The ​Lovely Bones 28 csillagozás

Alice Sebold: The Lovely Bones Alice Sebold: The Lovely Bones Alice Sebold: The Lovely Bones Alice Sebold: The Lovely Bones Alice Sebold: The Lovely Bones Alice Sebold: The Lovely Bones Alice Sebold: The Lovely Bones Alice Sebold: The Lovely Bones

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

When ​we first meet Susie Salmon, she is already in heaven. As she looks down from this strange new place, she tells us, in the fresh and spirited voice of a fourteen-year-old girl, a tale that is both haunting and full of hope.
In the weeks following her death, Susie watches life on Earth continuing without her — her school friends trading rumors about her disappearance, her family holding out hope that she'll be found, her killer trying to cover his tracks. As months pass without leads, Susie sees her parents' marriage being contorted by loss, her sister hardening herself in an effort to stay strong, and her little brother trying to grasp the meaning of the word gone.
And she explores the place called heaven. It looks a lot like her school playground, with the good kind of swing sets. There are counselors to help newcomers adjust and friends to room with. Everything she ever wanted appears as soon as she thinks of it — except the thing she most wants: to be back with… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Little, Brown Books, New York, 2009
372 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780316044400
>!
Picador, Great Britain, 2003
330 oldal · ISBN: 0330485385
>!
Picador, Chatham, 2003
328 oldal · ISBN: 9780330413169

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Rézangyal
Alice Sebold: The Lovely Bones

Rossz időben, rosszkor olvastam, éppen ezért borzasztóan hatott rám. Végigbőgtem majd minden sorát. Tetszett a mennyország elképzelése, párhuzamos vonulása a valósággal. Hitelesen mutatja be egy csendes kertváros találkozását a borzalommal és az ő értékrendjük szerinti lehetetlennel.

>!
ppeva P
Alice Sebold: The Lovely Bones

Nehéz róla értékelést írnom, ahogy nehezen is kezdtem hozzá, hiszen legalább 4-5 éve itt várakozik a polcomon.
Az első egyharmad rész olvasása nagyon nyögvenyelősen ment, többször megfordult a fejemben, hogy talán félbe kellene hagyni. De aztán győzött a kíváncsiság. Szerencsére.
Egyre jobban belemerültem, egyre érdekesebb és magával ragadóbb lett. Ha nem is értettem egyet minden részével, minden megoldással, mégis megérintett.
Mindenkinek vannak halottai, akiktől – ezért vagy azért – nehezen tud elszakadni. Ez a történet segíthet közel hozni a saját történetünket, saját érzéseinket, feldolgozni a saját veszteségeinket, tragédiáinkat. Még akkor is, hogy közben az ember úgy érzi: ő maga másképp képzeli el a mennyországot, fenn is, és idelenn is.
A kedvencem a könyvben (a maga különcségeivel együtt) Lynn nagyi volt. :)

>!
Röfipingvin MP
Alice Sebold: The Lovely Bones

Bár azt szoktuk mondani, hogy nem kell mindent bekategorizálni, skatulyákba zárni, ám mégis ez az első, ami eszembe jut a regénnyel kapcsolatban: nem igazán jöttem rá, hogy mi is akar ez lenni pontosan. Volt egy prekoncepcióm, de nem igazán azt kaptam. Ez még nem is lenne feltétlenül baj, ám valahogy ez a végső mix olyan furára sikeredett.
A másik pedig a szerkezet. Nincs gond avval, hogy több szereplő útját – múltját, jelenét, jövőjét – követjük, ám helyenként nem mindig volt világos, hogy bizonyos dolgoknak hol és miért van jelentőségük. Ahogy a lezárások sem minden esetben kerekek, vagy éppen túl kerekek…
Egyszer mindenképp érdemes elolvasni, de azt azért nem állítanám róla, hogy egetrengető.

>!
dorcika
Alice Sebold: The Lovely Bones

Pár hónap híján hat éve olvastam először. Akkor azonnal kedvenccé avattam, ezért most féltem is attól, hogy már nem lesz rám olyan nagy hatással, mint álmodozós kamaszkoromban. Szerencsére alaptalan volt a félelmem. Sebold fantasztikusan ért hozzá, hogy hogyan teremtsen atmoszférát, és aki egyszer fogékony volt rá, az fogékony is marad, felnőttkor ide vagy oda. Ezúttal is visszaröpített a 70-es évek Amerikájába, a gyászoló család (és persze Susie) mellé, akikkel együtt éltem végig azt a nyolc évet, ami Susie halálát követte. Szurkoltam Lindsey-nek és Samuelnek, aggódtam Buckley-ért és Jackért, heherésztem Lynn nagymamán, és végtelenül sajnáltam Abigailt (, aki nem mellesleg a kedvenc szereplőm, és talán az egyik kedvenc irodalmi alakom). Olyan furcsán jó volt ez az egész, olyan emberi.

Na mindegy is, nem húzom tovább az értékelésemet. Oldalakat tudnék írni erről a könyvről, de semmi nem adná vissza igazán a hangulatát, ezt olvasni kell. A filmet viszont nem kell megnézni, az egy borzasztó amerikai giccs.

