A ​Sarkcsillag nem vezérelte őket 4 csillagozás

Alina Centkiewicz – Czesław Centkiewicz: A Sarkcsillag nem vezérelte őket

A ​Centkiewicz házaspár a könyörtelen Északi-sark felfedezői után ebben a könyvében a Déli-sark meghódítóinak állít emléket.
Dumont d\'Urville, Borchgrevink, Shackleton és Scott alakját rajzolják meg. A porték \lépcsőzetesen\ emelkednek fölfelé, mindegyik hős egy lépcsővel közelebb kerül a Sarkhoz. Dumont d\'Urville még csak kikötött az Antarktiszon, de ezért a kikötésért csaknem az életével fizetett. Borchgrevink volt az első, aki társaival ott telelt. Shackleton már a Sarkot ostromolta. Ő a legendás Boss, aki drámai körülmények között az addigi legnagyobb utat tette meg a Hatodik földrészen. S végül Scott, akinek legfőbb és egyetlen életcélja, megszállott álma a Déli-sark meghódítása volt, s akit végül ezen az úton megelőzött Amundsen.
A portrékból kirajzolódik a négy hős sziklaszilárd, férfias és vonzó jelleme, az a törhetetlen makacsság és szívósság, amellyel önmagukkal és a könyörtelen természettel harcolva törekedtek céljuk eléréséért.
A Centkiewicz házaspár… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világjáró

>!
Gondolat, Budapest, 1978
322 oldal · ISBN: 9632805801 · Fordította: Sebők Éva

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Roald Amundsen


Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Kooczka
Alina Centkiewicz – Czesław Centkiewicz: A Sarkcsillag nem vezérelte őket

Olvasmányos, érzékletes, megrendítő – különösen Scott végső útjának leírása, a sok napló és levélrészlettel.
Annyi zavart csak, hogy időben néha nehezen tudtam elhelyezni az eseményeket, illetve a képek sem mindig ahhoz az expedícióhoz tartoztak, ahova a szerkesztéskor kerültek. De ez összességében csak részletkérdés a tartalom egészét tekintve.

>!
maneki_neko
Alina Centkiewicz – Czesław Centkiewicz: A Sarkcsillag nem vezérelte őket

Érdekes, olvasmányos, lebilincselő könyv. (Tartottam tőle, hogy száraz lesz, de cseppet sem volt az.) Mindegyik expedíciónak ismertem a végét, ennek ellenére végig izgultam.

Hiányérzet volt bennem mégis, hiszen Amundsennel nem foglalkoznak az írók (csak Scott kapcsán említik meg). Nem értettem: egy olyan könyvben, amely a Déli-sark felfedezésével foglalkozik, pont az az ember nem kap egyetlen fejezetet sem, aki elsőként eljutott oda? Aztán láttam, hogy a házaspár tíz évvel e könyv megjelenése előtt már kiadott egy könyvet 'kizárólag' Amundsenről. Ekkor „esett le” a cím is: hiszen ha a Sarkcsillag nem vezérelte őket, akkor ez a könyv azokról szól, akiknek NEM sikerült!

>!
dzsobacsi P
Alina Centkiewicz – Czesław Centkiewicz: A Sarkcsillag nem vezérelte őket

Már a cím is izgalmas, gondolatébresztő. A déli féltekén ugyanis nem látszik az északi féltekén tájékozódást segítő Északi Sarkcsillag. És kifejezi azt is, hogy a könyvben szereplő hősöknek nem sikerült teljes mértékben megvalósítaniuk a céljaikat, érzékelteti a kudarcot. De kudarcot vallottak-e egyáltalán?
Nem, hiszen mindannyian elsők voltak. Egyre közelebb és közelebb jutottak a Déli-sarkhoz újabb és újabb rekordot felállítva, hihetetlen és elképzelhetetlen áldozatok árán.
Időnként merítettek egymás tapasztalatából, Shackleton és Scott korábban közös expedíción is részt vett, időnként pedig elutasították a másik által alkalmazott módszereket.
Érdekes, ahogy a versenyfutást közben kezelik a riválisokat, ahogy egy-egy rosszul sikerült, megbánt üzenet, amit már nem lehet visszavonni, örök ellenségeskedést szül. Ahogy a nemzetek csatájává válik a sark meghódítása és a versengés maga mögé utasítja a tudományos célokat.
Fontos üzenete a könyvnek, hogy d'Urville, Borchgrevink, Shackleton és Scott egymagában nem lett volna képes arra, hogy ezeket a komoly eredményeket elérjék, szükségük volt megbízható, áldozatvállalásra kész társakra, kutyák és pónik segítségére. De mind a négyen kiváló vezetőnek bizonyultak, felelősséget vállaltak a rájuk bízottakért, igyekeztek kijavítani a hibáikat és nem futottak el a nehézségek elől.
A könyv nagyon olvasmányos, rengeteg naplórészletet és fényképet tartalmaz, ami segít jobban beleélni magunkat, az egyébként elképzelhetetlen körülményekbe. Ami egy kicsit zavart, hogy rengeteg az ugrás az időben és így összemosódnak történések a különböző expedíciók között. A fényképeknél sem mindig világos, hogy melyik utazást illusztrálják.


Népszerű idézetek

>!
Kooczka

Nehéz lenne kedvezőbb feltételeket találni a valódi jellemek megismeréséhez, mert egy expedíció folyamán óhatatlanul átértékelődnek az értékek. Normális körülmények közt könnyen elérheti valaki, amit akar, egy szemernyi pimaszsággal. A magabiztosság álarca mögött sok jellemhiba megbújhat. Rendszerint sem időnk, sem kedvünk nincs, hogy alákukucskáljunk, ezért a saját maguk kínálta áron vásároljuk meg az embereket. A külsőségek itt nem számítanak, csak az ember belső értéke jelent valamit.

