írónő.

>!
Barbi0613
Amanda Quick: A vakmerő

Szeretem Amanda Quick stílusát, de ez a történet kicsit laposra sikeredett, de ettől szórakoztató és szerethető volt :)

>!
Dora_Sullivan
Amanda Quick: A vakmerő

Számomra, Amanda Quick-től ez a könyv is, nagy hatással volt. Észre se vettem, de megállás nélkül csak faltam a sorokat, és az oldalakat egyben…
Tetszett, Pheobe zabolatlansága, amelyet senki se tudott megregulázni, de jó szerivel, még maga Gabriel se, akiről mint megtudhattam, igazság szerint nem is akarta, bár gondolatban nem is egyszerre megfordult a fejében. De mind ennyiszer, az is megfordult a fejében, hogy Pheobe vitt pezsgést az életébe.
Én nem is igazán tudnék belekötni e regényben, mivel számomra minden úgy volt tökéletes, s tetszetős, ahogy azt a könyvben olvastam. :)
Meg szerettem, megmosolyogtam, s egyes részeknél/pillanatoknál nagyon szurkoltam nekik (de ez lényegében, igazság szerint mindvégig így volt az első fejezettől kezdve!) :)

>!
Liliom2906
Amanda Quick: A vakmerő

Kicsit felemás érzéssel vagyok a könyvvel kapcsolatban. Tetszett is meg nem is.
Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy az írási stílus és érzék lenyűgözött. Ez az első Amanda Quick könyv, amit elolvastam, de az a fogalmazásmód és szókincs, amit használ hihetetlen mértékű tudás és tehetséget vonultat fel. Élveztem a korhű nyelvezetet és fogalmazási stílust. A visszafogottságot a beszélgetésben, amely ma már nem jellemző. Az intelligens szócsatákat és vagdalkodást. A káromkodások sokszínűségét és hogy olyan kifejezésekkel bővült az ismeretem, melyek magyar szavak, mégis, soha nem találkoztam még velük romantikus regényben. Nagyon tetszett a stílusa, mert bár korhű volt, mégsem volt nehézkes vagy nehezen emészthető.

Végre egy olyan könyv, amelynek címéről nem igazán tudtam eldönteni, hogy a női vagy a férfi karakterre vonatkozik, bár ha valaki engem kérdez, én inkább tenném le a voksomat a női karakter mellett.

Én nem állítanám Pheobe-t szeleburdinak, inkább akaratosnak és olyan nőnek aki nem hagyja, hogy bezárják, láncra verve tartsák és aki a maga akaratát és igazát mindenekelőtt érvényesíteni akarja.

Minden karakter jelleme és személyisége tökéletesen volt kivitelezve és felépítve. Mindegyik valóságos volt és egyik sem idegesített. Komolyan, még nem olvastam olyan könyvet, ahol ennyire elégedett lettem volna a szereplők ábrázolásával.

A történet azonban kicsit lapos volt nekem. Több izgalmat és szerelmi jelenetet vártam. Romantikus regényhez képest a szerelmi szál gyenge volt és már a végére éreztette az írónő, hogy Gabriel megnyitotta a szívét és beleszeretett a feleségébe, nekem mégsem tűnt ez a kapcsolat erősnek és igazinak. Bár a tűzben edzett és formálódott érzelmek mindig erősebbek a hirtelen fellángolásoknál, mégis hagyhatott volna kicsit több időt ennek leírására az írónő. Nos hát ezért mondtam azt, hogy tetszett is meg nem is.

Az írásmódra és fogalmazásra mindenképpen ötöst adnék, a történetre négy és felet, a romantikus regény érzelmi kifejezésére és a szerelmi történetre pedig négyest. Sajnos mindezek mellett állíthatom, hogy többször nem fogom elolvasni, bár azt elérte, hogy Amanda Quick könyveit sorra egyszer el akarjam olvasni mert könnyed kikapcsolódást nyújt, könnyen emészthető és gyorsan kivégezhető.

