Tápláló ​szeretet 44 csillagozás

Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Freya Braithwaite szerencsésnek tartja magát, mert szeretetben él. A férje tizenkilenc év házasság után is ugyanúgy megdobogtatja a szívét, mint az első találkozásuk alkalmával, a szerelmüket pedig két csodaszép kamasz lány tanúsítja: a magabiztos Charlotte és a komoly Lexi.

Amikor azonban kiderül, hogy Lexi anorexiával küzd, Freya tökéletesnek hitt élete darabjaira hullik, és a betegség átveszi az irányítást a családja mindennapjai felett. Az új helyzet mindannyiuknak fájdalmat okoz, átírja a viszonyaikat, és olyan feszültségek kerülnek a felszínre, amelyeknek a létezését addig nem is sejtették. A gyógyuláshoz vezető út pedig rögös, sőt néha a homályba vész.

Amanda Prowse megrendítő, mégis felemelő könyve egy asszony harcának a regénye, aki kétségbeesés és önvád között őrlődve próbálja megmenteni azt, ami még a családjából megmaradt. A története bizonyíték arra, hogy a szeretet a legsötétebb pillanatokban is beragyoghatja az ember életét.

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
General Press, Budapest, 2018
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634521303 · Fordította: Rácz Péter
>!
General Press, Budapest, 2018
384 oldal · ISBN: 9789634521310 · Fordította: Rácz Péter

Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 36


Kiemelt értékelések

Kovaxka P>!
Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Rendre megtalálnak az anorexiáról szóló könyvek, sokat olvastam már, mindegyiket fontosnak tartom. Ez nem a legjobb közülük, de érdemes elolvasni. Sajnos a való életben, a baráti körömben is tart jelenleg táplálkozási zavar, de van gyógyultnak mondható huszonéves is. Irgalmatlan nehéz lehet anyaként megélni és kezelni ezt az állapotot – amit nagyon jól ábrázol a regény –, nagykorú esetében pedig már gyakorlatilag lehetetlen. Ezért nagyon fontos észrevenni és időben lépni, amíg nem késő. A szerető család borzasztó nagy segítség, de nem megoldás! Mentális betegségről van szó, ahol a pszichiátriai ellátás elengedhetetlen. Félek, hogy ez nem kap elég hangsúlyt a regényben.

Bea_Könyvutca P>!
Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Ez a könyv egy szörnyű, mentális betegségről , az anorexiáról való küzdelemről szól. Nagyon fontos könyvnek tartom, bár helyenként voltak kifogásaim, mind a történettel, mind a szereplők cselekedeteivel szemben, de ezektől eltekintve egy nagyon megrendítő, kemény történetet olvashatunk, amit nem azért olvas az ember, mert élvezi és tetszik neki. Hanem inkább azért, mert ez egy olyan történet, ami nem velünk történik, és ettől azért egy kicsit megkönnyebülünk. És talán ebből is tanulhatunk.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2020/07/olvastam-meg.html

Nemes_Tímea P>!
Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Sokatmondó az, hogy egy nap alatt olvastam el a könyvet. Annyira valós, annyira tapintható a fájdalom és a szülők küzdelme a gyerekükért, hogy szinte lélegzetvisszafojtva olvastam a sorokat. Megràzó olvasmány, nem egyszer könnyeket csalt a szemembe.

Kis_Andrea>!
Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Teljesen magával ragadott ez a könyv!! Fontos témával foglalkozik, érdemes elolvasni. Fél csillag levonás, mert úgy éreztem, hogy kicsit több cselekmény kellett volna bele, illetve minden igyekezetem ellenére nem igazán tudtam megszeretni a szereplőket.

Mariann_Czenema P>!
Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Muszáj leszek magyarázkodással kezdeni a véleményemet, mert hiába fontos ez a regény, hiába fogom ajánlani azt, hogy minél több szülő, anya és apa egyaránt elolvassa, mégsem voltam vele maradéktalanul elégedett. Sőt olyannyira untam Freyát, a történetbeli anyát, annyira idegesített a felfogása, hozzáállása, hogy kénytelen voltam messzire kerülni a kötettől, mind időben, mind számos másik olvasmány tekintetében.

Mint tudvalévő: én is anya vagyok, két lányom van, a nagyobbik pont a regénybeli Lexivel egyidős. Viszont az kevésbé ismert tény, hogy van anorexiából gyógyuló hölgyismerősöm a szűkebb baráti körömben, tehát bár azt nem lehet mondani, hogy első kézből van tapasztalatom, de ő sok mindent elmesélt nekünk ahhoz, hogy ne legyek teljesen tudatlan.