285. oldal - Részlet Scott naplójából

>!
dzsobacsi P

Roald Amundsen, a két Sark meghódítója sajnálkozását fejezte ki, amiért nincs még hajója, amit rendelkezésére bocsáthatna, s a továbbiakban ezt írta:
… Nem könnyű a világ történetében nagyszerűbb példát találni rá, hogy mire képes az ember, ha – mint ön – akaraterejét teljes egészében latba tudja vetni.
Márpedig a Nagy Norvég, ez köztudomású volt, nem szórta szélbe a szavakat.

203. oldal, Shackleton, Ő már rég választott (Gondolat, 1978)

Kapcsolódó szócikkek: Roald Amundsen
>!
maneki_neko

-… A legkitartóbbak, edzettebbek, ügyesebbek az eszkimó kutyák, a leggyorsabbak a szibériai huszkik, a legerősebbek az alaszkaiak – bizonygatta –, csak ez utóbbiak kissé súlyosak és túl nagyok, nem lehet őket jóllakatni az úton. A kutyák az ember pótolhatatlan szövetségesei a sarkkutatásban, saját tapasztalatomból tudom. A szárazföld belsejében, ahol már a fókavadászat lehetetlenné válik, kifogy a szárított tőkehal, szükség esetén az elhullott vagy gyengébb állatok húsával lehet táplálni az erősebbeket.

212. oldal

>!
maneki_neko

A gyors haladás felvillanó reményét az északi szélorkán első, pusztító csapásai szétoszlatják. Korbácsolják a jégfelszínt, homokosan érdes havat szórnak rá, visszanyomják a szánt, kegyetlenül vagdalják, marják az arcbőrt. A hófúvás befedi a régi utat, amin odafelé mentek, képtelenek rátalálni. Rettenetes baj – Scott ettől a helytől kezdve egymástól nagyon nagy távolságokban állíttatta fel a raktárakat. Úgy gondolta, a jól ismert útszakasz, a régebbi győzelmek emlékét hordozó út – könnyű lesz. Tévedett…

304. oldal

>!
maneki_neko

Hurrikán sebességű szélvész köszöntötte a sarki fennsíkon azokat, akik a történelem kezdete óta elsőkként merészeltek kapuján behatolni. Jégtűk hegyeivel könyörtelenül ütlegelte, korbácsolta őket, mintha térdre akarná kényszeríteni a vakmerőket… (…)
A földről felkavart és bugyborékolva habzó porhógomolyok csak úgy füstöltek a széldúlta, jégbarázdáktól tüskés, hullámzó síkon. (…) Tehát itt van valahol, ezen a vadnál vadabb, emberi láb még sosem érintette pusztaságban rejtőzött a Sark. Most fagyhullámmal támad, mely a ruházat minden varrásán áthatol, égeti a bőrt, könnyet facsar a fénytől már úgyis félvak szemekből, megragadja az erőltetett menettől elcsigázott izmokat, a koplalásba belerokkant testeket. Alig bírnak megállni a lábukon, a lélegzet nehézkesen hatol tüdejükbe, háttal fordulnak a szélnek, nem bírják megőrizni egyensúlyukat.

125. oldal

>!
dzsobacsi P

Éveken át hajók tucatjait vezette a tengeren, és közben elfeledte, hogy a fehér ösvényen más törvények uralkodnak. Nem hatolt tudatáig, hogy a sarki expedícióban nem lehet szigorú felosztás parancsosztókra és a parancsot vakon teljesítőkre, hogy itt valami módon mindenki egyforma mértékben és egyforma jogokkal felelős az expedíció sorsáért, hogy csakis mindnyájuk kezdeményezése és személyes érdekeltsége képes biztosítani a győzelmet, hogy jóban-rosszban szövetséges, baráti társasággá kell forrniuk. Ezt az íratlan szabályt nem olvasta sem a sarkvidéki expedíciók feljegyzéseiből, sem az útinaplókból, pedig ez volt a legfontosabb. Vagy talán, mivel gyerekkora óta megszokta a katonás fegyelem szigorát, nem bírta elviselni, hogy társai vele egyenrangúak legyenek? Inkább hősiesen a maga vállára vette a teljes felelősség terhét. Ennek a feladatnak azonban nem mindig tudott megfelelni.

248-249. oldal, Scott, Veszedelmes vetélytárs - semmitől meg nem hátrál (Gondolat, 1978)

>!
Kooczka

Tudományos expedíció parancsnokául Scottot vedd, jó szervezést, talpraesett, ügyes lebonyolítást a legjobban Amundsen biztosít számodra (…), de ha reménytelen helyzetbe kerülsz, amelyből már úgy rémlik, nincs kiút, térdelj le, és imádkozz Shackletonért.

207. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Alekszandr Sztyepanovics Jakovlev: Irány a Déli-sark!
František Kele – Fekete László: Jég és föld között
Alastair Fothergill: Élet a jégen
David Roberts: Egyedül a jég ellen
R. F. Scott: Angolok a Déli-sarkvidéken
Alfred Lansing: A Déli-sark foglyai
Ernest Shackleton: Endurance
Vécsey Zoltán: A titokzatos Déli-sark
R. F. Scott: A Déli-sarkvidéken
Ernest Shackleton: Az Antarktisz szívében