Irigység, ​kibeszélés, rosszindulat 57 csillagozás

Értsük meg, hogy ne gyengítsen!
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Közel ​másfél évtizedes pszichológusi praxisom során még soha egyetlen kliens sem érkezett hozzám azzal a panasszal, hogy az irigységtől szenved, miközben nagyon gyakran az derült ki, hogy ez is fontos szerepet játszik a problémában. Az irigység ugyanis rendkívül gyakori, roppant kínzó, ám úgyszólván felvállalhatatlan érzés, amit általában még saját magunk előtt is szégyellünk és igyekszünk letagadni. Másoknak pedig végképp nem valljuk be, ha irigyek vagyunk valakire, mert ezzel csak még jobban felemelnénk azt, akinek a fölénye már amúgy is fáj nekünk, és csak még inkább vesztesnek éreznénk magunkat vele szemben. Ha azonban sohasem gondolkodunk és beszélünk erről az érzésről, akkor csak annál több feszültséget, kudarcot és rombolást hoz az életünkbe.

Arról már annál gyakrabban panaszkodunk, hogy mennyire sok irigy, rosszindulatú ember vesz körül bennünket, de fogalmunk sincs, hogyan védhetnénk meg magunkat az általuk okozott kellemetlenségektől és… (tovább)

>!
Kulcslyuk, Budapest, 2018
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155281976

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Most olvassa 10

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 56

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Málnika 
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

”Az irigység csak a hidat látja, de a mocsarat, amelyen átvezet, nem.”

„Inkább legyen száz irigyed, mint egy sajnálód” – tartja a mondás, de aki már volt más irigységének a céltáblája, az jól tudja, hogy ez sokkal inkább bosszúság, mint öröm. Almás Kitti kiadványa ezúttal az irigység témakörét járja körül, amely mindenkit érint valamilyen formában, akár elszenvedi, akár épp önmagát mérgezi vele. A szakirodalom mégsem szentelt eddig kellő figyelmet a témának, emiatt hiánypótló kötetként is tekinthetünk az Irigység, kibeszélés, rosszindulatra.

Pszichológus szerzője hihetetlen közvetlen, szinte már haveri hangnemben szólítja meg az olvasót, ez egyrészt nagyon szimpatikus, másrészt viszont teljesen elviszi a könyvet a sztorizás irányába. Olyan történetekről olvashatunk, amelyeket akármelyik ismerősünk mesélhetné el nekünk, a tanulságokat pedig hasonlóan tudnánk levonni mi magunk is. Sok esetet mégis teljesen új szemszögből értelmezhetünk, többet között megtudhatjuk, hogy állandóan fantasztikus helyekről és eseményekről posztoló ismerőseink valójában nem mások, mint az irigység tudatos provokálói. A szerző egyébként is kiemelt figyelmet szentel a valóságészlelést torzító közösségi médiának. Emellett olyan tabukról is mer írni, mint például a saját gyermekeikre irigykedő szülők. Saját életemben pedig sokszor szenvedője voltam a számomra teljesen értelmetlenül felém irányuló, kártékony irigységnek, csak azért, mert mondjuk jobb jegyet kaptam, megbecsülték a munkámat, valakitől kaptam egy bókot a másik jelenlétében, vagy igen, épp drágább szoknyát viseltem. A kiadványból megtudtam, hogy nem kell ahhoz szupersztárnak lenni, hogy sok irigyed legyen, sőt, az irigység éppen hasonló helyzetű emberek között üti fel a fejét. Pedig a másoknak ártás helyett sokkal érdemesebb önmagunk fejlesztésére fordítani az időt és az energiát.

A pszichológiai kiadványnak azonban, véleményem szerint, az irigység vagy az irigység provokálásának megjelenési formái helyett sokkal inkább a mögötte álló okokra kellene koncentrálnia, amiről viszont igen kevés szó esik. A belső kétségeket és a bizonytalanságot feltétlenül tudatosítani kell, és egyéni szinten dolgozni rajta, hogy ne üsse fel a fejét ilyen mérgező és ártalmas formában lépten-nyomon az irigység.

