Reached ​– Célhoz érve (Matched-trilógia 3.) 143 csillagozás

Ally Condie: Reached – Célhoz érve

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A Társadalom elhagyása után Cassia és Ky ugyan megtalálták azt, amit kerestek, de újra elveszítik egymást: Cassia a Társadalomban kap munkát, ahonnan a Felkelésnek kell dolgoznia. Kyt a Társadalom határain kívülre vezénylik, és pilótaként vesz részt a Felkelésben. Mind e közben Xander orvosként működik közre abban, hogy a születő csecsemőket immúnissá tegyék nemcsak a fertőzésekre, hanem a Társadalom által terjesztett, felejtést okozó piros tablettára is.
A New York Times bestseller listáját vezető Matched-trilógia váratlan fordulatokat hozó befejező részében a három főszereplő felváltva meséli el az eseményeket. A végkifejletet senki sem láthatja előre: vajon van-e valódi különbség a Felkelés és a Társadalom között, vagy mindez csak látszat? És vajon milyen szerepe lesz Xandernek Cassia és Ky kapcsolatának alakulásában?

Eredeti mű: Ally Condie: Reached (angol)

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Ciceró, Budapest, 2013
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635398096 · Fordította: Balogh Anna

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Ky Markham · Cassia Reyes · Xander Carrow · Emerson Watts


Kedvencelte 7

Most olvassa 5

Várólistára tette 100

Kívánságlistára tette 70

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
schesztiஐ P
Ally Condie: Reached – Célhoz érve

Nagyon furcsa egy sorozat volt ez, nagyon komoly és kicsit vontatott. Sokszor letettem – akár hosszabb időre – és nem hiányzott, bármit szívesen olvastam helyette/közben, de aztán újra elővettem, és akkor meg tetszett, amit olvastam. Üzenete volt, gondolatai. Engem is sokszor elgondolkodtatott. A szereplői felnőttek, legalábbis sokkal felnőttebb gondolkodásúak, mint sok mai ifjúsági regényben, mégis lassan értek meg az igazi tettekre. Mint akik elvesznek a gondolataikban, filozófiájukban…
És hogy mi lesz vajon a sorsuk a továbbiakban? Azt gondolom, szép lassan, apránként hozzák el a változásokat, s talán apránként olyan világot építenek maguk köré, amiben lehet élni – pilótaként, költőként, orvosként, de a lényeg, hogy erről szabadon dönthetnek majd.

>!
SarahSparkle
Ally Condie: Reached – Célhoz érve

A trilógia az első kötetével megragadott, és magáévá tett.
A második kötetben csalódást okozott.
A harmadik kötetével megszégyenített, és még át is ment rajtam úthengerrel. Majd pofán röhögött.

>!
ap358 P
Ally Condie: Reached – Célhoz érve

Ez számomra nagyon vontatott volt. Azt hittem, ha pihenek rá, megfogalmazódik bennem valami, de nem így lett. Reménykedtem, hogy a sorozat végére belendül a cselekmény, ami részben meg is történt, de a tálalásában túl sok volt a merengés, az elmélkedés, és ez az igazi felkelés kárára ment.
Xander szemszöge is képbe került, ennek az elején nagyon örültem, végül mégsem sikerült emelnie a könyv hatását.
Mindhárom főszereplőnek ugyanolyan élettelen, szépen fogalmazott, de vontatott stílusa volt.
A könyv javára írom, hogy a főszereplők nem azok a tipikus fiatalok, akik vállvetve szembemennek a rendszerrel és nélkülözhetetlen részét képeznék a forradalomnak, hanem pusztán tagjai annak. Így, ahogy őket is, engem is meglepett a Kormányos megjelenése és az, miként dől össze egyik fejezetről a másikra a Társadalom.
A szerelmi szálak nem igazán éreztem erősnek, langyos volt, a karakterek elsősorban csak merengtek, álmodoztak, vágyakoztak. Cassiát továbbra se tudtam megszeretni.
A cselekmény, a szereplők közti kapcsolat, minden súlytalan volt.

>!
kellyolvas P
Ally Condie: Reached – Célhoz érve

Számomra a harmadik/befejező részben is megvolt a varázs, megszerettem ezt a világot. Féltettem a szereplőket, izgultam értük. Elfogadtam, hogy ez egy olyan történet, amiben nem változnak gyökeresen meg az emberek. Lassabban jönnek rá és tesznek meg dolgokat, mint ahogy a mai olvasó azt elvárná.
Több romantikát is el tudtam volna viselni és kevesebb vírusproblémát.
Az írónő a radaromon marad.

