Itt ​a Földön 71% 42 csillagozás

Alice Hoffman tud valamit, ami rám nagyon hat. A könyv maga nyomasztó és drámai, mégis valahogy elvarázsol, magába szippant, szinte sorról sorra egyre inkább elkap, mint egy örvény. Úgy érzem, mintha egy gyorsvonaton egyre gyorsabban és gyorsabban robognék egy szakadék felé, a feszültség egyre nő bennem, szinte félek, mi fog történni, várok valami rosszat, aggódom azokért akiket megszerettem ( főként a ló meg a kutya a kedvencem :-), de Gven és Hank is, meg bármilyen érdekes, Alan is közel áll hozzám, a főszereplők, March és Hollis semmiképp). Csodálatos mesélő az írónő, és a visszataszító események ellenére ezt a könyvét is imádtam.

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 5
Stílus (írói): 5
Ötlet (eredetiség): 5
Tartalom (mondanivaló): 5
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 4
Érzelmek (ábrázolása): 4
Izgalom: 5

Nagyszerű élményt adott a könyv, alig bírtam letenni. Alice Hoffman remek író, nagyon kedvelem a stílusát. Eredeti ötletből született a történet, ami egy amerikai kisváros társadalmi és szerelmi kapcsolatainak sötétebb oldalát világítja meg, olvasmányos, regényes formában. A tartalom kidolgozott, a mondanivaló átjut az olvasóhoz. Hitelesség szempontjából meggyőző, a könyv világa jól átélhető. Hoffman nagy érdeme a szereplők érzelmeinek érzékletes ábrázolása. A történet mindvégig izgalmas, érdekfeszítő.

Második olvasásom az írónőtől. Nem találtam benne sok pozitívumot. Egyik karakterrel sem szimpatizáltam. Hollis kifejezetten taszított, March naivsága bosszantott. Gwen és Hank kapcsolata volt talán a legjózanabb a történetben. Suzie barátsága tetszett, illetve a Bíró ragaszkodása az elhunyt Judithoz, szinte példaértékű. Sok jó gondolat volt a regényben, melyeket kiírtam az idézetekhez, ettől eltekintve idegesített a történet és egy nagy katyvasznak érzem.

Teljesen megbabonázott, totálisan a hatása alá kerültem!
Az emberi lélek dolgait, a miérteket és hogyanokat mindig is meg akartam fejteni. Órákig tudok agyalni, az apró részleteket a helyére pakolászni, vadászni a válaszokra. Azért, hogy megértsem, ami felfoghatatlan: egy másik ember tetteinek mozgatórúgóját!
Alice Hoffman egyszerűen zseniális, mint mindig, és másodszorra sokkal árnyaltabb volt ez a könyve, mint elsőre tűnt. Akkor csak a szavai bűvöltek meg, most a története vett le a lábamról. Sok-sok ilyet még nekem!

Alice Hoffman hihetetlen!
Nem elég, hogy bele lehet süppedni a mondataiba, és elolvadni a leírásaitól, ebben a könyvben annyi fordulat és érzelem volt, hogy többször leesett az állam.

Ahogy a jellemek változtak, alakultak, úgy változott a hozzájuk való viszonyom is. Szerettem, gyűlöltem és végül megértettem őket. Számtalan gondolat cikázott a fejemben, ahogy próbáltam helyre pakolni az emberi kapcsolatokat a fejemben. És végül azért egy könnycseppet is elmorzsoltam…

A történet nem zárult le azzal, hogy becsuktam az utolsó oldalt, egy pár napig még biztosan morfondírozni fogok rajta.

Nekem az első könyvem az írónőtől, izgalmas, letenni szinte letehetetlen. Számomra még is a könyvnek a karakterei kifejezetten taszítóak vagy idegesítőek. Annyira beteg ebben a könyvben majd minden szereplő, hogy az már durva. Sajnos a valóságban is vannak ilyen beállítottságú emberek, akik önzők, másokat maximálisan kihasználnak, birtokolják, és vannak, akik ezt eltűrik, sőt lételemük. Mindegy, nemtől, kortól függetlenül, számomra undorító, elfogathatatlan ez a viselkedési forma. A könyvet is csak a kihívás miatt olvastam el, ha már elkezdtem.

Bár szeretem AH. könyveit és stílusát, de ennek a könyvnek a karakterei kifejezetten taszítóak vagy idegesítőek. Az egyetlen szerethető karaktere Suzie volt…. Az egész könyv száguld a tragikus végkifejlet felé, valamint minden mellékszáll és visszaemlékezés is szinte csak vmilyen negatívumot tartalmaz. Csodaszép mondatok, keserűséggel nyakon öntve.

Őszintén szólva határozottan nem az volt, amire számítottam – bár tény, hogy talán irreálisan nagy reményeim voltak. Érdekes könyv, vannak szép részei, leírások, de összességében nyomába se ér az ihlet adó regénynek. Ami ott a süvöltő magaslatokkal gyönyörű és fennkölt, itt csak brutális, groteszk, kisszerű vagy éppen közönséges, de egyáltalán nem romantikus.