A ​szerető 126 csillagozás

Amanda Quick: A szerető Amanda Quick: A szerető Amanda Quick: A szerető

London minden valamirevaló férfija egy titokzatos szépasszony lábainál hever. Iphiginia Brightnak nincs múltja, nincs jelene: eddig senki sem ismerte. A bájos özvegy mégis egy csapásra bűvkörébe vonja a nemes társaságot. Elragadtatott sóhajok röppennek, a hófehér ruhában, fehér-arany hintaján begördül valahová, kéjesen szörnyülködő hangok szállnak, amint úton-útonfélen híreszteli, hogy épp most menesztette ágyából Masterst, a diszkréciót mindenek fölébe helyező earlt. Mrs. Bright nem titkolja, hogy feltett szándéka új szeretőt keríteni magának.
A hírek Masters earljének fülébe is eljutnak. Vidéki magányát odahagyva Londonba utazik. Tarthatatlan állapot, hogy ország-világ a régi szeretőjéről beszél!
De hogy lehet, hogy ő még a nevét sem hallotta soha?!

Eredeti megjelenés éve: 1994

>!
Maecenas, Budapest, 2017
262 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632033365 · Fordította: Balogh Mariann
>!
Maecenas, Budapest, 2001
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632030435 · Fordította: Balogh Mariann
>!
Maecenas, Budapest, 1996
332 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639025208 · Fordította: Balogh Mariann

Kedvencelte 7

Most olvassa 2

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

nicosia P>!
Amanda Quick: A szerető

Sok Amanda Quick könyvet olvastam már. Volt olyan, amelyik nem igazán került közel hozzám, és olyan is amit kifejezetten szerettem. Általában ezt a görök műértő vonalat annyira nem szeretem a regényeiben, de itt szerencsére nem volt különösebben jelentős az antik világ buzgó kutatása, csupán a partvonalon lehetett vele találkozni.
Marcus és Iphiginia páros remekül működött. (Megjegyzem: számomra rejtély hogy Amanda Quick honnét szerzi ezeket a női neveket, és miért csak a női főszereplőit bünteti a névadással. Marcus helyében és messzire menekültem volna ha bemutatnak egy fehér ruhás Iphiginiának.)
Sok érdekes mellékszál is futott a történetben, de a cselekmény vezérfonalát jelentő krimi is érdekes volt. A tettest már az elején kitaláltam, de az indítékok nem voltak egyértelműek, és a befejezés sem állította túl biztos lábakra az okozatot. Nem volt ez igazán zavaró, már csak azért sem, mert párhuzamosan sok minden történt a regényben, hol Zoe néni, hol Bennet, hol Amelia kapcsolatáért lehetett izgulni, egyszóval cseppet sem volt unalmas olvasmány.

meteoritastar>!
Amanda Quick: A szerető

Na, én most kellemeset csalódtam. Hiába jók Amanda Quick könyvei, de mindig van bennük valami, ami miatt nem tud teljesen elvarázsolni. Itt például kicsit több izgalmat vártam volna. / Kicsit egyszerű volt. Én már túl komplikáltam a végét. De így se jöttem rá sokkal hamarabb, hogy ki a tettes. :)):)) / De attol nagyon jó kis történet volt. Meglepően jó.
Nem tudom miért, a fülszövegből arra következtettem, hogy Masters az a tipikus szabály betartó, karót nyelt alak lesz. Abban igazam lett,hogy fontosak voltak neki a szabályok. De csak is a sajátjai!! :)):))
Masters és Iphiginia /érdekes nevek :)):)) / zsák a foltját…. Mind kettő elmés, okos és bátor. Nem unatkoztak :)):)) Nyomoztak, vitatkoztak, szerettek és még többet vitatkoztak :)):))
Ez egy szorakoztató, aranyos történet volt.
Nagyon örülök, hogy ráakadtam.

A_Shara>!
Amanda Quick: A szerető

Imádom ezt a nőt! Az ő főhősei tökéletlenek, és imádni valóak. Két véres krimi között remek kikapcsolódás.

3 hozzászólás
Paulina_Sándorné P>!
Amanda Quick: A szerető

Azért kíváncsi lennék rá, hogy az írónő honnan szedi ezeket a neveket. :-) Iphiginia nem semmi egy nőszemély, ő sem a megfelelő korban élt szerintem. :-) Masterst imádtam, nem semmi szabályrendszert állított fel magának. De szerencsére Iphiginia jó párat semmissé tett. Azt hiszem én nemcsak megjátszottam volna az ájulást, mikor Masters megjelent a bálon. Jó kis nyomozást alkottak ők ketten, én meglepődtem a végén a zsaroló kilétét illetően.

