A ​tizenharmadik boszorkány 348 csillagozás

Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

A ​Sparrow család asszonyai nemzedékek óta rendkívüli tulajdonságokkal rendelkeznek. Valamennyien március havában születtek, és mire betöltötték tizenharmadik életévüket, különleges képességük mágikus erővel tört rájuk. Elinor, a nagymama szó szerint megérzi a hazugságot. Jenny, a lánya ismeri mások álmait, Stella, az unokája – aki éppen a tizenharmadik születésnapját ünnepli – döbbenten ismeri fel, hogy előre látja mások halálát. Miközben Stella újonnan megismert képességével igyekszik megbirkózni, csaknem végzetes félreértés történik: látomása gyilkosság vádjával börtönbe juttatja az apját…
A nemzedékek titkait, emlékeit, talizmánjait őrző családi mese igazi irodalmi csemege.
„Hoffman javíthatatlan optimista, pedig a derűlátás manapság mintha kiment volna a divatból. Lenyűgöző története a rendkívüli nőkről valójában anyák és lányok bonyolult kapcsolatának érzékeny, leheletfinom lenyomata, boszorkányosan megírva.”
Jenny a születésnapja reggelén olyan álomból… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Geopen, Debrecen, 2007
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639574861 · Fordította: Szűr-Szabó Katalin

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Elinor Sparrow · Matt Avery · Rebecca Sparrow · Jenny Sparrow · Jimmy Elliot · Juliet Aronson · Liza Hull · Stella Sparrow · Will Avery


Kedvencelte 60

Most olvassa 9

Várólistára tette 337

Kívánságlistára tette 247

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

Csodálatos könyv volt, tele szeretettel, rejtéllyel, fantasztikus asszonyi sorsokkal, szerelemmel, finom mágiával átszőve, méhek, virágok és a természet simogat, miközben olvasod ezt a könyvet, és érzed, hogy a végén minden rendben lesz. A könyvben is, és a te lelkedben is.

Bővebben a blogon:https://konyvutca.blogspot.hu/2017/12/alice-hoffman-tiz…

Nita_Könyvgalaxis>!
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

Amikor ezt a könyvet olvasod, folyton érzed magad körül az őszibarackfa virágának illatát. Ha a teaházban jársz , a sütemények és a gyümölcsös tea zamata bódít el, ha a Torta-házban, akkor pedig a babér és a rózsák aromája leng körül. Mindeközben döngicsélnek a méhek, mágia és valóság összefonódik, hogy összekösse a jelent, a múltat és a jövőt.

3 hozzászólás
Adri93>!
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

ATYA ÚR ISTEN *-* számomra tökéletes volt. Annyira belemerültem ebbe a különleges történetbe, hogy egyszer csak azt vettem észre elfogytak a lapok. Magával ragadó, szép történet szerelemről, családról, mágiáról, legendákról.

Arianrhod P>!
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

Nem igazán fantasy, nem igazán szerelmes regény, közelebb áll a mágikus realista művekhez, mint a valóságos mai lányregényekhez.

Három nemzedék asszonyai próbálnak együtt élni a különleges képességükkel, melyet ugyan titkolnak, de azért a közösség, – amely sem be nem fogadja, sem ki nem taszítja a családot, – nagyonis tudatában van a családi átoknak. Boszorkánynak tartják őket, a jó értelemben, és a múltban az ősük ellen elkövetett végzetes kimenetelű igazságtalanság miatt a közösségben ott lappang a kollektív bűntudat.

Stella előre látja mások halálát. Szörnyű képesség, de mi értelme, mi haszna van? Hősnőnk végül megtalálja az értelmét, amikor sikerül megmentenie a legjobb barátját. Hiszen a sors a döntéseink által befolyásolható, vagy nem?

A kisváros közepén ősi tölgyfa áll, a régi, kiírtott erdő egyetlen maradéka. Ágai közt laknak a bűvös méhek, akik támadásba lendülnek, ha veszély ólálkodik a városban. A tó felé vezető földösvényen nem nő növény, mert az első boszorkány gyilkosa vére megfertőzte az utat. Lova azon a napon a tóba vágtatott, és a víz közepén megfulladt. A kísértete magával igéz mindenkit, aki a tó közelében bóklászik. A város minden lakója féli a lócsontváz kísértetét, melyet ködös napokon állítólag többen is láttak a tó vize fölött testet ölteni.

