Az ​ifjú császárné (Sissi 1.) 86% 141 csillagozás

Midig is szerettem a Sissi-vel kapcsolatos történeteket. Legyen az filmem, könyvben, vagy történelemórán az iskolában.
Azt hiszem nem csak Sissi-vel kapcsolatban, hanem a legtöbb történelmi eseménnyel, személlyel kapcsolatban elmondható, hogy soha nem fogjuk megtudni milyen is volt az élete, hogyan is történt/történtek meg bizonyos esetek. Hiszen sokszor csak azt látjuk, amit a külvilág felé mutatnak. Az hogy a színfalak mögött mi zajlik, kit hogy irányítanak, kinek mit miért kell megtenni…. Soha nem derül ki.
Ennek ellenére jó olvasni ilyen könyveket. Más- más nézőpontból mutatnak be személyt vagy eseményt. Igaz most csak az első részt olvastam el, de sorra fogom venni a második részt is.

Ha Sissi, akkor Romy Schneider.:) Annyira belém égett a filmsorozat, hogy nagyjából a regény feléig kemény küzdelmembe került kikapcsolni a fejemben az olvasáskor felbukkanó filmkockákat, és hajszálnyi segítségként kapaszkodtam a könyvbeli Ferenc József vékony kis bajuszkájában jelentkező különbségbe.:D A külsőségeken túl minden alkalommal zsigeri indulatként tört fel belőlem az ellenérzés az 1848-49-es szabadságharc osztrák szempontú megközelítése láttán. Ami a történetet nézve jogos és rendben van, hiszen Sissi – és a császár, illetve az osztrákok – szemszögéből íródott a regény, de a magyar lelkem folyamatosan fellázadt és kikérte magának a szabadságharc vérbe fojtását hőstettnek tekintő, és a kegyetlen megtorlást példás, elismerő cselekedetként leíró mondatokat.
Sissiről olvasott első regényemként nincs összehasonlítási alapom, hogy más szerzők milyennek formálták meg Erzsébet királyné alakját. Allison Pataki Sissije számomra valóságos és hihető személyiségként jelent meg. A komótosan haladó történet végigkíséri az árkon-bokron át szaladó vadóc kislánytól kezdve a fiatal császárba mámorítóan szerelmes, majd a présben fokozatosan összetörő és boldogtalanná váló császárnét, akit spoiler
A regényből egyértelműen kiderült, hogy Erzsébet élete nem volt könnyű és irigylésre méltó, és hogy a császárnénak az átlagosnál több problémával kellett megküzdenie. A fényűző gazdagság, pompa és szolgák hada közepette Sissi élete végtelenül protokolláris és magányos volt. A házasságában és az anyósával, Zsófia főhercegnével jelentkező, folyamatos háborúvá fajuló konfliktusok kezelése jóval nehezebb volt számára. Hiszen a császári udvar érdeklődő közönségként, árgus szemekkel figyelte és pletykált. spoiler
A könyv több fejezetét is felvezető idézetek – egy jóval későbbi – a könyv végén található eseményből valók. Nem láttam a kapcsolatot a történet folyamatával, hogy miért kell előre megmutatni, így feleslegesnek és testidegennek éreztem ezeket az előre vetített részleteket. Az elegáns, szemet gyönyörködtető borító mögött sajnos problémásabb belső lapul: érezhetően sok benne az elgépelési hiba, amely néhol a szó jelentését, alakját is megváltoztatja. Bár az utolsó oldal „Folytatása következik” jelöléssel zárul, mégis szépen le lett kerekítve az első kötet vége.

Azt hiszem, még egy ideig emésztenem kell az olvasottakat. Teljes mértékben nem ismertem Sissi történetét, ezért nekem nagyon sok újdonságot nyújtott. Nagyon olvasmányos volt, sokszor le sem bírtam tenni, mindig a történet járt a fejemben. Nem számítottam arra, hogy nekem ez ennyire fog tetszeni, hisz a történelemmel eléggé hadilábon állok, de azt hiszem ez most egy új kedvenc lett. Biztos vagyok benne, hogy a folytatást is elolvasom.

Nem igazán kötött le, lassan haladtam vele. Ennek leginkább az volt az oka, hogy nem ezt vártam. Tudom, nem olyan volt az életük, mint a Sissi filmekben, de ilyen sem, mint ebben a könyvben. Nekem üresek voltak a karakterek, sok volt bele a szex. Persze, emberek, de egy ilyen történelmi regénynél szerintem kevesebbet jobban elbírt volna a történet. Sajnos a második részt így nem fogom elolvasni, és ugyan tudom, milyenek voltak ők valójában, szeretném, ha úgy maradnának meg, mint a Sissi filmek párja.

Nem sokat gondolkodtam azon a könyvtárban, hogy a kosaramban landoljon-e ez a könyv avagy sem. Azóta rajongok a Sissi történetekért mióta kislányként először láttam Romy Schneider főszereplésével készült mini TV sorozatot, amit többnyire minden Húsvétkor jó ideig vetítettek a TV-ben évről évre. Én pedig minden alkalommal meg is néztem. Sőt, nézném jelenleg is, ha újra adnák.
A kötet 1853 júliusában veszi kezdetét és 1867 júniusában ér véget. Bár csak 14 évet ölel fel az első kötet, ennek ellenére a császárné a szemünk előtt nő fel.
A történet akkor ér fordulópontjához, amikor Sissi találkozik Andrássyval és abban a pillanatban a sorsuk megpecsételődik. Bár kezdetben a császárné és a gróf között csak szimpátia van, azt már a legelején érezni lehet, hogy a férfit azonnal megbabonázta a szépséges császárné.
A történet ott ér véget, amikor Ferenc Józsefet és Sissit Magyarország királyává és királynéjává koronázzák.
Bár több, mint 400 oldalas a könyv, ennek ellenére nem éreztem soknak és vontatottnak sem. Sőt, pozitívan csalódtam, mert nem gondoltam volna, hogy ennyire olvasmányos történethez lesz majd szerencsém.

Nagyon szeretem a történelmi könyveket.
Pont ezért szereztem meg ezt a könyvet, azzal a tudattal hogy „áhh, ez csak egy tipikus kitalált Sissi történet lesz, na sembaj”.
Megváltoztatta a véleményem erről a könyvről… Allison csodálatosa, szépen, rendezve írta le ennek a könyvnek a sorait. Pozítiv csalódás volt nekem.
Sissi, hát így is ugyanúgy szeretem Sissit, ez a könyv után is. :)

Sissi korai éveit ismerhetjük meg. A regény bővelkedett leírásokban, de mégsem vált unalmassá. Sissi nem illett bele az udvari életbe. Zsófia főhercegnő viselkedése pedig felháborító volt, ugyanakkor Sissi „megfutamodása” sem volt a jó megoldás. A történet során sokat változott személyisége, mondhatjuk megedződött ebben a képmutatással, ármánykodással teli császári udvarban.
Nagyon tetszett a történet, el fogom olvasni a második kötetet is.

Már régóta szemezgetek történelmi témájú könyvekkel, és úgy érzem, hogy ez kezdésnek a Viktória után egy jó választás volt.

A könyv első felét imádtam. Sissi korai évei Possenhofenben, a találkozás Ferenc Józseffel, mindennek a kezdete. Olyan vidám, álomszerű és romantikus volt. Aztán a házasság után kezdődtek a bonyodalmak. Zsófia főhercegné szinte minden egyes megszólalásával és cselekedetével olyan szinten fel tudott idegesíteni, hogy sokszor azért csuktam be kicsit a könyvet, hogy ne vágjam a falnak. Aztán amikor Ferenc felvette az anyu kicsi fiacskája stílust – tehát általában –, akkor megint csak falra bírtam volna mászni. Persze, senki sem tökéletes, mindenkinek vannak bizonyos hibái, de ez már azon túlmutat. Mennyi undorító és kegyetlen dolgot kellett megélnie Sissinek, csak azért, mert az udvarban így szokás. Elképesztőek az akkori kettős mércék, spoiler. Örülök, hogy azóta sokat fejlődött a világ, mert ez így elviselhetetlen.

A fél csillag levonás az elgépelésekért jár. Az első pár nem is zavart, olykor egy é helyett becsúszott egy á, ez benne van a pakliban. De amikor az 1850-es években járunk, és megemlítik az – idézem – 1948-49-es forradalom és szabadságharcot, nálam ott átlépték a határt. Ez a hiba legalább annyira felidegesített, mint Zsófia főhercegnő. Nem tudom, miért, de ahogy megláttam, majdnem újból be kellett csuknom kicsit a könyvet… Nem hiszem el, hogy ezt egy átolvasás, vagy még csak egy átfutás során se vette valaki észre, szerintem ez egy elég nagy és szembetűnő hiba.

Összességében tetszett a könyv, örülök, hogy elolvastam. Kíváncsi vagyok a folytatásra, és abban reménykedem, hogy kapunk pár fejezetet a császári pár Gödöllőn töltött idejéből is.

Valahogy sosem jöttem ki jól a magyar történelemmel. Száraznak, unalmasnak éreztem az antik hősökkel szemben, laposnak az ókor csodáihoz képest és ezen nem segített a „lelkes” történelem tanárom sem, aki vég nélkül sorolta az eseményeket, neveket és a hozzá tartozó évszámokat, majd röpdolgozat keretében elvárta, hogy szó szerint adjam át, ezt a merőben hasznos tant. Megtanultam, mert meg kellett. Egykoron rendelkeztem a kellő ismeretekkel a duális monarchia jellemzőivel kapcsolatban, de ki is hullott a fejemből, mert csak a dolgozatra tanultam meg.
Ez a könyv azonban nagyon sokat változtatott ezen. Bár a csapból is Sissi folyik a mai napig, soha, egy képkocka erejéig nem voltam hajlandó leülni és megnézni a filmeket, mert a történelem órák borzalmait párosítottam hozzá. Néhány éve tiszteletemet tettem a Gödöllői kastélyban és egy szenvedélyes idegenvezető előadásában elkezdtem megismerni, feldolgozni, immár megfelelő módon a történelemnek ezt a korszakát és amint becsuktam ezt a könyvet, rájöttem, hogy lenyűgözött és büszkén vallom, hogy magyar vagyok. Pedig túl sok politikát nem tartalmazott. Híján volt a történelmi hitelességnek is, de ahogyan az írónő megalkotta a szereplőket, ahogyan Sissi szeretett bennünket, az megmelengette és egyben kinyitotta azokat a kis kapukat egy nő felé, aki másfél évszázad távlatából védelmezett minket és egyengette utunkat, ahogyan csak tőle telt.
Ez a könyv elsősorban történelmi romantikus. Egy hús-vér Sissit és Ferenc Józsefet kapunk, rengeteg fantáziával kitömködve a lyukakat, de végtelenül ízléses és szimpatikus módon. Nyilván készültek mélyrehatóbb művek is a témában, amik kevésbé habos-babosabb köntösbe vannak bújtatva, de ezeken az oldalakon egy ellenállhatatlanul szép, mindeközben zabolátlanul vad nőt ismerünk meg, egy páratlan szerelmet és egy, sokszor érthetetlen okokból tönkrement házasságot. Letehetetlen! Alig vártam esténként, hogy olvassam! Már csak annyi bajom van vele, hogy a második rész nincs a polcomon, mert olvasmánylista ide vagy oda, azonnal kézbe venném és befalnám azt is!
Aki könnyed szórakozásra vágyik és csak kis történelemmel akar gazdagabb lenni, azoknak szívből ajánlom! Szépen megfogalmazott mondatokból hatalmas érzelmek sütnek és kiváló karakterfejlődéseket érünk nyomon!

Szerettem. Sissi történetét természetesen már ismertem, de kíváncsi voltam, hogy milyen újdonsággal fogok találkozni. Az első sorától az utolsóig fenn tudta tartani az érdeklődésemet. Sehol nem éreztem unalmasnak, nem éreztem úgy, hogy „úgyis tudom mi fog történni, lapozzunk”! Nagyon tetszett az író stílusa, a szereplők ábrázolása. Tetszettek a fordulatok, ahogy „beleláttunk” a pár életébe, a családi háttérbe, a gondolataikba.
Nagyon örülök, hogy beruháztam ebbe a könyvbe és biztos vagyok benne, hogy a következő részt is be fogom szerezni. Alig várom, hogy megtudjam, hogy hogyan tudja még tovább fokozni az eseményeket az írónő.