3 hozzászólás
nagy_anikó>!
Amanda Quick: A szerető

Két brutális krimi után ez a könyv kész felüdülés volt számomra.
Iphigenia és Marcus két egyéniség. Mindkettő makacs, saját szabályokkal, múltbéli rossz tapasztalatokkal. Vajon melyikük enged ebben a kusza szerepkörben?
Nyomozás egy zsaroló után, melyben az earl sokáig kételkedik. Barátság, melyben viszont egy férj nem hisz. Vajon mi is lesz ebből?
Nekem egy felejthetetlen jó szórakozást, kellemes kikapcsolódást nyújtó olvasmány lett.
Jókat mulattam egymás bosszantásán. Tetszett a kialakuló szerelem is.
Nem tudom teljesen időben hová besorolni a cselekményt, de ha ebben a korban léteztek „üzletasszonyok”, akkor Iphigenia (hányszor meggyűlt a bajon a nevével!) személye valóban a megfelelő karakter. Önálló, leleményes, kitartó, magabiztos.
Kíváncsian vártam, hogyan oldja meg az írónő a gyilkossá vált zsaroló leleplezését, hogy a titok titok maradjon. Ezt az akadályt is simán vette.
Második könyvem volt az írónőtől, de még biztosan összefutunk.

krisztina0419>!
Amanda Quick: A szerető

A sok ifjúsági szerelem után úgy érzetem, hogy vissza kell térnem a klasszikushoz. Ez is a jobb Quick regények közé tartozik.
Egy kissé hebrencs női szereplő, és egy titokzatos, ám kőszikla jellemű főhős. Ebben is van minden,ami egy tipikus Quick regényben. De nem bánom, mert erre számítottam.

Dixy05>!
Amanda Quick: A szerető

Ismét egy újabb történelmi romantikus írónővel kötöttem ismeretséget. Rövid, de tartalmas volt a történet. Azonban kettős érzéseim maradtak utána. Nem ragadott magával, és nem az a könyv volt, ami miatt hajnalig fent maradok, hogy elolvassam. Már az elején úgy éreztem, hogy mindent a nyakamba zúdítanak. Az események lassan pörögtek fel és természetesen az írónő a végére tartogatta a legjobb részeket. El tudtam volna viselni több romantikát és több szerelmi csatározást, sőt a zsarolós szálat is vehette volna krimisebbre. Kedvencem ugyan nem lett, de végül is nem bántam meg, hogy elolvastam. Úgy érzem, még szoknom kell Quick stílusát, úgyhogy kap még esélyt, hogy bizonyítson.

csakaaa>!
Amanda Quick: A szerető

Nem olvastam még az írónőtől, de azt láttam, hogy ő is az egyik kedvenc műfajomban – történelmi romantikus – alkot, így egy bolti állványról beszereztem néhány könyvét. Nem estem hanyatt, nem vagyok maradéktalanul elégedett, de (!) nem bántam meg, hogy elolvastam, mert nagyrészt hozza azt, amit én szeretek ezekben a történetekben. Adva van egy kékharisnya, akinek kicsit felvágták a nyelvét, valamint egy megátalkodott agglegény, aki jelen esetben mellesleg tudós is. A kettejük szócsatáit nagyon szerettem, viszont maga a romantikus/szerelmi szál szerintem kicsit gyors volt, pláne Iphiginia részéről. (ezt a nevet mondjuk nem is értem…na mindegy).
Maradjunk annyiban, hogy ez egy nagyon erős négyes, egy olvasásnak, és kikapcsolódásnak tökéletes.

2 hozzászólás
Leobelo>!
Amanda Quick: A szerető

Nem most olvastam először, de nem is utoljára. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire szeretem az írónő könyveit.
Ez is egy egyszerű romantikus történet egy kis zsarolással füszerezve. Iphiginia elképesztő személyiség, bár Marcus sem marad le sokkal mögötte.
Tetszett, nem bántam meg, hogy megvettem.

baba03 P>!
Amanda Quick: A szerető

De szerettem ezt is! Időről időre előkerülnek az írónő könyvei, sosem unom meg őket. Ezt a történetet is olvastam már, de ez sem vont le semmit az olvasás öröméből. Iphiginia nevét kicsit furcsának tartottam, de végül megszoktam. Különleges névhez különleges személyiség illik. Ez itt megvolt, mert azért valljuk be, abban a korban úgy megjelenni a társaságban, hogy valaki szeretője, ezt világgá kürtölni azért elég rendesen odatesz. Fenomenális volt, élveztem Iphiginia és Masters szócsatáit, Masters szarkasztikus humorát. Annyit mosolyogtam olvasás közben, spoiler
A nyomozás végig érdekes volt, tetszett, hogy spoiler volt a bűnös, rá sokáig nem gondolt senki sem.


