Evermore ​– Mindörökké (Halhatatlanok 1.) 750 csillagozás

Alyson Noël: Evermore – Mindörökké

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Fordul ​a kocka. Rajtad a sors! A családból egyedül Ever élte túl a szörnyű balesetet. A lány arra eszmél a kórházban, hogy látja az emberek auráját, hallja a gondolataikat és egyetlen érintésből kiolvassa élettörténetüket. Egy másik városba, új iskolába, idegen társak közé kényszerül. Retteg minden érintkezéstől, nehogy fény derüljön különös adottságaira, így aztán hamarosan ki is közösítik, mint afféle magának való csodabogarat. Aztán egy napon Damen mellé sodorja a sors szeszélye. Ever döbbenten észleli, hogy nem látja a fiú auráját, nem hallja a gondolatait, és hiába érinti meg, Damen őrzi titkait. Márpedig titka rengeteg van. Valaki megpróbálja megölni Evert. Mi köze az ármányhoz Damennek? Mióta jár a fiú a fény és a sötétség határvonalán? Mitől olyan sorsszerű a köztük kibontakozó szerelem? Tudd meg a titkukat! Örökké emlékezni fogsz rá. „Szellemeket látok. Mindenütt. Az utcán, a strandon, az áruházban, az étteremben, a suli folyosóján, a postán sorbanállás közben, az orvosi… (tovább)

Alyson Noël: Evermore

Eredeti mű

Eredeti megjelenés éve: 2009

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2010
302 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632450551 · Fordította: Gazdag Tímea · Illusztrálta: Balogh József
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2009
302 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632450551 · Fordította: Gazdag Tímea

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Damen Auguste · Ever · Miles · Haven · Riley · Drina


Kedvencelte 57

Most olvassa 30

Várólistára tette 110

Kívánságlistára tette 79

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Orsi999
Alyson Noël: Evermore – Mindörökké

Már nagyon sokszor láttam ezt a könyvet itt Molyon, de nem nagyon keltette fel a figyelmemet, de múltkorába megláttam a könyvtárba és úgy voltam vele, hogy adok neki egy esélyt.
Az alapötlet nagyon jó, de a kivitelezés már kevésbé nyerte el a tetszésemet. Az eleje izgalmas volt, de utána már kezdett unalmassá válni. Főleg a sok titkolózás és döntésképtelenség miatt. A szereplőket pedig nem sikerült teljesen megkedvelnem.
A többi részt nem tudom, hogy elolvassam-e, mivel nekem már ez is eléggé lezártnak tűnt és nem tudom, hogy az írónő mivel tudta még jobban elhúzni. Azért egy kicsit kíváncsi vagyok, hogy miről szólhat a többi rész.

9 hozzászólás
>!
Mes
Alyson Noël: Evermore – Mindörökké

Khm, kár volt kinyomtatni, azt a papírt másra is használhatták volna.

6 hozzászólás
>!
KöfférTzitzah P
Alyson Noël: Evermore – Mindörökké

Ezt a könyvet már olvastam a megjelenése környékén is, de volt egy nosztalgikus pillanatom, amikor elfogott az érzés, hogy újra kézbe kell vennem és ezúttal végre végigolvasnom az egész sorozatot. Legutóbb csak a 4. részéig követtem a megjelenést, ott lemaradtam. Viszont arra emlékeztem, hogy akkor sem tetszett annyira és most sem nyűgözött le, túl sok a buktató és a hiányérzet, amit hagy maga után.

Először is, nagyon érződik, hogy ez még csak a történet eleje, ezért rengeteg dolog előtt értetlenül áll az ember, amikre nem szolgáltat az írónő magyarázatot. Nincs gond azzal, ha maradnak lezáratlan kérdések, amik majd a folytatásban nyernek értelmet, de ha túl sok részlet marad érhetetlen, akkor egy nagy katyvaszt kapunk végeredményül, amit senki sem szeret. Ever szerelme, Damen próbál választ adni a lány kérdéseire, de még mindig csak a ködben tapogatózik és fogalma sincs, merre kell elindulnia, hogy kikeveredjen belőle. Egyértelműen az a cél, hogy az olvasó egyből kapjon a második kötet után, hogy na majd talán abban kicsit tisztább lesz a kép.