3 hozzászólás
>!
Nikolett0907 P
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

"Ha most egy picit kitágítjuk az optikát, és megnézzük, hogy a hozzánk hasonló ember előnyein túl mi az, ami még erősen felszíthatja az irigységet, azt mondhatjuk, hogy szinte minden olyan helyzet, amikor csak egy folyamat tetszetős végeredményét látjuk, de az odáig vezető út nehézségeit, buktatóit, áldozatait nem ismerjük. Ahogy egy orosz közmondás tartja: „ Az irigység csak a hidat látja, de a mocsarat, amelyen átvezet, nem.”

Térben és időben nagyon jókor olvastam ezt az önsegítő könyvet.
Almási Kitti neve nem volt ismeretlen a számomra, már volt szerencsém egy könyvét olvasni és annak is nagyon sok hasznát vettem akkor.
Ez a kötet merőben eltér az előzőtől és végre egy olyan összefoglaló, hiteles példákkal ellátott kötetet olvastam, ami megértette velem sok ember miért viszolyog tőlem.
Vagy éppen miért irritálok bizonyos embereket.
Mi a gondom a testvéremmel és miért nem tudom helyén kezelni a kilengéseit.
De ugyan ide tartozik, hogy én sok mindent másképpen látok, mint az átlag, merek a árral szemben úszni és sokan miért reagálják le így a dolgaimat.
Erre példa a havi könyvvásárlás mennyiségem is és a reakciók egy része.
Akinek nem inge természetesen ne vegye magára, ez nem sértés, sem mint inkább egy megállapítás volt a részemről.
És például nagyon minőségi tanulást is okozott a számomra, mert nem volt tudatos nálam sem, hogy az irigység, nem szinonimája a féltékenységnek, mégis sokszor így kerül elő a tudatban.
Már tudom kinek fogok ebből egy példányt venni ajándékba, mert úgy érzem segíteni fog a kis lelkivilágán és ezt pozitívan értem.
Viszont ami nagyon fontos, hogy érdemes olvasni. Nem csak azoknak, akik érdeklődnek a téma iránt, hanem mindenkinek, mert szerintem minden embertípus találna benne számára tanulságot vagy magyarázatot, értéket.
Számomra kedvenc és újra olvasós!♥

4 hozzászólás
>!
Kikiriki
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

Ez a könyv után nagy rajongója lettem Almási Kittinek, és a példaképem lett :)

>!
Trudiz
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

Szépen kifejtette Kitti ezt a témát.
Sajnos ismerek én is „vérprofi” pletykást, aki csak azért szól, mert „aggódik a másikért”. Jó stratégia, és stratéga egyszerre, nem mondom.
Örömmel konstatáltam, hogy nem vagyok futószalag-ember.

>!
joopsy P
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

Muszáj voltam aludni pár éjszakát erre az értékelésre. Ugyanis a végén hatalmas üresség tátongott bennem a témája kapcsán és gondoltam, az idő majd biztosan segít. Nos nem teljesen így történt.
A példák érdekesek voltak és pár esetre a saját környezetemből is ráismertem, de semmi „Aha-élményem” nem volt tőlük. Kicsit úgy éreztem, hogy Kitti írt egy könyvet, de nem akarta feltárni a lapjait. Arra viszont számomra ez nagyon kevés volt, hogy mindenáron hozzá akarjak menni, ha kezelésre lenne szükségem. :)
A könyv szerkezete számomra kissé érthetetlen volt. Az alcímeknek valahogy nem láttam értelmét, mert olykor úgy éreztem, a mondanivaló nem tartja az irányt.
Ettől függetlenül élvezetes olvasmány volt a sok példa miatt és a könyv rövidsége miatt önismétlésre sem kerülhetett sor. Egynek elment.

>!
Saille P
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

Nagyon tetszett, egyrészt Almási Kitti stílusa, hogy szakember létére úgy beszélt, mintha a Facebookon csetelnénk (jó értelemben), másrészt modern példákat is hozott a saját életéből, pl. hogyan trollkodják szét az ő posztjait, és mit tesz ellene. Szóval alaposan körbejárja a szakmai és nem szakmai irigység és féltékenység előfordulási formáit és mibenlétét. Amit viszont hiányoltam kissé, hogy nem, vagy nagyon kevés gyakorlati tanácsot ad az ilyen helyzetek kezelésére. Pedig pl.pont én is ilyen szituban vagyok és fogalmam sincs hogyan szereljem le az elkanászodott szakmai ellenfelem…. Sajnos ami kevés példát hoz a végén pl. Beyoncé és Adele közötti feszkóra egy díjátadáson, annak a megoldása, bár kipróbáltam, esetemben nem működött. Szerintem nem ártana arra is felhívni a figyelmet, hogy bizonyos esetekben nem elég a nagylelkű gesztus, vagy az irigykedő figyelmen kívül hagyása, hanem keményebb, akár jogi vagy egyéb eszközökhöz is lehet, hogy kell nyúlni és ha igen, mik legyenek azok!