Népszerű idézetek

Sippancs P>!

– Az ember olvas. Különben bepenészedik az agya.
– Kitűnő mondás.

121. oldal

Könyveslány P>!

– De hát önnek rég meg kellett volna halnia!
– Ezt már mások is mondták.

porcelánegér>!

– Érzelmeink éteri magasságokban szárnyalnak, s valósággal földöntúli harmóniában olvadunk mi ketten eggyé.
– Igazán kellemes lehet.
– Hűtlenek lesznek hozzám a szavak, ha le próbálom írni kettőnk igaz viszonyát.
– Nem is vettem észre.
– A legmagasztosabb szenvedélyt támasztja keblemben.
– Érthető.
– Az az igazság – összegezte Bennet –, hogy nehezen lehetne lefesteni Miss Dorchester kifinomult szellemét, lelkének apró rezdüléseit, vagy akár angyali természetét anélkül, hogy költészetbe ne csapnánk.
– Az ön érzései kétségtelenül rendkívüliek.

239-240. oldal (Maecenas, 2001)

Tímea>!

Hetekkel ezelőtt belehabarodtál, és azóta rohamosan súlyosbodik az állapotod.

Sippancs P>!

Őlordsága kedvelte a törvényeket, különösen a sajátjait. Egész rendszert alakított ki belőlük, személyes használatra. Sok-sok évvel ezelőtt szövegezte meg, és soha, semmilyen körülmények között nem tért el tőle. Minden pontja roppant egyszerű és lényegre törőre sikerült:

Soha többé ne nősülj meg.
Soha nem beszélj a múltról.
Soha ne magyarázd a tetteidet.
Soha ne változtasd meg az álláspontodat és a döntéseidet.
Soha ne kezdj viszonyt szűz lánnyal vagy más feleségével.

6. oldal

Körtefa>!

Bennet nem tudott ellenállni kedvenc témájának. Elragadtatottan folytatta.
– Érzelmeink éteri magasságokban szárnyalnak, s valósággal földöntúli harmóniában olvadunk mi ketten eggyé.
– Igazán kellemes lehet.

Könyveslány P>!

Uram, éveken át foglalkoztam gyerekekkel. Rájöttem, hogy a leckékből nem mindig azt tanulják meg, amit az ember tanítani akar nekik.

PaiPai>!

– Hova teszik a könyveket?
– A könyveket? – nézett rá zavartan Hornby.
– Ez egy könyvtár, vagy tévedek?
– Meglehet, elkerülte a figyelmét, asszonyom – mondta Hornby nyájas merevséggel –, hogy a manapság divatos könyvtárak igen csekély hányadát használják kifejezetten olvasás céljára.
– Csakugyan. Mi ütött belém, hogy előhozakodtam ezzel?!
– Nem tesz semmit, asszonyom – mondta Hornby.

60. oldal

Körtefa>!

[…] Iphiginia gőgösen Sandsre mosolygott.
– Íme, ez Masters, Lord Sands. Úriember, tetőtől talpig.
– Úriembert Hannah faragott belőlem. – Marcus kényelmesen kinyújtóztatta hosszú lábait, hátradőlt a kocsiülésen, és kibámult az ablakon. – Ő tanított meg mindenre, ami nélkül létezni sem lehet a társaságban.
– Kutyából nem lesz szalonna – vágta rá Iphiginia. – Lehet, hogy Lady Sands csiszolt magán valamicskét, de az az igazság, hogy önnek veleszületett érzéke van a nemes viselkedéshez.
Marcus mintha mulatott volna magában.
– Parasztnak születtem, Iphiginia.
– Hogy jön ez ide? – legyintett türelmetlenül Iphiginia. – Akkor is igazi nemesember volna, ha előzőleg halászik, vagy zöldséget árul egy targoncáról.

PaiPai>!

Középkorú, gömbölyded nő lépett be az üzletbe: másfél méternyi fidres-fodros, habos fehér muszlinból álló jelenés.
Ruháját fehér spencer díszítette, széles karimájú kalapján hatalmas fehér virágok nyíltak. Óriási fehér napernyőt és hófehér retikült vonszolt magával.
– Uram, irgalmazz! – mormolta Zoe elhűlten. – Lady Pettigrew hógolyónak öltözött!

61. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Emily Hart: A renegát
Lisa Kleypas: Ördöngös tavasz
Diana Hunt: Jack árnyékában
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen
Sylvia Day: Büszkeség és gyönyör
Lisa Kleypas: Az ördög télen
Julia Quinn: A vikomt, aki engem szeretett
Maddison Michaels: A gyalázatos herceg
Elizabeth Hoyt: A gyönyör hercege
Lisa Kleypas: Mindenem a tiéd