>!
Zeline92
Amanda Quick: A vakmerő

Nagyon érdekesnek találtam, a könyv fordítási stílusát és nyelvezetét. Bár ez a fordító érdeme, de véleményem szerint, kellemes pluszt adott a könyv olvasásához. Egy sajátos bája lett így a szövegnek, lényegesen jobban visszaadta a kor hangulatát. A két főhős közös könyvszeretete nagyon tetszett, ettől szerintem már a történet kezdetén is bensőségesebb lett a kapcsolatuk.
Könnyed, kalandos, humoros, történelmi romantikus könyv, egy tipikus nyári olvasmány.
Kellemes kikapcsolódást nyújt!

>!
Fairymysz
Amanda Quick: A vakmerő

Igazi AQ kalandos, romantikus történet. Imádtam Phoebe és Gabriel állandó szócsatáit. Phoebe nekem egy kicsit túl naiv volt, a megszokott Quick hősnőkhöz képest. Bár ez nem is naivitás, inkább egy kis elbújás a valóság elől. De a lényeg, hogy jó lett a vége. :) És még Gabriel is megtanult szeretni.

>!
Maecenas, Budapest, 1997
320 oldal · ISBN: 9639025143 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Szédültnapraforgó
Amanda Quick: A vakmerő

Az írónőtől ez volt az első olvasásom, ezért is csatlakoztam a kihíváshoz. Nem vagyok csalódott, de nem is lett kedvenc, közepes, amint a csillagok is mutatják :)
Nem voltak bennek nagyon romantikus részek, tehát csöpögősnek egyáltalán nem mondható. A cselekményvezetés számomra kissé lassú volt, így időnként unatkoztam. Phoebe és Gabriel egymáshoz való hozzáállását is furcsállottam. Igaz, hogy abban a korszakban erős volt az „engedelmességgel tartozunk a férfinak” elnyomás, de mai fejjel ezt olvasva nálam időnként kivágta a biztosítékot. Viszont Phoebe is kezelhette volna jobban a dolgokat, túlon-túl makacs volt (és ez sem jó).
Illettek a könyvbe a vicces káromkodások, az nagyon tetszett, meg az ízes beszéd.
Sok volt az idegen szó, amit keresgélni kellett, ezt negatívumként értékelem.

>!
Petra0913
Amanda Quick: A vakmerő

Ez olyan tipikus „egynek elment” kategóriájú könyv.
Változatos, de nem túl jól kifejtett cselekmény, szerethető, de néhol idegesítő szereplők és kellemes romantika a csöpögősebb formából. A jó stílus és az érdekes alapötlet teszi kikapcsoló olvasmánnyá. :)
Pheobe néhol elég irritáló volt, de ezt legalább belátta saját magáról. :D Gabrielhez nagy elvárásokat fűztem a Gabriel név ez egyik kedvencem és hát csak ímmel-ámmal teljesítette őket. Nem lett olyan igazán „macsó” karakter, pedig voltak rá próbálkozásai.
A mellékszereplők aranyosak voltak, bár a kidolgozottságot nem tudjuk a szemükre vetni. :'D
spoiler

>!
l_moni
Amanda Quick: A vakmerő

néha kicsit vontatott volt, de azért tetszett.


Népszerű idézetek

>!
Szédültnapraforgó

– Te és a könyveid! Nem értem, mi érdekeset találsz azokban a piszkos, ócska kötetekben!
– Tartok tőle, hogy szenvedélyem nem nagyon különbözik attól, amit a mamának tetszik táplálni a kártyapakli iránt.
– A kártyának megvan az a jó tulajdonsága, hogy az ember mindig számíthat a nyereségre, de a könyvekkel csak herdálod a pénzt.
– Nézőpont kérdése, mama – mosolygott Phoebe.