>!
adrykacska P
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

Alattomos érzés az irigység, sokszor még magunknak sem valljuk be, nem vesszük észre, hogy éket vert az életünkben. Az irigység mélyen bele van ágyazva az ember pszichéjébe. Akibe ez az érzés bele van kódolva, az semmit sem tud ellene tenni. Hosszú évtizedek alatt szépen lassan elveszíti a barátait, a családját és egyedül marad az irigységével. Dr. Neel Burton pszichiáter egyik cikkében olvastam, hogy a fizikális egészségügyi állapotra is rendkívül rossz hatással van az irigység, fertőzéseket, szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedéseket okoz, továbbá mentális problémákat is, mint a depresszió, szorongás, álmatlanság. Visszatérve Almási Kitti könyvére ténylegesen új információt nem szereztem belőle, de helyretette bennem az érzéseket, és innentől beteg emberként tekintek azokra, akik irigyek másokra, és kívánom nekik azt, hogy egyszer tudjanak a másikkal együtt szívből örülni. A könyvben nagyon sok tanmese található, amiket elolvasva majd végiggondolva beláthatjuk, hogy ha kevesebbek vagyunk másoknál, azt csakis önmagunknak köszönhetjük. Mindenki a saját szerencséjének a kovácsa.
A teljes bejegyzés a linkre kattintva elolvasható: https://adrykacska.blogspot.com/2019/02/almasi-kitti-ir…

>!
cintiatekla P
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

Az első dolog, ami nagyon tetszett, hogy magát az irigységet mutatta be Kitti, hogy sokszor az emberek keverik más érzelmekkel is, és sokszor tévesen gondolják azt, hogy irigyek lennének – persze ha egyáltalán felmerül bennük, hogy ez lehet a gond. Mindezek példákon keresztül is átláthatóvá váltak, és ebben az egészben talán engem az fogott meg a leginkább, hogy irigyek csak olyasvalakire lehetünk, aki hasonló helyzetben, szituációban van, vagy hasonló javakkal rendelkezik, mint mi. Mert ahogyan a könyvben is le van írva, a megyei énekverseny és Beyoncé koncertjei között nincs semmilyen reális kapcsolat, így tulajdonképpen az irigység sem reális, és nem ezt rezzük egy ilyen helyzetben.

Bővebben: http://www.teklakonyvei.hu/2018/11/almasi-kitti-irigyse…

>!
tiborszerintabor P
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

A szerző azt írja, hogy praxisában látens problémaként gyakran felbukkan a klienseknél az irigység – amit ők rendre hárítani próbálnak maguktól. A hárítás és tagadás miatt kevésbé tudatosul az érzés, tabu-jellege folytán viszont annál mélyebben és pusztítóbban hat, hiszen az irigy embereknek nincs rálátásuk viselkedésükre, annak hátterére és okára, így azon változtatni sem tudnak.

Ha a maga vonatkozásában az egyén valamit szeretne elérni vagy meghaladni, amit egy másik személy elért és amit reálisan elérhet, az szerintem vágyakozás, nem pedig, mint a könyvben szerepel, „vágyakozó irigység”. Ha valaki valami olyasmit szeretne elérni, amihez köze nincs, amire jogtalanul tart igényt és közben a másikat lebecsüli, az az irigység, ami adott esetben „aljas irigység”, ha rendre rosszindulatú, azaz ártó és romboló szándékú, kártékony viselkedési megnyilvánulásokkal jár.

Azt is fontos leszögezni, hogy ha más vonatkozásában az egyén azt érzékeli, hogy a másik érdemtelenül jutott előnyökhöz, vagyonhoz, adott esetben erkölcsileg kifogásolható módon, ennek szóvátétele nem irigység vagy rosszindulat megnyilvánulása, hanem egy jogos észrevétel. Az „igazi” irigység megnyilvánulása a másik alaptalan és jogtalan lebecsülése, illetve az irigy személy önmaga helyénél jogtalan magasabbra pozícionálása – és ez rendre szemlélettorzult emberekre jellemző.