Stella és barátai végül igazságot szolgáltatnak az első boszorkánynak, a város is megbékél a bűntudatával, és a terméketlen ösvény virágba borul. Szerettem ezt a történetet.

cap>!
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

Nem igazán tudom, mit mondhatnék erről a könyvről.
Az ilyenfajta boszorkányságról szóló könyvek nagyon érdekesek tudnak lenni, a hagyományok és a babonák bemutatása miatt, és ez volt a legfőbb vonzereje ennek a történetnek is.
A táj-, hangulat- és érzelemleírások nagyon szépek, szemléletesek voltak, bár sok helyen számomra rettenetesen magyartalanok is. Lehet inkább angolul kellett volna olvasnom…
Nem volt egy mozgalmas, sodró erejű történet, azt le kell szögeznem, sőt meglehetősen lassan bontakozott ki. Inkább az embereket ismertük meg, a különböző sorsokat, gondolatokat, mintsem egy összefüggő cselekményt kaptunk volna. Ez persze nem baj, én általában kifejezetten szeretem az ilyesmit. Csak azért jegyzem meg, hogy tudja az ember, hogy erre kell számítani.
A szereplők megint nem voltak különösképpen szimpatikusak számomra, főleg Stella idegesített. Bár lehet, csak azért, mert elképzeltem, hogy nekem van egy ilyen, tizenhárom éves lányom, és hát ez egy rettenetes gondolat volt. spoiler
Jennyt viszont szerettem, az ő kapcsolatrendszere, emberekhez való viszonya nagyszerűen volt bemutatva. spoiler
Maguk a képességek is különlegesek, bár sokszor haszontalanok voltak. Érdekes volt látni, hogy mennyire nem volt száz százalékos ez a „tudomány”, hogy néha nem lehetett hinni az álmoknak/halál-látomásoknak. Ezzel talán azt akarta mondani az írónő, hogy az élet képlékeny, változékony és megfoghatatlan? off
Ja, és itt is sikerült influenzára (ami vírusos megbetegedés) antibiotikumot felírnia az orvosnak. Továbbra is: az antibiotikum bakteriális megbetegedések esetén adadnó, vírusra nem. Ez már a második könyv, amiben felfigyeltem erre. off
Ami még furcsa nekem, az a borító. A történetben egy darab vörös hajú nő sincs. Ez persze nem von le semmit a könyv értékéből, a kiadáséból már annál inkább…

2 hozzászólás
Annie_Cresta>!
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

Én egy izgalmas és eseménydús könyvre számítottam, de határozottan nem azt kaptam. A fő hangsúly inkább a szereplők fejlődésén és érzelmein van, ami nem feltétlenül lenne rossz, csak én nem erre számítottam. A történt középpontjában a Sparrow asszonyok állnak és az ő különleges képességeik. A Rebecca Sparrow-ról szóló részeket nagyon szerettem, egyértelműen az ő életéről szóló emlékek és beszámolók voltak a kedvenceim, elvégre minden Rebeccával kezdődött, ő volt az első Sparrow és számomra a legszimpatikusabb is, habár nem is szerepelt a könyvben. A könyvben szereplő Sparrow nők nem nyertek meg maguknak. Elinor, a nagymama, aki elhidegült a lányától és elég mogorva öregasszony. Jenny, a lánya aki igazából az egész könyv alatt semmi fontosat nem tett, és végül Stella, az unoka, aki kikészített a modorával és tiszteletlenségével. Stella képessége az, hogy látja az emberek halálát, ez a képesség pedig veszélybe sodorja az apját (akit gyilkossággal gyanusítanak) és saját magát is. Na már most én azt vártam, hogy ez a kialakult helyzet lesz az események alapja, de egyáltalán nem. Ami azt illeti, különösebben nagy szerepe nem is volt, csak az elején, meg a végén egy kicsi. Mint mondtam, az egész könyv nem valai izgalmas, néha unalmas és nagyon sok fölösleges rész van benne. Ami még eléggé zavart, az a rengeteg elbeszélés és leírás, nagyon hiányoltam a párbeszédeket, mert abból nem volt valami sok. A másik dolog az, hogy ebben a könyvben aztán mindenki rettentő szerelmes, de én egy apró szikrát sem éreztem egyik páros között sem. Főleg Stellánál volt ez így, aki alig váltott pár szót Jimmy-vel, már sejtette, hogy ő a szerelme. Egyszerűen semmi nem utalt arra, hogy tényleg szerelmesek lennének egymásba, ahogy a többi párnál sem. Semmi. Szóval szerinem a szerelmi szál nagyon gyenge és kiforratlan. A vége jól lett megoldva, habár hagy kérdéseet az olvasóban, mégis elég jól lezárt.
Minden zavaró tényező ellenére, nem volt egy rossz könyvélmény és majd mindenképp szeretnék még Alice Hoffman-tól olvasni, mert a stílusa tetszett a kevés párbeszédet kivéve.

Kozmikus_Tahó>!
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

Egyedi.
Különleges.
Szépen kidolgozott.
Hangulatos.
Elfogad és befogad.