>!
Roni_olvas
Ally Condie: Reached – Célhoz érve

Az a baj a sorozatokkal, hogy az első rész elolvasása után akarva-akaratlanul elvárásokat támasztunk velük szemben. Ha a második rész elmarad ezektől az elvárásoktól, vagy nem az és úgy történik, ahogy azt vártuk és elvártuk, csalódottak leszünk. És ha csalódottak leszünk, akkor a rákövetkező résztől várjuk azt, hogy kiengeszteljen, hogy kompenzáljon az elmaradásokért.
valahogy így éreztem a Matched trilógia zárókötetének esetében is – sokat vártam, nagy lezárást vártam, akciót, harcokat, érzelmi megrázkódtatást, döbbenetet. Azt akartam, hogy leessen az állam, hogy lerágjam a körmeim, hogy sírjak a katarzistól. Pedig tudhattam volna, hogy ez nem az a könyv.
A történet igazából a felkelésből és egy polgárháborús helyzetből igen hamar átalakult katasztrófatörténetté, az eltervezett forgatókönyvet gyorsan átírta a mutáns vírus elleni küzdelem. Tetszett az elgondolás, tetszett, hogy láttatni kívánja, milyen könnyen kicsúszhat a kezünk közül az irányítás, milyen hamar átfordulhat minden a fonákjára. Ami mégis hiányzott, az a háttér. Az emberek félelme, zavarodottsága, a reakciók egy ilyen helyzetben. Hiszen nem elég, hogy megdől az általuk szentnek és sérthetetlennek tűnő rendszer, ami burokba foglalta egész lényüket és életüket, ezt a steril és tiszta világot ráadásul megfertőzi egy halálos kór is, mindenki veszélyben van. Mégis kicsit olyan érzésem volt, hogy ezt mindenki egy szó nélkül tudomásul veszi, beletörődik és várja a végzetét. Valóban ilyen lenne az ember természete? Én azt gondolom, hogy ilyen helyzetben a többség menekülni próbálna, otthagyni a városokat, védelmet, menedéket keresne, lázadna, tiltakozna. Hiányzott mindennek a leírása és kifejtése, megadta volna a könyv teljes feszültségét és alaphangulatát. Ennek hiányában inkább egy lassú, végzete felé menetelő történet lett, egészen aprón fűszerezve egy csipetnyi – nem csöpögős, inkább fájdalmas – romantikával, politikai intrikákkal, a művészet fontosságával, a helyes út keresésével.
S bár a könyv alcíme: Célhoz érve, valami miatt mégis úgy érzem, nem teljes még az a cél. Nem érték még azt el, amit szerettek volna, de talán nem is lehet elérni. Talán túl magas volt, talán túl távoli, talán olyan magas volt ez a cél, amit lehetetlenség elérni… Vagy talán nem is volt igazi cél. Vagy ők maguk sem tudták, hogy az volt-e… Mindenesetre sok kérdés maradt nyitott a végére, sokminden maradt függőben. Érdekelt volna hol van Másország, hogyan és kik élnek ott, mi lesz a választás eredménye, lesz-e esély a reménytelibb életre, megérte-e a változás.
Nem éreztem, hogy a vég boldog vég lenne, hiszen kiderült: egyik társadalom sem jobb a másiknál, egyik vezető sem az IGAZI vezető. S bár élnek, a vírus eltűnt, az igazi vírust mégis nehéz kiirtani az emberek szívéből…

4 hozzászólás
>!
little_Annie_Mary
Ally Condie: Reached – Célhoz érve

Hm, hm, hm. Gondban vagyok, mert annak idején az első két részért rajongtam, de ez valahogy nem fogott meg. Talán mert az irodalom túllendült végre a gyorsan lefolyó, leírások, különösebb jellemek nélküli YA regényeken. És ebben valahogy nem volt semmi. Ide-oda mentünk, történt ez-az, de minden olyan simán és egyenesen, mintha valaki egy vízszintes vonalat húzott volna a lap közepére, hogy „innen ide kell eljutni”. És közben egyetlen helyen merőlegest állított volna rá, hogy itt lesz egy icipici csavar… A Szereplők pedig üres karikák. Igazán nincs bennük töltet, nem látjuk a motivációjukat, egy-egy jól elkapott pillanatban hús-vér embernek tűnnek, aztán megint karikáknak a lapon. Nem volt unalmas, nem volt rossz, de a jótól is messze marad.