Kapcsolódó szócikkek: kártya · könyv · pénz
>!
Fairymysz

Az ajtó kivágódott. Clarington becsörtetett, fölmérte a lányát, majd szembefordult a vejével.
– Úgy hallom, ön veri a lányomat, uram!
– Még nem – felelte szárazon Gabriel. – Bevallom, többször támadt rá kedvem, ám eleddig ellenálltam a kísértésnek.

264. oldal

>!
Szédültnapraforgó

– Kétféle férfi van a világon – oktatta hunyorogva Lydia –, az, aki folyton a múltjáról beszél, és az, aki ritkán. Légy hálás, hogy te az utóbbit fogtad ki, mert az előbbi egy idő után szörnyen unalmas.

>!
Szédültnapraforgó

– Hát én nem írtem, mi olyan fontos magoknak könyvmolyoknak eccsomó ócska firkában. Csak porfogó szemét, ha a vélemínyemre kíváncsi. Tiszta időpocsékolás ez az olvasás, meg hogy gyűtik azt a sok valamit.
– A bibliofília szenvedélye valóban nehezen megmagyarázható – ismert el Gabriel.
– Tartok tőle, hogy afféle kórság. – Kár, hogy nincs patikája.
– Meglehet. Másrészt viszont nem kellemetlen nyavalya. – Udvariasan bólintott Mrs. Stilesnak, és végigment a folyosón.

>!
Sippancs P

Elkeserítő, hogy miért ilyen kevés a kóbor lovag! Nagyon gyér a választék.

18. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lovag
>!
Szédültnapraforgó

Előbb-utóbb meg kell nősülnie. Nemcsak mert tartozik vele a címnek, hanem mert belefáradt az önkéntes magányba. Kell egy asszony, aki örökösöket szül, és megmelegíti az ágyát. Kell valaki, akihez szólhat esténként.

Kapcsolódó szócikkek: feleség · házasság
>!
Szédültnapraforgó

Nagyon sajnálatosnak tartom ezt az elképzelést, hogy férfiaknak és nőknek meg kellene beszélniük ilyen bensőséges dolgokat, mint a házasság – mondta sóhajtva Lydia –, és egyszerűen képtelen vagyok elhinni, hogy bármi jó kisülhetne belőle. Azt mindeki tudja, hogy a férfiak nem alkalmasak az ilyesmire. Csak ingerültek lesznek és kötözködnek, ha ilyen bonyolult kérdésekkel kell foglalkozniuk. Nyilván az agyvelejük miatt van így.

>!
Tímea

Wylde-dal kötözködni olyan volt, mintha nyers húst lóbálna egy tigris előtt. Enyhén szólva, veszélyes vállalkozás. De ébren kell tartania a férfi érdeklődését, mert ha nem, a végén egyszerűen eltűnik az éjszakában.

>!
zsutta

-Be kell vallanom, hogy Lady Phoebe iránt táplált érzelmeimet némileg lehűti az a mindent elsöprő félelem, hogy előbb-utóbb az őrületbe fog kergetni.

152. oldal

>!
Mayya P

– Mi a fene? – Gabriel megállította a csődörét. Ebben a pillanatban egy lovas rúgtatott ki a fák közül az útra.
– Pízt vagy íletet! – bömbölte az álarcos jövevény. Fekete köpenye lobogott, pisztolyán megcsillant a holdfény.
– A teremtésit! – mondta fáradtan Gabriel. – Tudtam én, hogy inkább aludnom kellett volna ma éjszaka.

14. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

L. M. Montgomery: Anne otthonra talál
A. O. Esther: Kristályfény
J. L. Armentrout: Origin
Bleeding Bride: A téboly kertje
Colleen Hoover: Losing Hope – Reményvesztett
Kimberley Freeman: Vadvirágok lányai
Lakatos Levente: Megrepedt álarc
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Karen Chance: Holdvadász
Susan Elizabeth Phillips: Angyali csók