És ha már Damennél tartunk, nem bírtam megkedvelni. Próbáltam nem a hibákat keresni benne, Ever szemén keresztül nézni, hogy mi lehet az a fantasztikus külsején kívül, ami miatt ennyire rákattant, de nem tudtam rájönni. spoiler A fiú folyamatosan titkolózik előtte, eltereli, leinti, bunkózik vele és még sorolhatnám. Úgy viselkedik Everrel, mintha a kutyája lenne (kis túlzással), akit irányíthat, felültethet és közben a markába nevet. Tudom, hogy nem így van, mert feltárja az indokait, és kiderül, hogy nagyon is törődik a lánnyal, de engem nem tudott meggyőzni. Minden egyes húzása, amivel el akarja érni, hogy a főszereplő megbocsásson neki, arra szolgál, hogy levegye a lábáról, és addig is tart. Csak akkor figyelmes vele, ha valamit szeretne, és ez a viselkedés nekem nem hogy nem szerethető, de egyenesen utálatos. És ha a kedvelhetetlen karakterekről van szó, Ever is naiv és becsapható, vakon megbízik mindenkiben, valamint csak a megérzéseire hagyatkozik, amik véletlenül éppen bejönnek, amikor nem a képességeire támaszkodik. Emellett elnézi Damen összes bántó viselkedését, ami mellett én viszont nem tudtam elmenni. Szerencséje van, hogy nem egy bántalmazó kapcsolatba került bele, mert akkor nagy gondban lenne, abban biztos vagyok.

Ever húga, Riley bár 12 éves, nagyon nem úgy viselkedik és beszél, túlságosan koravén. Betudható lenne ez a vele történteknek, az igencsak nehéz sorsának, de számomra emiatt hiteltelen a karaktere, és még őt sikerült megkedvelnem a legjobban. A személyiségével semmi problémám, bohókás jelleme szórakoztató, amivel könnyedséget csempész a sorok közé. Ő és Miles – Ever egyik barátja – talán az egyetlen olyan szereplők, akik nem csinálnak minden második oldalon idiótaságot.

A cselekmény maga izgalmas, főleg, mert soha nem tudja az ember, hogy mi történik, kapkodja a fejét Everrel együtt (akinek minden akkor esik le, amikor konkrétan a szemébe mondják). Az alapötlet érdekes, rengeteg később kiaknázható lehetőség rejlik benne. Az írónő által megteremtett fantáziavilág csodálatos dolgokat ígér egy kis bonyodalommal és veszéllyel vegyítve. Szerencsére ez majdnem tudja ellensúlyozni a szereplők furcsaságait, olvasás közben néha meg is feledkeztem róla, hogy Ever mennyire idegesít, ami nagy szó az előbbiekben leírtak alapján. Tovább fogom olvasni, de csak emiatt az izgalom miatt, meg mert kíváncsi vagyok, meddig jut el Ever a szerencsétlenkedésével.

>!
vgabi P
Alyson Noël: Evermore – Mindörökké

Első olvasás: 2009
Újraolvasás: 2018
A csillagozás marad az eredeti, még gondolkodom rajta.

„Minden olyan furcsa, semmi értelme az egésznek.”

Nem is tudom… Ez a kötet egy akkori hullámot próbált meglovagolni, és ez érződik is rajta. Nem mondanám, hogy jó, de legalább ártalmatlan. A legnagyobb gond talán az, hogy elég kidolgozatlannak érződik az egész, illetve néha Ever is idegesített, továbbá a szerelmi szál a semmiből bontakozik ki, és talán Damennek van mentsége erre, de ezt az egy érvet tudom csak mentségül felhozni. Próbálkozott Noël azzal is időhúzásként, hogy belekever pár huzavonát, félreértést, féltékenykedést közöttük, de ez is inkább kidolgozatlannak, elkapkodottnak érződött.

3 hozzászólás
>!
Avely
Alyson Noël: Evermore – Mindörökké

Még mindig érzem a sebet amit maga után hagyott ez a trágyadomb 3 év múltán is. Elfelejtem vajon valaha? Ki tudom törölni az emlékeimből? Valaki adjon egy kék tablettát, vissza akarok kerülni a Mátrixba.
Elejétől végéig olyan érzésem volt, mintha egy csimpánz begépelt volna tíz szót, amit pár lektor precízen és gondosan kibővített volna egy 300 oldalas förtelemmé. Összedobálták benne az ÖSSZES klisét ami létezik (nem viccelek) és így alkot egy olyan egyveleget, amit maximum fél szemmel biztonságos olvasni. Mivel hithű mazochista moly vagyok, ezért kénytelen leszek tovább kalandozni ebben a világban, de igyekszem majd egy új szemléletet magamra erőltetni. Pontosabban elsajátítani a „lesz@rom” életérzést.

>!
BubbleTea
Alyson Noël: Evermore – Mindörökké

Őszintén szólva belefutottam egy keményebb témájú trilógiába, és könnyed olvasmányra vágytam, ami hasonlít a Twilight sorozatra. Tinik, nagy szeretem és egy kis természetfeletti.

A könyv valóban hasonlít az Alkonyatra. Jön egy új srác a suliba és minden megváltozik… gondolatolvasás, szerelem. Összességében szerintem a cselekmény nem rossz. Miközben olvastam legalább 10 író eszembe jutott, aki jobban és érdekesebben meg tudta volna alkotni ezt a világot. Nem akarom leszólni az írónőt. Elhiszem, hogy sokat dolgozott a könyvön, és vannak, akiknek tetszik a stílusa, de nekem sajnos nem. A karakterek kidolgozatlanok voltak, és maga a történet is eléggé összecsapottra sikerült.