Egy nagyon furcsa, de nagyon kemény kijelentéssel fogok kezdeni: az anorexia egy halálos betegség, és legalább annyira veszélyes, mint a rák!
Hogy miért állítom ezt? Azért mert mindkettő stressz alapú, lelki eredetű betegség, és mindkettő rengeteg áttéttel, társult betegséggel, szindrómával jár. Se a rákot, se az anorexiát NEM lehet „szeretettel és egy kis odafigyeléssel meggyógyítani”, és a regényben amikor Freya, az anyuka ezt hajtogatta, legszívesebben sikítoztam volna olvasás közben. Mindkét betegség hasonlít egy mitológiai szörnyhöz, a Medúzához: levágod egyik fejét, kinő kettő; megszüntetsz egy problémát, másnapra előbukkan másik kettő.
(bővebben itt:
http://czenema.blogspot.hu/2018/02/amanda-prowse-taplal… )

Ács_Milán>!
Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Bevallom őszintén nem nagyon találom a szavakat… ez egy megható és szívszorító történet volt… és, ha belegondolok ez egy igaz történet is lehet.
Már a fülszöveg elolvasása után tisztában voltam vele, hogy ez nem egy rózsaszín, vattacukros történet lesz, de annak ellenére, hogy nem szoktam ilyen témájú könyveket olvasni, belevágtam az olvasásba.
Nem sokat tudtam erről a pszichés betegségről, ami a regény fő témája. Szerencsére sem a családomban, sem az ismerősi körömben senki nem küzd ezzel a betegséggel.
Az olvasás közben nálam is eljött az a pont, amikor le kellett tennem egy kicsit a könyvet, mert a szívem szakadt meg és egy kicsit sok volt. Olvasni azt a végtelen harcot és küzdelmet, amit ez a család vívott… mert nemcsak a beteg harcolt, hanem az egész család. Példaértékű volt a mérhetetlen szeretet, odaadás és összetartás, amit a szülők és a testvér tanúsítottak. És azt gondolom, hogy egy ilyen vagy efféle betegséget csak úgy lehet legyőzni vagy túlélni, ha együttes erővel összefognak a családtagok és támogatják egymást mindenben.
Nagyon nehéz megmondani és itt is nehéz volt megítélni, hogy a Braithwaite család mindig helyesen cselekedett-e. Úgy gondolom, hogy mindaddig nem is lehet megmondani, amíg az ember ilyen cipőbe nem kerül. Vagy még akkor sem.
Rengeteg kérdés felmerült bennem olvasás közben, amire nincsenek válaszok… csakúgy, mint más pszichés betegségnél sem tudunk sok kérdésre válaszolni.

Mariann_ P>!
Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Amikor időnként óvatosan rálépünk a mérlegre, aztán elszörnyülködünk, hogy megint többet mutat, majd megfogadjuk, hogy holnaptól egészségesebb ételeket fogunk fogyasztani ( ami vagy sikerül , vagy nem) akkor nem is gondolunk arra, hogy van egy mentális betegség, a kóros soványság, az anorexia.
Az anorexia, ami már olyan szélsőséges gondolatmenet eredménye, ami nem engedi a táplálék felvétel bármilyen módját….., nos ez a könyv bepillantást enged egy család életébe, akik küzdenek ezzel, először észre sem veszik, hogy a 15 éves lányuk csont és bőr, majd próbálnak megoldást találni.
Az önmarcangolás, a segíteni akarás a legvégsőkig, nem mindig hatásos.
Kemény küzdelem, embert próbáló, torokszorító.
Bevallom, egyszer félre is kellett tennem, aztán 2 nap múlva folytattam.
Sok ember küzd súlyproblémákkal, valahogy meg kellene találni az arany középutat, ennek a könyvnek olvasása közben kicsit átértékelődnek dolgok a fejünkben.
Rendkívüli olvasmány, csak ajánlani tudom !!

