A ​boszorkányság éve 34 csillagozás

Alexis Henderson: A boszorkányság éve

Négy ​boszorkány. Négy figyelmeztetés. Négy veszedelem.

Bethel földjén, ahol a próféta szava a törvény, Immanuelle Moore puszta létezése is istenkáromlás, hiszen idegen földről jött apját máglyán égették el, anyja pedig boszorkányokkal kötött szövetséget, mielőtt meghalt.

Immanuelle-t nagyanyja neveli puritán szellemben, így a lány mindent megtesz azért, hogy kövesse a Szent könyv parancsolatait, tisztelje az Atyát, alázatos és odaadó életet éljen, hasonlóan a település összes nőjéhez. Egy véletlen szerencsétlenség azonban a Bethelt övező, tiltott Sötét Erdőbe csábítja, ahol az első próféta által hajdanán üldözött és megölt négy hatalmas erejű boszorkány lakik. Szellemük még mindig ott kísért, sőt, egy ajándékot is átnyújtanak Immanuelle-nek: halott édesanyja naplóját. Nyomozni kezd, hogy kiderítse, mi áll a családját és népét sújtó szörnyű átkok mögött, ám egyre komorabb titkokra bukkan az Atya és az egyház múltjában. Ha Immanuelle meg akarja változtatni saját-, és… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek

>!
Metropolis Media, Budapest, 2021
340 oldal · ISBN: 9789635510528 · Fordította: F. Nagy Piroska
>!
Metropolis Media, Budapest, 2021
340 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635510450 · Fordította: F. Nagy Piroska

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 71


Kiemelt értékelések

Dyta_Kostova IP>!
Alexis Henderson: A boszorkányság éve

Sötét, itt-ott véres „mese”. Néha nehéz eldönteni, hogy mi a bosszantóbb benne: a vallási fanatikusság, vagy az, hogy maga a vallási vezető is csak puszta hatalmi játszmát játszik? És akkor itt van még a többi, nem is annyira apró mozzanat, ami tépdesi az ember igazságérzetét off, a földrajzi korlátozottság, ami egy közép-kelet-európai számára igen sötét időket idéz, és a nők alsóbbrendűsége, amelyet akkor is rájuk kényszerítenek, ha nem akarják, illetve a máshonnan off ismert poligámia, hiszen a vallási vezetőnek annyi felesége (kb. szexrabszolgája) lehet, amennyit csak óhajt, és még érezze is megtiszteltetésnek a leányzó.
Szóval figyelem, a boszorkányokon és fekete mágián túl ez a regény egy elzárt társadalom beteg mindennapjairól szól, és sokakat fel fog piszkálni. Szerencsére a YA-vonal, már ha lehet annak nevezni, egyáltalán nem jelentős benne, és ugyanez igaz a rasszok arányára/kérdésére is. Modern, friss regény, ezért nyilván foglalkozik ezzel meg egy csipetnyi LMBTQ-val is, de nem viszi túlzásba, nem megy el olyan irányba, hogy az propagandának vagy zavarónak érződjön.
Összességében kiváló(an bosszantó, de jó értelemben vett) olvasmányélmény, csak ajánlani tudom.

eenca P>!
Alexis Henderson: A boszorkányság éve

Meg kell, hogy mondjam az utóbbi egy évben nagyon kezdem megszeretni a Metropolis Media kiadványait, mind a kortárs szépirodalmi és fantasy válogatást.

Ez a fantasy egy sorozat első része, és idén jön angolul a második rész, így remélem a kiadó mielőbb el tudja nekünk hozni a második részt 2022-ben!

„… Voltak köztük ártatlanok és bűnrészesek; még többen a jó és a rossz között, valahol a szürke sávban. Akadt pár tökéletesen feddhetetlen, míg bűntelen egy sem.”

Azért tetszik kifejezetten ez a fantasy, mert kicsit sötét és karcos és több van benne, mint azt elsőre gondolnánk. Fantasy köntösbe bújtatott valláspolitika, emberi viselkedés, rasszizmus. Itt is az bizonyosodik be, mint a való világban számtalanszor, hogy milyen könnyű elnyomni az embereket, még akkor is ha tudják, ami történik az mindneki számára káros és sokak számára nagyon rossz is.

Bethel olyan, mint egy középkori vallási szekta, ahol a férfi, az ATYA a jóságos és a nő, az ANYA a gonosz. Innentől nem nehéz kitalálni, hogy kik irányítják a városka életét, és hogy alakítják a szabályokat úgy, hogy az a férfi vallási vezetők számára a legkedvezőbbek legyenek. De ahogy az lenni szokott légy kerül a levesbe, és Immanuelle tudtán kívül feléleszt egy rontást és ezzel újra erőre kap a négy hatalmas erejű boszorkány (Lilith, Mercy és Jael, Delilah) is, hogy bosszút álljon Bethel városán.