>!
Zsuzsanna_Sinka
Alice Sebold: The Lovely Bones

Számomra elképzelhető egy ilyen menny, ahol mindenkiben értelmetlenné válnak az indulatok és a szenvedélyek. Lassan érti meg, lassan értékeli át, megfigyel. Mást szinte nem is tehet. Nincs isteni igazságszolgáltatás, lángpallosos angyalok és bosszú. Jó volt.

>!
Juci P
Alice Sebold: The Lovely Bones

Szép, egyszerre szomorú és mégis vigasztaló regény a családról, a veszteségről és a gyógyulásról.
Magyarul: http://moly.hu/konyvek/alice-sebold-komfortos-mennyorszag

>!
Jenci_néni
Alice Sebold: The Lovely Bones

A legjobb barátnőm azzal adta a kezembe, hogy már az eleje olyan borzalmas és nyomasztó, hogy ő nem tudta tovább olvasni a tizedik oldalnál. Ez rögtön felkeltette az érdeklődésem. Jó, nem volt életem kiemelkedő olvasmányainak egyike, de az nagyon érdekes, hogy mindenki gondolataiba belelátunk, és egy viszonylag hosszú időt fog át, érdekes jellemrajzokkal. Elég nyomasztó, hogy a horror és para emberektől ered, emberi gonoszságból, mert tényleg vannak ilyen emberek (vajon a mi szomszédságunkban is?).

>!
Banditaa 
Alice Sebold: The Lovely Bones

Elég nyomasztó olvasmány. Persze nagy vonalakban tudtam, hogy miről is fog szólni a könyv, de azt hittem el lesz szépelegve. Ez úgy volt brutális, hogy valójában nem is volt az – ha van ennek így értelme.
Ami tetszett, hogy a gyászról és a halálról úgy ír az írónő, hogy a giccs határán nem lép át, csak néha egyensúlyozik a vonalon. Nagyon szép mondatai vannak Seboldnak, és ha a végét nem rontotta volna el (na jó, az talán mégiscsak giccses), sokkal jobban tudtam volna szeretni ezt a könyvet.

>!
kkurucsai
Alice Sebold: The Lovely Bones

:) Zseniális könyv… első angolul olvasott regényem, így kicsit tanulósra vettem a figurát, átestem az elmúlt pár hónapban az „ez nem fog menni”,"nem jön át minden finomsága a könyvnek a béna szókincsem miatt", „ááá hónapok óta olvasom mikor végzek már vele” stb. érzéseken, de összességében a lehető legjobb első angol könyv választásnak mondhatom…
Állandó apró meglepetésekkel tele könyv… minden szempontot megvizsgál az adott helyzetben, kerek, egész, mégis hagy elmerengeni a végén… :) Az egyik kedvencem lett úgy érzem..

>!
PuPilla
Alice Sebold: The Lovely Bones

Címszavakban: unalmas, eseménytelen, nem megható nem megrázó és nem vigasztaló. Nem az én könyvem, nem az én mennyországom, nem elégített ki a vége (és az eleje, és a közepe sem).

Bővebben: http://pupillaolvas.freeblog.hu/archives/2010/03/18/Ali…

26 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
NannyOgg SP

My name was Salmon, like the fish; first name, Susie. I was fourteen when I was murdered on December 6, 1973.

(első mondat)

>!
Véda MP

She liked to imagine that when she passed, the world looked after her, but she also knew how anonymous she was.

>!
Véda MP

Inside the snow globe on my father’s desk, there was a penguin wearing a red-and-white-striped scarf. When I was little my father would pull me into his lap and reach for the snow globe. He would turn it over, letting all the snow collect on the top, then quickly invert it. The two of us watched the snow fall gently around the penguin. The penguin was alone in there, I thought, and I worried for him. When I told my father this, he said, “Don’t worry, Susie; he has a nice life. He’s trapped in a perfect world.

>!
Adrienne

Don't worry, Susie; he has a nice life. He's trapped in a perfect world.

előszó 3. oldal

>!
ppeva P

Of everyone in the family, it was Lindsey who had to deal with what Holly called the Walking Dead Syndrome – when other people see the dead person and don't see you.
When people looked at Lindsey, even my father and mother, they saw me. Even Lindsey was not immune. She avoided mirrors. She now took her showers in the dark.

59. oldal

>!
ppeva P

„Grandaddy,” I said.
And because we were all alone and both in heaven, I was light enough to move as I had moved when I was six and he was fifty-six and my father had taken us to visit. We danced so slowly to a song that on Earth had always made my grandfather cry.
„Do you remember?” he asked.
„Barber!”
„Adagio for Strings,” he said.
But as we danced and spun – none of the herky-jerky awkwardness on Earth – what I remembered was how I'd found him crying to this music and asked him why.
„Sometimes you cry, Susie, even when someone you love has been gone a long time.”

260-261. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Beth Flynn: Nine Minutes
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd
Tony Parsons: The Murder Bag
Georgette Heyer: Envious Casca
Charles Dickens: Hunted Down
Richard Morgan: Altered Carbon
Jeffrey Archer: False Impression
Agatha Christie: And Then There Were None
Agatha Christie: A Murder is Announced