>!
Avilda
Ally Condie: Reached – Célhoz érve

Számomra ez a sorozat bevonult a kedvencek közé. A harmadik részben teljesedtek ki a karakterek, az érzések, a művészet és az írónő maga. Nagyon remélem, hogy még olvashatok tőle.

>!
kivimango
Ally Condie: Reached – Célhoz érve

Tökéletes befejezése egy trilógiának. Rengeteget fejlődött a történet, a szereplők és az egész világ. Szinte össze se tudom hasonlítani az első könyvvel. Izgalmas, szépen mesélő, szerethető karakterekkel, érdekes összefüggésekkel. Érdemes végig olvasni a trilógiát, mert oldalról oldalra élvezhetőbb.

>!
Brigosz
Ally Condie: Reached – Célhoz érve

Tetszett:)
A mínusz egy csillag azért van, mert unalmasan indult. Szerencsére a végére sokkal izgalmasabbá, fordulatosabbá vált. :)
Szerintem nem lett rosszabb a sorozat, még ha sokan ezt is írják róla. Megtartotta a színvonalat és minden kérdésemre választ kaptam. Úgy vélem, aki elkezdte a sorozatot, az mindenképp fejezze be, mert úgy az igazi! :)

2 hozzászólás
>!
Ferger_Annamária I
Ally Condie: Reached – Célhoz érve

Olyan mintha túl sok mindent szeretett volna belezsúfolni a könyvbe az író. Kicsit úgy érzem, túl hamar indult be a cselekmény, egyik pillanatról a másikra jelent meg a Kormányos, illetve a Felkelés, nem beszélve a vírusról. Hirtelen mindenki megtalálja a helyét, így Xander kitűnő orvos lesz, hamar feltalálja magát a betegek ápolásában. Viszont szerkezetileg jól fel van építve, folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet.
Ahogy halad a történet egyre inkább érződik, hogy Cassiánál már nem kérdés, hogy melyik fiúhoz húz a szíve. Sok mindenre fény derül a végén, de megfelelően zárul ahhoz, hogy az olvasó maga találja ki, hogyan folytatódik a történet.
Így, a hamradik résznél sikerült rájönnöm arra is, hogy az egyes részek borítójának színei milyen jelentősséggel bírnak.


Népszerű idézetek

>!
Faythe P

Ha közel engeded magadhoz a reményt, átveszi az irányítást feletted. Beférkőzik a lelkedbe, csontjaid erejéből táplálkozik és nő. Beépül minden porcikádba. A végén már a remény tartja össze az egész testedet. Egy idő után nem tudsz nélküle élni. Ha kiirtják belőled, meghalsz.

223. oldal

>!
Greylupus

Sokan úgy gondolják, innen, a magasból közelebbinek tűnnek a csillagok.
Ez nem így van.
Innét látszik csak igazán, mennyire elérhetetlenek.

74. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ky Markham
>!
Roni_olvas

Mindannyian a halál felé lépkedünk, a megtett út az életünk. A művészet segítségével a lépések közti szüneteket szebbé varázsolhatjuk, nyugodtan, rettegés nélkül élvezhetjük.

437. oldal

>!
molly_

Bárcsak a szerelem ne járna együtt a fájdalommal!

287. oldal

>!
Greylupus

Ilyenkor látom igazán, mennyivel szerencsésebbek vagyunk a többi embernél: tudunk írni. Az írás volt az első ajándék, amit tőled kaptam. Napról napra többet jelent a számomra.

123. oldal

>!
molly_

Ha valaki igazán fontos a számodra, sebezhetővé válsz.

68. oldal

>!
Faythe P

Amikor életünkben először leszünk szerelmesek, még nem ismerjük a szabályokat, ezért sokkal kisebb kockázatot vállalunk, mint amikor másodjára döntünk a szerelem mellett.

432. oldal

>!
Cheril

Sokszor a véletlen folytán döbbenünk rá a birtokunkban lévő tárgyak értékére.

>!
Cheril

Túl sok mindenre vágyom: boldogságra, szabadságra és szerelemre.


Hasonló könyvek címkék alapján

Patrick Ness: Háború a békéért
Marissa Meyer: Cinder
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Amy Kathleen Ryan: Láng
Lissa Price: A testbérlők – Leszámolás
S. J. Kincaid: A kárhozott
Katharine McGee: Az ezredik emelet
Pittacus Lore: A negyedik
Veronica Roth: Árnyak és jelek
Neal Shusterman: Unwind – Bontásra ítélve