A történet nekem picit lassan indult be, de utána csak úgy pörgettem a lapokat és kíváncsian vártam, hogy mi lesz a végkifejlete a boszorkányok kontra városi vallási vezetők közötti „nézetkülönbségnek”. Immanuelle és Ezra párosa élettel és reménnyel tölti meg a csapások sújtotta Bethelt.

Immanuelle szintén kedvenc női karakter lesz, mert szerettem a sebezhetőségét a kételyeit, és azt hogy még a legsötétebb órákban is próbált helyesen cselekedni, ami hatalmas bátorságra vall.
Ezra pedig aki egy helyes fiúnak tűnik, aki majd az apja nyomdokaiba lép, de ennél sokkal több van a felszín alatt. Sokat olvas a világról, gondolkozik és kérdéseket tesz fel, ezzel tulajdonképpen megkérdőjelezi a mostani rendszert, és így válik veszélyessé az erőre.

Noro >!
Alexis Henderson: A boszorkányság éve

Egy világtól elzárt ország puritán vezetői az Istenatya nevében igazgatják a maguk kis álszent disztópiáját, ahol a nőket házasságkötésük alkalmából fizikailag is megbélyegzik, a gyereklányok pedig erőszaktevőik védelmére kelnek, mert „a férfinak el kell nézni, ha megbotlik”. A rendszer fenntartásában nagy szerep jut az Istenanyától való félelemnek, aki a boszorkányok és éjszakai szörnyetegek úrnője, és mint ilyen, a nők eredendő bűnösségének szimbóluma.
Immanuelle, a pásztorlány azonban nem fél annyira az országot körülölelő, sötét erdőtől, mint kellene, és akarata ellenére mozgásba lendít egy varázslatot. Ennek köszönhetően pedig fokozatosan rá kell jönnie, hogy sem az Atya, sem az Anya nem egészen az, aminek mondják.
A regény jó belépő lehet a felnőtteknek szóló dark fantasybe: hősnőjét néha még azon mindennapi dolgok foglalkoztatják, amik egy tizenéves lány számára természetesek, de egyre többször kerül szembe olyan szörnyűségekkel is, amiket az ő korában senkinek sem lenne szabad megtapasztalnia. (FYI: a könyv talán nem ábrázolja részletekbe menően az egyszer mágikus, másszor pedig emberi eredetű kegyetlenkedést, de azért durva. Főleg, ha az ember bele is gondol abba, amit olvas. Ez nem ifjúsági regény.)
Amellett azonban nem tudok elmenni, hogy az Atya-hívek bűneit (amelyekre az olvasónak sokkal hamarabb rá kell jönnie, mint a főhősnek, ennélfogva igazán nem szorulnak magyarázatra) a szerző néha indokolatlanul a szánkba rágja. Továbbá szerintem ezek álszent mivolta sem ad hozzá, sőt, inkább elvesz egy keveset a történet hatásosságából. (Az erkölcsi konfliktus ugyanis mindig érdekesebb, ha a negatív oldal őszintén hisz abban, amit prédikál.) Nagyon izgalmasan mutatja be ellenben az Anya oldalát: a boszorkányok kezdeti démonizálásából fokozatosan jutunk el előbb oda, hogy embernek lássuk őket, majd pedig ahhoz, hogy felismerjük az ő álláspontjuk szélsőséges mivoltát is.

KingucK P>!
Alexis Henderson: A boszorkányság éve

Sötét erdő, boszorkányok, csapások, bigott vallási közösség és a főszereplő egy társadalom peremén élő fiatal lány. A karakterek szerethetőek, a szerelmi szál sem lett túltolva. A társadalmi rendszer egy mai nőnek meglehetősen idegen és felkavaró (poligámia, próféta kultusz), a szereplőknek ez természetes és elfogadott rend. Ezért nem is annyira értem a feminizmus címkét rajta, hisz emlékeim szerint spoiler de lehet rosszul értelmeztem. Bár ha jók az értesüléseim, lesz folytatása, így ez a része lehet, hogy még kidolgozásra kerül.
A regény nagyon olvasmányos volt és érdekes, valami plusz még hiányzott belőle, de tudom ajánlani a műfaj kedvelőinek!

Dominik_Blasir>!
Alexis Henderson: A boszorkányság éve

S szólott Izajás próféta: „Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el.” (Iz 7,14)
Ja, nem, az egy másik szöveg, itt lány lett és Immanuelle. Messiás-újraértelmezés és boszorkányság: Alexis Henderson tálcán kínálja az izgalmas olvasatokat.

