Tampa 65% 90 csillagozás

Soha nem volt még ekkora a kísértés, hogy félbe hagyjak egy könyvet. Tényleg soha. Aztán valahogy próbáltam magam motiválni. Ha már megvettem, legalább egyszer el akartam olvasni. És még kihívásokhoz is kellett.
Lassan ment, naponta egy-két fejezetet olvastam csak el. A fülszöveg alapján érdekelt a történet, de rá kellett jönnöm, hogy az ilyen típusú könyvek nem nekem valóak. Abszolút nem bírtam azonosulni a főszereplővel, egy 26 éves nővel, aki 13-14 éves fiúkra hajt.
A könyv első fele számomra még kifejezetten unalmas is volt. Nem szólt másról, csak arról, hogy álmodozott a kiszemelt fiúról, illetve arról kaptunk részletes képet, hogy ő egyébként mennyire undorodik a férjétől. Hogy lehet így élni?
A felétől legalább valami cselekmény volt, így jobban tudtam haladni, de még így is kb. kiguvadt szemekkel olvastam, hogy ilyen komolyan létezik? És nagyon remélem, hogy a valóságban nem. De azt hiszem, erről le kell tennem, és nem szabad ennyire naivnak lennem.
Végig azt éreztem, hogy undorodom a könyvtől, és gusztustalannak tartottam. spoiler
Várható volt, hogy lesz valami nagy(obb) végkifejlet. Végig azt vártam, hogy mikor fog már végre lebukni, és mikor fognak igazságot szolgáltatni. spoiler
A szókimondósága alapvetően nem zavart, néha azért már egy kicsit sok volt. A szexjelenetekkel sem volt gondom, ha elvonatkoztattam attól, hogy éppen egy 14 éves kisfiúról van szó. Egyszerűen a nő személyisége az, ami számomra nagyon meredek volt. Éppen emiatt nem tudom azt sem megítélni, hogy jól megírt-e ez a könyv. Hogy ebben a műfajban jónak számít-e. Nem olvastam még ilyet, de hajmeresztő volt.
Egyébként megértem az aránylag jó értékelést is, mert akik ezt szeretik, azok biztosan élvezték. Kísérletezek. Azt hiszem, ezt nem kell erőltetnem. :)

Ez a könyv nem egy rózsaszín lányregény! Az írónő a pedofília világába kalauzolja az olvasót, ami véleményem szerint a mai napig eléggé tabunak számít és az emberek nagy többségéből negatív érzelmeket és indulatokat vált ki.
Nem olvastam még ebben a témában egy könyvet sem és nagy valószínűséggel a jövőben sem fogok, mert ez a műfaj nem nekem való.
Egyébként ez egy egész jó történet, ha az ember el tud vonatkoztatni a szereplők koráról és nem azon kattog az olvasó agya, hogy mennyi idős Celeste és Jack. A feléig ugyan nem történt semmi extra, aztán a történet második felére felpörögtek az események.
Minden esetre elismerésem az írónőnek a bátorságáért, amiért egy ilyen témájú könyvet megírt.

Tyűha! Ütős kis történet volt. Bizarr, megrázó, izgalmas!

Ez elég beteg volt. :DDD
De jókat nevettem rajta.

A könyv adta magát, semmi mellébeszélés, azt kapod, amit a fülszövegben eléd tárnak. Nem… annál sokkal többet. Egy perverz, tizenévesekre mániákusan ráugró, kéjenc, pedofil tanárnő, akinek legszivesebben tüzes vasat dugnék a lába közé, és még szépen is fogalmaztam.
Szóval bekattan már egy tévében látott fiúbandától is, a drága kiüti a férjét, és vibrátorral jól megadja ami jár magának.
De van itt még más is:
– Asztalon álmodozós, majd élvezkedős
– Kocsiban leskelődős vibrátorra élvezős
– Wc – ben kétségbeesetten… nem folytatom.

Átírtam 4,5 csillagról semmire, mert bár tényleg azt kapod amit írnak, én hánytam az egésztől. Utálom az ilyen embereket.
spoiler
spoiler

Nem is tudom mit írjak?! Undorító, gusztustalan, gyomorforgató!!! El sem hiszem, hogy valaki képes ilyen könyvet megírni és nyilvánosságra hozni!
Nálam kiverte a biztosítékot! Nem ajánlom senkinek…

Ez a könyv azért elég meredek volt. Nagyon jól van megírva, de a történet miatt egyáltalán nem ajánlott mindenkinek. Celeste egy perverz, pedifol állat, aki sokszor valami bizar módon vicces.

Ez elég beteg volt!
Ha belegondolok hogy velem egyidős Celeste… Ah hányinger.
De tetszett. Nagyon szeretem könyvbe, filmbe egyaránt, ha a nem teljesen „normális” főszereplő fejébe látsz bele. Mindig is érdekelt a pszichológia.

Fogalmam sincs kinek ajánlható, de kiskorú fiúgyermekkel rendelkezőknek inkább nem.

Úgy kb. a könyv közepéig biztos voltam benne, hogy fél csillagnál többet nem fogok rá adni, aztán a végén csak feltornázta magát egy olyan könyvvé, amit legalább egyszer azért érdemes elolvasni.
A probléma az, hogy engem nagyon érdekelt volna Celeste lélektani „működése”, amit csak a könyv második felétől kaptam meg. Az első része viszont csupán egy hamisítatlan b*szós könyv: folyamatosan ugrándozunk főhősnőnk nedves fantáziái és önkielégítései között, illetve egy idő után ebbe bekapcsolódik a tényleges aktusok sora is. Az ilyesfajta „irodalom” pedig nem kenyerem.
A legjobban a regény vége tetszett, ahol nemcsak hogy megkaptam, amire vágytam, de még egy igen jól sikerült kritikát is sikerült elcsípnem az eltorzult társadalmunkról (főleg az amerikai kultúráéról).
Ha az ember kibírja az elejét, egész jó kis olvasmánnyá növi ki magát, úgyhogy aki bírja gyomorral az ilyesmit, és érdeklik a szociopaták, azoknak tudom ajánlani. :)

Nos, nem kicsit beteg, az biztos, de ezt is vártam. Ezért olvastam el.
Egyik szereplőt sem tartottam szimpatikusnak, talán, ha muszáj valakit megnevezni, az Ford lenne, de ő is mérföldekre van a kedvelhető karakterektől…
Izgalmasnak izgalmas könyv, azonban csak erős gyomrú embereknek, mert félő, hogy az aznapi ebéd kikívánkozik :D