Ami miatt még is két és fél csillagra értékelem:
1. az maga ez a halhatatlan légkör. Nekem tetszenek ezek a képességek, kíváncsi vagyok, miket lehet kihozni belőle.
2. egy csillag a borító. Nekem nagyon tetszik. :)
3. fél csillag pedig azért jár, mert folytatni fogom a sorozatot. Annak ellenére, hogy nem lett az írónő a szívem csücske, baromira érdekel, hogy hogy lehet ezt 6 köteten keresztül folytatni?!

Ajánlani azoknak tudom, akik nagyon nagyon szeretik a természetfeletti világot, és a középiskolában játszódó történeket.

3 hozzászólás
>!
abstractelf 
Alyson Noël: Evermore – Mindörökké

A Twilight sorozat befejezése után kellett valami, ami YA, és paranormális. És barátnémmal ezt a kötetet, az Evernightot és a Pokoli báléjszakákat vettük meg. Akkoriban alig voltak még VP-s könyvek, és annyira imádtam ezt a kötetet. Izgalmas volt, romantikus, és utólag is jó visszaemlékezni rá.

2 hozzászólás
>!
christine
Alyson Noël: Evermore – Mindörökké

_Egyszerű – tényleg egyszerű – gimis történet, megfűszerezve egy kis fantasyval. Nem nagy szám, szerintem a fantasy blogok is megütik ezt a mércét, sőőt. De azért mégis van benne valami plusz. Talán az, hogy egyben van az egész. nem kell várni a részekre, és nem is vesz el a fejezet/kötet vége utáni hatás. Egyéb, azt hiszem, nincs.
Tetszik Ever neve. Olyan sejtelmes és sokat ígér. Az író itt kihasználta írói mivoltát, és a névvel is sugallta a lány szerepét. Örökké. Halhatatlanok._
Bővebben: http://zivatar-ciara.blogspot.com/2016/08/alyson-noel-e…

>!
brena
Alyson Noël: Evermore – Mindörökké

Nem is volt ez olyan szörnyű….de igen csak Twilight feeling volt végig….
Nem haltam bele az elolvasásába,de folytatásra nem vagyok kíváncsi.
Borítón miért nem szőke a lány?És miért néz ilyen szerencsétlenül?!
279.o. „Nyente”???!!!Szabad ezt így leírni?!OMG!

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Szelén P

A megbocsátás gyógyít. Főleg, ha magadnak bocsátasz meg.

300. oldal

>!
tataijucc

A szabályokat, ha nem töröd meg, feszegesd egy kicsit! Ez az egy módja van, hogy jól érezd magad.

>!
Viksy

– Szeretlek – suttogom.
– Mindig is szeretni foglak. – Megcsókol. – Mindörökké.

1 hozzászólás
>!
tataijucc

Még ha ez az élet nem is az, amit szeretnék, attól még igenis lehet értékes.

1 hozzászólás
>!
tataijucc

A legjobban úgy kezelheted az örökkévalóságot, ha csak egy napot élsz egyszerre.

>!
tataijucc

Az a helyzet, hogy megpróbálni kitisztítani a fejedet pont olyan hatékony, mintha azt mondanád valakinek, hogy ne gondoljon elefántokra. Mert attól a pillanattól fogva másra sem tud majd gondolni.

>!
BubbleTea

– A rohadék szerelem, mi? – mosolyog. Félrebillentett fejjel végigmér. – Amikor találkozol végre álmaid férfijával, egy pasival, aki túl jó, hogy igaz legyen, egyszer csak rájössz, hogy tényleg túl jó, hogy igaz legyen. Aztán arra ébredsz, hogy nyomorult vagy és magányos, és hát, lássuk be, többnyire részeg.

237. oldal, 30. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Drina
>!
kávésbögre P

– Nem volt más módja, hogy megkedveltesd magad velem? Csak mert ennek nincs sok értelme.
– A szerelemnek sincs.

263. oldal

1 hozzászólás
>!
petrichor

A kocsibeállónkon megpillantom Dament. A BMW-jének támaszkodva mosolyog rám.
– Milyen volt a suli? – Megkerüli a kocsit és kinyitja az ajtót.
A könyveimért nyúlok.
– Aha, tehát még mindig dühös vagy. – Követ a bejáratig. Meg sem érint, mégis érzem a melegséget, ami árad belőle.

144-145. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Damen Auguste
>!
Ingryd

A mosolyától kitisztul az ég, és minden kételyemet elfújja a szél.


A sorozat következő kötete

Halhatatlanok sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Joss Stirling: Lélektársak – Sky
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Richelle Mead: A halál csókja
Anna Banks: Poszeidón
Rachel Vincent: Lélekőrzők
Robin O'Wrightly: Város a föld alatt
Holly Black: The Wicked King – A gonosz király
Laini Taylor: Vér és csillagfény napjai
Ilona Andrews: Mágikus találkozás
Charlie N. Holmberg: Az üvegmágus