Jelen könyvünk megváltója ("ő szabadítja meg népét bűneitől" Mt 1,21) ugyanis egy sötét bőrű, fiatal lány, aki ellenállni kényszerül a középkorú, fehér férfiak (igencsak kegyetlen és bűnnel teli) hatalmának. Az általa képviseltek (mind a nők, mind a sötét bőrűek) rendszerszintű elnyomásával szinte már senki nem foglalkozik, mindenki természetesnek veszi a vallás nevében – elhallgatások, fiatal lányok kizsákmányolása, a hatalmon lévők mindenek felett állósága, ahogy a klasszikus disztopikus rendszert lefestő regényekben olvashattuk –, ezúttal (a jóságos) Atyával és (a sötét) Anyával a vallási rendszer ellenoldalain ("mielőtt ez a gyermek még megtanulná, hogy ami gonosz, azt elvesse, és a jót válassza, pusztává lesz az az ország, amelynek két királya most rettegésben tart." Iz 7,16).
Ezt a „pusztává lesz az az ország” időszakot követhetjük figyelemmel a regényben, behúzva Bethel (magyarul talán inkább Bétel) városába a boszorkányságot és egy szerelmi szálat Ezrával (a.k.a. Ezdrás), jóllehet a történetnek ez a része a legkevésbé eredeti és újszerű. Szórakoztató és átélhető, könnyen kedvelhető/gyűlölhető szereplőkkel, de nemigen volt olyan része, ahol nem azt éreztem, hogy már valahol találkoztam ezzel.

Viszont a kiinduló koncepció, a bibliai környezetbe helyezett, ám mégis modern boszorkány/messiás-sztori, simán elviszi magával az egész regényt még nekem is – pedig nyilván nem én vagyok a megcélzott közönség, szóval azt gondolom, nekik még inkább működni fog.

theodora>!
Alexis Henderson: A boszorkányság éve

A boszorkányság éve Alexis Henderson amerikai írónő első regénye, ami egy erős kezdés – a már emlegetett Goodreads szavazásán több kategóriájában is jelölték. Decemberben érkezik a folytatás is, de a regény önmagában is kerek egész.

Immanuelle a kívülálló szemszögéből mutatja be a közösséget, döbben rá az igazságtalanságokra, az elkendőzött agresszióra és a bűnre. Ezzel párhuzamosan saját életéről is fontos dolgokat ismer meg, amik Bethel népére is hatással lesznek.

Sokkal komorabb történetet kaptam, mint amire vártam: a vallás bénító 'hagyományaitól', a fiatal lányok kihasználásától forgott a gyomrom.
A Sötét Erdőben játszódó jelenetek igazán horrorisztikusak voltak, de behúzott magával a cselekményt. Drukkoltam a főszereplőnek, hogy sikerüljön megtörnie az átkot és kitörnie ebből a világból.

Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik nem érzik kényelmetlenül magukat a horror elemekkel tarkított társadalmi egyenlőtlenségeket is bemutató történetekben. Inkább utóbbin van a hangsúly, ne egy hagyományos boszorkányos történetre számítsatok. Érdekes keveréke a fentieknek, ami tökéletes lehet a borongós őszi napokra ;)
Bővebben a blogon

polimatilda I>!
Alexis Henderson: A boszorkányság éve

Fúúú, ez a könyv! :D
Tudhattam volna, hogy idegbe fog hozni, és kijön a véresszájú feminista énem tőle, mert hát ott van a fülszövegben, hogy vallásos vonalon mozog, de így is… fuuuhhh. Sokszor le kellett tennem, hogy lehiggadjak.
A sztori maga nagyon érdekes volt, sokszor alig bírtam kivárni, hogy egy-egy oldal végére érjek, és többet tudhassak. Azonban a könyv felén túl feltűnt, hogy sokszor vannak a kötetben mozzanatok, kisebb események, jelenetek, amik hihetetlen kevés szóval vannak elintézve, sokszor később szó sem esik róluk. Ez az első felében nem zavart és nem tűnt fel annyira, de aztán voltak dolgok, amik nagyon gyorsan követték egymást, és egyre jobban zavarni kezdett.
A legvége kicsit katyvaszos volt nekem, lehet azt a fejezetet még egyszer át kellene olvasnom.
A boszorkányos vonal máshogy jelent meg benne, mint én elsőre gondoltam fülszöveg alapján, és egyébként szívesen hallottam volna még róla, mert így úgy érzem, nem teljesen értem azt sem, és lehet ezért volt olyan fura a végkifejlett.
Mivel a Bibliával nem vagyok ismerős viszonyban a nagyon alap dolgoktól eltekintve, szerintem sokkal kevesebb utalást is értettem meg. Biztos vagyok benne legalábbis, hogy ebben a kötetben rengeteg utalás van, és személy/esemény, ami több értelmet nyerne, mert elég erőteljesen a keresztény vallásra épít, ahogy én néztem.
Összességében érdekes és jó könyv volt, és gyorsan is lehetett vele haladni, de azért voltak dolgok, amiket jobban kifejthetett volna az írónő.