A szemlélettorzultság extrém megnyilvánulása, amikor az irigység nem idegenek (pl. munkatársak), hanem családtagok között jelenik meg. Gyermekkorban lévő testvérek esetén ez még magyarázható éretlen személyiséggel, azonban a felnőttek részéről a gyerekek irányába (általában apa-fia, anya-lánya vonatkozásban) észlelhető irigynség már zavarbaejtő, és rendre nárcisztikus személyiségzavar megnyilvánulása. A szülő ilyen esetben „vetélytársat” lát gyermekében, és manipulatív eszközökkel ("hiperkritikusság", túlzott kontroll, érzelmi hidegség, vetélkedés stb.) próbálja le-, illetve elnyomni – saját gyerekét.

És vajon mi az a meghatározó körülmény, ami szemlélet- és személyiségtorzulást, hibás önpozícionálást, túlzott öntudatot eredményez? Ilyen tényező a pszichoaktív szerek használata, amely körbe tartozik az alkohol is, ami legálisan és korlátlanul fogyasztható kultúránkban. És a pszichoaktív szerek személyiségtorzító hatása éppen olyan tabutéma, mint az irigység – ez az összefüggés és témakör a könyvben sem került tárgyalásra.

A könyvben nem került szóba az irigység kapcsán az elhárító mechanizmusok használata – összefüggésben azzal, hogy az irigység és a túlpozicionáltság rendre egy tudattalan megnyilvánulás, amit az egyén hárít, azaz „nem veszi észre magát”. Így fordulhat elő, hogy adott esetben az egyén a másik felet, aki őt adott esetben jogosan bírálja, alaptalanul irigynek bélyegzi, így hárítva a jogos problémafelvetést.

A témához kapcsolódó további értékeléseim:
Szondy – Szabó-Bartha: Démonaink https://moly.hu/ertekelesek/3088611
Lovasi: Irigyek?! Jobbulást! https://moly.hu/ertekelesek/3090569

>!
IrodalMacska P
Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

Ugyan Almási Kitti jelen könyvével nem találta fel a spanyolviaszt, azonban a pszchichológia témakörében ez esetben is hozta azt a „komfortérzetet”, amit például Agatha Christie a krimi zsánerében nyújt – ha kezembe veszem a pszichológus asszony könyveit, biztos lehetek benne, hogy népszerű problémákról közérthető nyelven fogok olvasni. Kipipálva.

A tanulmányt az irigység és a féltékenység definiálásával indítja, ami sokak számára túlságosan szájbarágósnak tűnhet, a tapasztalat mégis az, hogy szükség volt rá, hiszen az emberek nem igazán tudják a két dolgot elkülöníteni egymástól.

Amióta az eszemet tudom, nem éreztem – a szó negatív értelmében vett – irigységet senki iránt. Ez alól egyetlen kivétel van, az pedig az ún. vágyakozó irigység, amely mint fogalom ismeretlen volt a számomra, mint jelenség azonban nem. Vallom, hogy nem irigykedni kell másokra, nem azt lesni, hogy kinek mije van, hanem azt a metódust kell „lekoppintani”, amit jól csinál, aminek a segítségével boldogabb/gazdagabb/sikeresebb lett az adott illető. Márpedig Almási Kitti ebben ragadja meg a vágyakozó irigység lényegét, amely akár pozitív, inspiráló hatással is lehet az irigykedő emberre.

Aztán ott van az irigység kontra igazságérzet kérdésköre. Itt azért sokkal nehezebben elkülöníthető a két érzés, hiszen lehet átfedés közöttük, az utóbbi könnyen irigységbe csaphat át. Tapasztalatból mondom, hogy ezzel a kettőssel elsősorban a munkahelyeimen találkoztam és nem véletlenül: a főnökök sok esetben nyíltan, már-már büszkén rúgják fel az egyenlőség elvét, hoznak diszkriminatív döntéseket és ezzel máris az irigység táptalajává válik egy egyébként jól működő, összetartó kollektíva.

