A ​szőke nő 8 csillagozás

Nekem, a szőke nőnek dedikált példányom van belőle. :D

Röpke történetek, röpke hírekre alapozva, alaposan fantáziába mártogatva, mégis hihetőre kozmetikázva. Szórakoztató két óra.

Almási könyve – már félre értés ne essék – nem a szőke nőről szól. De még csak nem is őrült mesékről. A tartalom egyszerűen: nemzetközileg megjelent és összegyűjtött hírek továbbadása, esetenként tovább gondolása. Tollhegynyi információk, melyek ritkán kerülnek az első oldalra, de érdemlegesek arra, hogy rajtuk keresztül kitágítsuk ismereteinket a világ furcsaságairól, vagy egyszerűen ráébredjünk, ilyen is van, ezt sem gondoltam volna.
A könyv informatív, de azért a nagy rácsodálkozáshoz kevés.

Kiolvasottnak nyilvánítom (újra).
Valami kiárusításon vettem, gondolom pár forintért, mert azt hiszem komoly pénzt nem adtam volna érte, bármennyire is kedvelem Almási Miklóst és az ő történeteit, és azt, ahogy azokat a történeteket elmeséli. Sőt, talán a könyvtárból sem hoztam volna ki, legfeljebb ott helyben olvastam volna el 2-3 írást jót mosolyogva. Mert hogy 2001 évi kiadás, de abszolút időtálló írások, és pont annyira jólesőek, mint amennyire jóleső mondjuk a Nyugat című folyóirat tárcaíróit olvasgatni. Nagyon sajnálom, hogy olyan időket élünk, hogy nem érdemes megmondani, hogy ma milyen íróktól olvasok tárcákat és milyen lapokban. Már eleve újságot olvasni … papíron … Elavult(am).

Szóval itt hevert az irodában az asztalon a könyv (fedlapját rajzolta Sajdik Ferenc), és időnként a kávé mellé felütöttem valahol. De elteszem most már, valahová a hátsó sorba, hogy majd kábé ötésfélév múlva előkerüljön véletlenül megint.