Thebridgethe P>!
Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Nekem ez a könyv nagyon sokat adott. Étkezési zavarral foglalkozik, de nem az „áldozat”, hanem a család, főként az édesanya szemszögéből.
Számomra emiatt sokkal többet adott, mint az eddigiek, amiket olvastam. Hiszen ugye, mivel ez egyfajta pszichiátriai betegség, az elszenvedője nem érzi azt, hogy vele baj lenne, csak a hozzá közelállók képesek felfogni, hogy mi nem normális az egész helyzet, amibe kerül a beteg.
Szerintem eléggé élethűen mutatja be, hogy mit érezhez ilyenkor egy szülő, amikor a gyermekének a legjobbat szeretné, úgy, hogy ő közben mindent megtesz azért, hogy ne gyógyuljon meg. Elég nyers ábrázolási módokat sorakoztat fel a regény, amelyek jelzik, hogy ez a betegség mennyire képes irányítani. spoiler
Talán pont azért, mert nem az anorexiás főszereplő szemszögéből íródott a könyv, sokszor éreztem a helyette is bűntudatot, és persze azért, mert realizálódott bennem, hogy ez a betegség sokszor a családnak, barátoknak még fájóbb. Hiszen tudni, hogy a szerettünk, szépen lassan a végbe megy, ha nem hagyja, hogy segítsünk rajta, egyszerűen szörnyű.
Biztos, hogy újra fogom olvasni, hátha újra és újra összetör, hogy aztán újra erőt adjon, hogy a megfelelő úton haladjak tovább.

Zakuro>!
Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Bármennyire megrázott, örülök, hogy anno elolvastam – értékelést ugyan nem írtam rögtön, hagytam leülepedni. Mint gyógyuló anorexiás, kissé sokkoló volt a család szemszögéből látni ezt a betegséget, és ráébredni arra, ez az egész nem csak rólam szól. Akármi volt és lesz is, a családom szeret, és azzal, hogy ezt teszem magammal, valahol őket is bántom.
Hát, nem volt egy kellemes érzés, mindenesetre rámutatott arra, hogy ne legyek önző.
Mindeközben pedig egy korrekt képet fest arról, mennyire meg tud ingatni egy alapvetően szerető és támogató családot is egy súlyos betegség: mert sajnos, időnként a (tápláló) szeretet önmagában még nem elég.

Molu P>!
Amanda Prowse: Tápláló szeretet

Az a fajta könyv, ami magával ragad és egyszerre érzed azt, hogy nehezen tudod letenni, de várod, hogy már a vége legyen. Az oka, mert bár ez egy regény, de nagyon jól átadja az érzéseket amiket a család átél a betegség okozta stresszes időszak alatt. Mind a szülők, mind a lányuk (aki a beteg) érzelmi világa átsüt az oldalakon, bár a szülők szemszöge előtérbe kerül.

Erősen hat az olvasóra. Én volt, hogy nagyon haragudtam a lányra amiért nem képes felfogni beteges viselkedésének következményeit akár magára nézve, akár a családtagjaira. Írói bravúr, hogy a lányt, akit fel akartam pofozni viselkedése miatt, egy idő után megértettem és elfogadtam, hogy ez olyan fajta betegség, mint a depresszió, ami eluralja az embert és csak nagyon nehezen és ritkán lehet kijönni belőle.

Számomra a könyv szerzője egy írói tehetség.


Népszerű idézetek

Bukta_Kàtai_Georgina>!

Nem számít, milyen távol vagy tőlem, nem számít, milyen idős vagy, egyvalamiről sose feledkezz meg: mindnyájan csillagporból teremtettünk. Az anyák és a lányaik ugyanabból az anyagból származnak, és ha te szomorú vagy, akkor én is az vagyok, ha pedig boldogság hatja át a szíved, akkor az enyém is dalol örömében. Nem érdekes, hogy éppen hol vagy, mindig, de mindig így lesz, ezért sosem fogok hiányozni neked, és te sem nekem, mert egymás részei vagyunk.

Bukta_Kàtai_Georgina>!

Vannak dolgok, amelyek elválaszthatatlanok egymástól, kezdett bele az írásba. Nem tudok úgy a felhőkre gondolni, hogy egyúttal ne képzelném hozzájuk az eget, miként óceán sem létezik halak nélkül. Ugyanígy nem tudok magamra gondolni anélkül, hogy ne jutnál eszembe…

Bukta_Kàtai_Georgina>!

Josh, te vagy a legnagyobb teljesítményem.
Büszkeség tölt el, valahányszor belépsz a szobába.
És ha az időm véget ér e földön, békésen alszom majd el, mert tudom, hogy valami csodálatosat hagyok magam után, és ez a valami te vagy.
Kövesd az álmaidat, törj magasra, maradj jóságos, légy boldog, és tudd, hogy ugyanabból a csillagporból teremtettünk.


Hasonló könyvek címkék alapján

Elizabeth Haynes: A lélek legsötétje
Hazel Gaynor – Heather Webb: Az utolsó karácsony Párizsban
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Lost Dolls – Elveszett babácskák
Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
John Marrs: The One – A tökéletes pár
John Marrs: A hazugság ára
John Marrs: A jó szamaritánus
Jane Corry: Csak egy pillanat
Agatha Christie: A kristálytükör meghasadt
Philippa Gregory: A folyók asszonya