Jólesett. Nagyon jól. Csak ajánlani tudom!

aram76 >!
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

Érdekes történet volt, de igazából mást, többet vártam volna. Inkább szólt ez a könyv a szereplők jellemfejlődéséről, mint a Sparrow család asszonyainak képességeiről. Jó volt ez így is, csak mivel teljesen mást vártam, így kicsit csalódtam. Többet szerettem volna olvasni a képességekről, az avval kapcsolatos történésekről, mint arról, hogy „szegény” Will mekkora egy p.cs és mennyire kihasználja a körülötte lévő embereket. Persze ő is fejlődött a végére, de akkor is…

Trixi>!
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

Nem tudom mire számítottam. De nem erre, az tuti, és röviden – HÚÚÚÚÚ!!!!
Stella a 13. szülinapján varázslatos képességre tesz szert, akár a családja női tagjai. Ezek után azt gondoltam, hogy egy tinis, varázslós, kalandos (amolyan Harry Potter szerű) könyvet kapok. Hát, nem :D . Még csak nem is Stella a központi figura (hanem szinte mindenki más :D ). A viselkedése végig idegesített, akárcsak a barátnőjéé. Az apja, Will, sem épp egy kedvelhető karakter. Bármit megtehet, mert hagyják, hogy megtegye következmények nélkül. Már épp lenne következménye, de még ezt is más teszi helyre, és még csak egy köszönömöt se böffent oda, mert annyira természetesnek veszi, hogy mindenki a lábai előtt hever. Fúj, az ilyentől! Váratlanul ugyan, de azért elkezd változni. Szerencséjére :D . Legjobban Rebecca részei tetszettek. Titokzatos volt. Ki lehetett ez a lány? Honnan jött? Miért?
Az egész könyvet átjárja a titokzatosság. Rettentő szuggesztív. Szinte nem szólt semmiről, mégis mindenről szólt. Igaza volt a barátnőmnek, nem szabad e könyv mellett csak úgy elmenni.
A borító nagyon nem lett eltalálva. A Sparrow család nőtagjai mind fekete hajúak, kivéve Stella, az övé világos. Erre a borítón egy barnás (vöröses beütéssel) hajzuhatag van. Miért is?

Hencsulátor>!
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány

Nagyon nehéz egy olyan könyvet értékelni aminek a történetét imádtad, de iszonyatosan sok volt.
A Sparrow asszonyok története, Jenny és a család helyzete, a szerelmi szálak mind csodálatosak voltak, de annyira vontatott volt. egy laza 100-150 oldalt kihagytam volna szívesen. Ettől függetlenül nagyon szépek voltak a leírások és nagyon tetszettek a nagy egymásra találások, így nagyon örülök, hogy kölcsönkaptam ezt a csodás könyvet. :)


Népszerű idézetek

PuPilla>!

… az ég a föld felszínén kezdődik, de erre senki sem gondol így; a legtöbb embernek csak a jó öreg levegőt jelenti. Nem veszik észre, hogy az égen járnak…

Anonyma>!

A szeretet sosem volt tévedés, sosem volt hiba, még akkor sem, ha viszonzatlan maradt.

340. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
PetraK>!

Hunyd be a szemed és fülelj, mondták, aztán tégy meg húsz lépést attól a ponttól, amit elégségesnek tartottál, és amikor már biztos vagy benne, hogy teljesen eltévedtél, megérkezel. És akkor nyisd ki a szemed.

1 hozzászólás
Nikkincs>!

A szerelem sokszor láthatatlan, néha csak ketten látják, és mindenki más vak.

165. oldal

finding_dori>!

Amikor ajándékot fogadunk el valakitől – ezt minden bolond tudja –, elfogadjuk azt is, ahogy az illető irántunk érez.

306. oldal

Bea_Könyvutca P>!

A szerelem és a szeretet rajtaüt az emberen, meglapulva les ránk, napokig vagy évekig szunnyad. Ez volt a vörös vonal, az őszibarackmag, a csók, a megbocsátás. Az ember nyomába ered, elkerüli, láthatatlan, ez minden, még annak is, aki élete végére ért…

401. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szerelem · szeretet
finding_dori>!

Bárki azt hihetné, hogy a belső ürességtől az ember könnyűnek érzi magát, pedig elviselhetetlenül nehéz.

402. oldal

Nita_Könyvgalaxis>!

A szeretet olyankor nyújt vigaszt és megnyugvást, amikor arra a leginkább szükség van.

56. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Shea Ernshaw: The Wicked Deep – Gonosz mélység
Margit Sandemo: Örvényben
Elizabeth Lim: Fénytörések
Holly Black: The Queen of Nothing – A semmi királynője
Tracy Wolff: Sóvárgás
Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája
Meg Cabot: Jinx
Kendare Blake: A rémálmok lánya
Csóti Lili: Hetedvérig
Sara Wolf: Szívet szívért