Ugyan a doktornő viszonylag röviden szólt az irigység „ellenszeréről”, amit viszont kifejtett, az számomra is roppant tanulságos volt. Az önismeret fontosságát hangsúlyozza, elsődleges feladatunkként szabja, hogy tegyük mérlegre mire vágyunk, mire van szükségünk, hol kezdődnek és végződnek a saját szükségleteink, ennek megfelelően szemezgessünk mások anyagi és immateriális „javai” közül. Hiszen miért mérgeznénk magunkat negatív érzésekkel, amikor nem is feltétlenül esnek egybe a vágyaink az irigyelt személyével?!
Fontos gondolatnak tartom továbbá, hogy ne féljünk büszkének lenni mindarra, amit elértünk (és itt nem a dicsekvésről van szó!), ne engedjük, hogy mások irigysége elvegye tőlünk annak az örömét, hogy valamiért megdolgoztunk (legyen az akár egy jobb állás, magánéleti örömök /azért kell csak igazán megdolgozni…/), valamit birtokolunk. Merjünk elégedettek, boldogok lenni és adott esetben segítő kezet nyújtani azoknak, akik szeretnének előbbre jutni, csak rossz eszközökhöz nyúlnak.

>!
Kulcslyuk, Budapest, 2018
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155281976

Népszerű idézetek

>!
Málnika 

(…) magát az élményt nem azzal tesszük emlékezetessé, ha mások számára dokumentáljuk, hanem ha megéljük.

130. oldal

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

3 hozzászólás
>!
Málnika 

A hamis bűntudattól csak akkor szabadulhatunk, ha felismerjük: bármink is legyen és bármit is képviseljünk, soha nem tudunk úgy élni, hogy azzal valakiből ne váltsunk ki rossz érzéseket.

127. oldal

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

>!
Málnika 

(…) fontos tudatosítani magunkban, hogy csak a végeredményre vagyunk irigyek, de az utat, amely odáig vezetett, nem lennénk hajlandóak végigjárni.

198. oldal

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

3 hozzászólás
>!
Málnika 

(…) miért a másik ember dolgaira pazaroljuk az energiánkat ahelyett, hogy azzal foglalkoznánk, azért küzdenénk, ami nekünk tényleg fontos?

212. oldal

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

1 hozzászólás
>!
Málnika 

Persze egy-egy fotót a lelkesedés hevében is készíthetünk, de kifejezetten a drága dolgok és a luxus rendszeres megosztása valószínűleg nem más, mint az irigység tudatos provokálása.

130. oldal

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

>!
Málnika 

Az irigység tehát egy ösztön, amely hajdan a túlélésünket szolgálta, ezért evolúciósan hasznos volt számunkra.

10. oldal

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

Kapcsolódó szócikkek: irigység
>!
Málnika 

Ugyanis míg a kutatások szerint az említett Kanadában vagy Japánban az irigység arra készteti az embereket, hogy minél többet hozzanak ki önmagukból, addig mi inkább az irigyelt másikat próbáljuk lehúzni, akadályozni, tönkretenni.

14. oldal

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

>!
Málnika 

(…) ha az ilyen reakciókat nem tanuljuk meg értékükön kezelni, akkor arra késztethetnek, hogy inkább ne mutassuk meg magunkat, ne valósítsuk meg legszemélyesebb vágyainkat és céljainkat, nehogy még valakit véletlenül irritáljunk vele.

19. oldal

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

>!
Málnika 

Aki lent van, azt nem még lejjebb kell nyomni, hanem segíteni abban, hogy újra küzdeni tudjon.

210. oldal

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!

>!
Málnika 

A megkomponált és agyonfilterezett fotók árnyékában ugyanis bármilyen valóságos élet szürkének és kudarcosnak tűnik, ezeket nézegetve önmagunkat kevésnek érezzük, és (bár tudjuk, hogy az ilyen képek hogyan készülnek) elhisszük, hogy ismerőseink tényleg sokkal sikeresebbek és boldogabbak, mint mi.

142-143. oldal

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat Értsük meg, hogy ne gyengítsen!


Hasonló könyvek címkék alapján

Popper Péter: Lélekrágcsálók
Szondy Máté – Szabó-Bartha Anett: Démonaink
Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig
Csernus Imre: A férfi – Srácoknak
F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam
Farkas Lívia: Ennél zöldebb nem lesz!
Soma Mamagésa: Nemek igenje
F. Várkonyi Zsuzsa: Hoztam, kaptam, átszabtam!
Popper Péter: A belső utak könyve
Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről