Ebéd ​C. S. Lewisszal 8 csillagozás

Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről
Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal

Alister McGrath könyvével egy meghívást nyújt át nekünk: üljünk le együtt, hármasban C. S. Lewisszal, és beszélgessünk az élet nagy kérdéseiről, dilemmáiról egy közös ebéd mellett. Fedezzük fel, miként vélekedett Lewis barátságról, mennyről, a hit mellett szóló érvekről, a történetmesélés erejéről, s még számos kérdésről!

Róla szól: C. S. Lewis

Tartalomjegyzék

>!
Harmat, Budapest, 2016
220 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632883397 · Fordította: J. Füstös Erika
>!
Harmat, Budapest, 2016
220 oldal · ISBN: 9789632883922 · Fordította: J. Füstös Erika

Enciklopédia 2


Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

csokitorta P>!
Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

Talán már több bejegyzésben is kifejtettem, hogy miért is nőtt a szívemhez annyira Narnia, viszont itt is szeretném megemlíteni. C. S. Lewis olyan világot tár elénk, amelyet teljesen reálisnak, valóságosnak tartok. Akiknek volt szerencséjük a regényekhez, azok most biztosan döbbenettől tágra nyitott szemmel néznek rám (illetve csak a soraimra), hogy hogyan is létezhetnének beszélő állatok, faunok és társaik? Jó, rendben, nyílván ezek a teremtények sajnos csak a képzeletünk szüleményei, viszont gondoljunk bele, nem lenne fantasztikusan jó az, ha egy szekrényen keresztül egy teljesen más világba tudnánk eljutni, amelyről mindig is álmodoztunk egy fárasztó nap vagy hét után? Abban hitben éltem, hogy egy jó kis könnyű olvasmányt fogok a kezembe. Nem volt rossz olvasmány, de azért könnyűnek egyáltalán nem mondanám. Sajnos nem egy párbeszédes könnyedségű regényt olvastam, inkább értekezések voltak benne összegyűjtve, amelyek lehet, hogy azoknak érdekes lesz, akik az íróról tanulnak bővebben egyetemeken, iskolákban, viszont számomra egy idő után unalmassá váltak a „tudós nyelven” megfogalmazott érdekességek.
Bővebb értékelés: http://varazstinta.blogspot.hu/2017/01/ki-is-volt-csoda…

Kikyo>!
Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

Nehéz egyértelműen megfogalmazni azt a sok gondolatot, ami a könyv olvasásakor felmerül az emberben. Engem az indított el ennek a kötetnek az olvasásra, hogy a Narnia krónikái közben beütött a felismerés a vallásos tartalommal kapcsolatban. McGrath könyvének alapötlete nagyon tetszik, többször eljátszottam már a gondolattal, milyen lenne, ha egy alkotóval leülhetnék beszélgetni, mit válaszolna a kérdéseimre. A fél csillag levonás azért van, mert ezzel a könyvvel egyértelműen bebizonyosodott számomra, hogy ez nem lehetséges. Lewis műveiből kiragadott gondolatai nagyon elgondolkodtatóak, és el is mélyítették bennem az Istenhitet, viszont kitűnt, hogy McGrath szándékosan sarkítva ragadja ki Lewis gondolatait, néhol erőszakosan bizonyítva saját gondolatmenetét a nagy író szavai által. Emiatt a kereszténységgel végképp nem tudtam azonosulni. Az alapötlet viszont nagyon jó, a könyv a téma mélysége ellenére olvasmányos, közvetlen hangnemben íródott, és számtalan olyan kérdést felvet amelynek hatására magába néz az olvasó. Úgy érzem, én mindenképpen több lettem általa.

padamak>!
Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

Nagyon jól összeszerkesztett és olvasmányosra megírt képzeletbeli riport, rengeteg idézettel a „riportalanytól” és sokfelől máshonnan.
Egy évvel az elolvasás után visszaidézve a mondanivalókat és kigyűjtve az idézeteket (minden fejezetből csak 2-3-at) újraolvasásra méltónak tartom. És ajánlom mindenkinek!

Aranymag>!
Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

Jó lenne a hangulata, szépen összeszedi a témákat a szerző gondolatban. Az is látszik, hogy mindent felhasznál, van benne Lewis interjú, cikk, rádióbeszélgetés és visszaemlékezés is. Nekem sajnos a sok mi-lett-volna, meg talán-így-gondolja miatt nem volt annyira érdekes. Sok mindent olvastam már Lewisról eddig is, nekem elég sok ismétlés van benne, és bár az ötlet jó, valahogy a stílusától nem azt kaptam, amit vártam.


Népszerű idézetek

>!

„Öreg fával tüzelni, óbort inni, régi barátban bízni, korai szerzőt olvasni a legjobb.” (Francis Bacon)

42. oldal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

>!

A nyugati világ egyik meghatározó narratívája így hangzik: „Véletlenül kerültünk ide, egy véletlenszerű folyamat termékei vagyunk. Életünk a puszta túlélés – még ha nincs is értelme.” Ezt a narratívát vallja magáénak például Jean Paul Sartre vagy Richard Dawkins is. Vajon így van-e? Hihetünk-e azoknak, akik ezt a történetet hangoztatják?
Létezik egy másik, merőben eltérő narratíva is: „Egy szerető Isten egyedülálló alkotásai vagyunk. Különleges céllal teremtett minket, s ennek betöltését várja el tőlünk. Kiváltságunk, hogy képesek lehetünk valami jót és hasznosat tenni istenért már itt a földön. Ennek módját kell megtalálnunk.” Ezt a történetet találjuk a Bibliában, évszázadok óta ezt visszhangozzák a nagy keresztény írók.

75-76. oldal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

15 hozzászólás
>!

„Az Isten Fia nem azért szenvedett egészen a halálig, hogy az embereknek ne kelljen szenvedniük, hanem azért, hogy a szenvedéseik olyanok lehessenek mint az övé” Szerinte a fájdalom problémájára adandó keresztény válasz középpontja az a tény, hogy Isten testet öltött Krisztusban. „Isten természetesen előre látta a keresztre feszítést, már akkor, amikor az első csillagködöt megalkotta.” A szenvedés valamiképpen bele van szőve a világmindenség szövetébe, ugyanakkor Isten ezzel a módszerrel látta jónak tökéletesíteni teremtményeit.

165. oldal (Az első idézet Geroge MacDonald, a második C. S. Lewis)

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

>!

Ha felismerjük életünk értelmét és célját, zűrzavaros és nyomorúságos időkben is lesz okunk kitartani. Ugyanerre a következtetésre jutott Viktor Frankl is, miután a második világháborús koncentrációs táborban megtapasztalta, milyen fontos tisztában lennünk az élet értelmével, amikor trauma ér bennünket. Felismerte, hogy a túlélés alapja az élni akarás, ami viszont attól függ, hogy az ember kilátástalan helyzetben is talál-e értelmet és célt önmaga számára. A táborban azok birkóztak meg legkönnyebben a reménytelennek tűnő helyzetekkel, akik az „értelem keretein” belül mozogtak. Ez tette lehetővé számukra, hogy magyarázatot találjanak.
Frankl úgy véli, ha az ember nem tudja értelmezni élete eseményeit és helyzeteit, nem képes megküzdeni a valósággal. Előszeretettel idézi Friedrich Nietzsche német filozófus híres mondását: „Akinek van miért élnie, az szinte minden hogyant elvisel.” Egyfajta mentális térképre van szükségünk a valóságról, amelynek segítségével meghatározhatjuk pozíciónkat, és eligazodhatunk az életben. Egy lencsére, amelyen keresztül ráfókuszálhatunk az emberi természet alapkérdéseire, a világra és Istenre.

18-19. oldal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

>!

„A szkepticizmus dzsungele értelmetlen, de ha a tan és a rendszer erdőségein haladnak át, egyre több dolognak fedezzük fel az értelmét. Semmi sem lóg a levegőben, mert mindennek története van.” (G. K. Chesterton)

35. oldal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

>!

Az élet értelmének felismerése azonban többet nyújt merő érdekességnél: jelentőséggel ruházza fel az emberi életet, hiszen többé már nem puszta megfigyelőként veszünk részt benne. Fontos szerepet osztanak ránk, amelyet kötelességünk eljátszani.

35. oldal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

>!

A nyugati értelmiség a két világháború közötti időszakban szinte ellenvetés nélkül elfogadta ezeket a nézeteket. Az új felfogás sokak szerint azért tehetett szert ekkora népszerűségre, mert egyszerűen igaz. A kereszténység egy illúzióra épül, amelyet azért teremtettünk magunknak, hogy értelmet és célt találjunk az életünknek. Isten nem más, mint apaképünk kivetülése valamiféle elképzelt, transzcendens vetítővásznon. Míg földi apáink nagyon is valóságosak, Isten csak a képzeletünkben létezik mint „atyánk”, akit azért találtunk ki magunknak, mert biztonságra vágyunk.
Hogyan próbálhatnánk megcáfolni ezt a gondolatot? Nos, visszavághatunk például a logika fegyverével. Tegyük fel, hogy valóban az ember akarja, hogy Isten létezzen. De miért jelentené ez egyben azt is, hogy Isten nem létezhet? Hiszen a világ teremtéséről szóló keresztény tanítás egyik lehetséges értelmezése szerint Isten az embert egyfajta „vándormadárösztönnel” teremtette, hogy hazataláljon hozzá. És ha az ateizmus is csupán vágyaink kivetülése? Hiszen a történészek szerint éppen azért vált meghatározó világnézetté a nyugati világban, mert rájöttünk, hogy ha különféle erkölcsi kérdések mérlegelésekor nem kell többi hivatkozási pontnak tekintenünk Istent, akkor bármit megtehetünk.
Nos, az imént említett két érv koránt sem elhanyagolható, sőt nagyon is alkalmas annak az elképzelésnek a cáfolatára, miszerint Isten csupán az emberi képzelet „kivetülése” lenne. Ugyanakkor, mivel száraz érvekről van szó, ezek a cáfolatok nem különösen hozzák lázba az embert.

91. oldal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

>!

„Isten suttog hozzánk az örömeinkben, szól hozzánk a lelkiismeretünkben, de kiált reánk a fájdalomban; ezen a hangszórón keresztül rázza föl a süket világot.” (C. S. Lewis)

159. oldal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

>!

Lewis tehát úgy véli, hogy „nem az elmélet az, amit az embernek el kell fogadnia”. A teóriák csupán közbenső lépést jelentenek a valósággal való találkozás előtt; nem teljes és átfogó, hanem csak részleges, redukált képet mutatnak róla. Bármilyen csiszoltak, éleslátóak vagy logikusak is, csupán a valóság „másodosztályú” megismerését teszik lehetővé. A kereszténység lényegét – ami nem más, mint az élő Istennel való személyes találkozás meg sem közelítik, hiszen a képzelet súlyos csorbulása nélkül alkalmatlanok rá. Egy olyan Isten, akinek lénye az elme befogadóképességére korlátozódik, lehetetlen imádni.
Lewis tehát bizonyos értelemben azt szeretné tudtunkra adni, hogy Jézus Krisztus megértésére csak korlátozottan vagyunk képesek. A könnyebb utat választjuk, ha megpróbáljuk a teológia ketrecébe zárni, megszelídíteni és parancsolni neki. Lewis emlékeztet arra, hogy valójában Krisztus parancsol nekünk, s akkor lehetünk értelmi síkon is jó tanítványai, ha megpróbáljuk kitágítani látókörünket, hogy teljességében befogadhassuk őt.
A kereszténység több a gondolatok rendszerezésénél.

99-100. oldal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

>!

H. G. Wells meg volt győződve arról, hogy ha az értelmiség nem veszi kezébe az evolúciós folyamatok irányítását, az emberiséget kétségkívül a kihalás fenyegeti. Úgy vélte, Lenin oroszországi forradalma is ebbe az irányba tett lépés. Wells szervezett is egy találkozót Leninnel 1920-ban, és állítása szerint „a tudományos gondolkodású ember jó típusát” ismerte meg benne. Wells tisztában volt azzal, hogy az újonnan létrejött Szovjetunió emberek tömegét semmisíti meg, de ezt elkönyvelte az új emberiség létrejöttéért fizetendő árnak. A jövő csak úgy biztosítható, vélte, ha megszabadulunk a nemkívánatos személyektől. A világnak van mit tanulnia Lenintől, győzködte Wells saját, naiv olvasóit, s egyesek még hittek is neki.

143-144. oldal

Alister E. McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről

5 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

C. S. Lewis: Az emberiség felszámolása
C. S. Lewis: A nagy válás
C. S. Lewis: Keresztény vagyok
Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem
Adrian Plass: Kegyes kétbalkezes visszatér
Blaise Pascal: Gondolatok
C. S. Lewis: A bánatról
David Gregory: Egy nap egy tökéletes idegennel
C. S. Lewis: A fájdalom
Anthony De Mello: A szeretet útja