hmelcsi>!
Alexis Henderson: A boszorkányság éve

Köszönöm szépen a Metropolis Media kiadónak @Galaktika a gyönyörű könyvet!

Mindig kinyílik az a bizonyos bicska a zsebemben, amikor egy olyan világba csöppenek, ahol a nők el vannak nyomva és annyi joguk sincs mint egy kutyának…
Ez a könyv sem kegyelmez… Ennyi igazságtalanságot, önzést és bűnt, ami Bethelt súlytja elképzelni is nehéz.

A történetünk lassan halad, de megéri várni rá. Megismerkedünk Bethel vallási közösségével, ahol a Próféták vezetik a nyájat a jóságos Atya akaratából. Igencsak középkori körülmények uralkodnak ebben a világtól elzárt kis puritán helyen, a boszorkány égetés és a szent tűz általi megtisztítás mindennapos dolog, hiszen oly sok a bűn, amelyre az Anya csábítja az óvatlan lelkeket… Kerüld a Sötét Erdőt különben elveszel.

Immanuellet mindig is kívülálló ként kezelték, édesanyja bűnei miatt megbélyegzés és kiközösítés vár rá egész életében… Bátor és talpraesett fiatal lány, aki a bőrén érzi és tapasztalja Bethel gonoszságát és álszentségét. Amikor kezébe kerül az anyja naplója a Sötét Erdőben tett látogatása utan, rá kell döbbenie, hogy jóval nagyobb titkokat rejt Bethel, amiket egyedül ő képes felderíteni.

Nagyon izgalmas a cselekmény, habár a könyv eleje kissé lassan halad a történet, amíg megismerkedünk ezzel a zárt közösséggel… Immanuelle nyomozása közben, újabb és újabb gyomorforgató igazságtalanságokra, emberi gyarlóságra, bűnökre derül fény, amik más megvilágításba kerülnek… a gyereklányok házasságra kényszerítése és megjelölése, a vallási vezetők poligámiája, a nők elnyomása, rasszizmus és még sorolhatnám…
Itt senki se jó vagy rossz, mindenkinek megvan a saját története, amivel igazolja a tetei jogosságát, akár emberről, akár a boszorkányokról van szó…
Számomra megdöbbentő Immanuelle áldozat készsége, azok után, ahogy a közösség viselkedett vele és amennyi bűnt magáénak tudhat Bethel, mégis arra törekszik, hogy megmentse őket a pusztulástól.

A könyv címe alapján valami nagyon boszorkányos, varázslatos, mitikus fantasyra számítana az ember… Hát maradjunk annyiban hogy volt benne az is, a könyv felétől a boszorkányság is nagyban befolyásolja a szereplőink és a község életét…

Alapvetően szeretem az olyan könyveket, amik hatnak rám, elgondolkodtatnak és érzelmeket váltanak ki belőlem… Hát ez a könyv abszolút kihozott a sodromból, de jó értelemben, dühített és egyben elgondolkodtatott.
Olyanoknak ajánlom, akik nem riadnak meg a vértől és az igazságtalanságtól, mert abból bőven akad benne, de mindenképpen érdemes adni neki egy esélyt, mert egy izgalmas történettel gazdagodik az ember.

Nusee>!
Alexis Henderson: A boszorkányság éve

Na most végre eljutok az értékelésig.

Tudom, hogy az első dolgom az volt mikor befejeztem, hogy csekkoljam a horror címke tuti rajta van e :D Szuperul megteremtette a félelmetes boszorkány hangulatot, természet közeli eszközökkel dolgozott és a végeredmény hátborzongató lett azokon a részeken. Jó karakterekkel dolgozott az író, mindenkiből annyit és ott kaptunk, ahol kellett, nagyon nem értek egyet a százalékkal ahogy áll itt a Moly-on

Folyt.köv. felsírt a gyerek

donzella P>!
Alexis Henderson: A boszorkányság éve

Jó is, meg nem is.
Egyrészről a fülszöveg alapján ennél jóval komorabb történetre számítana az ember – a főszereplő szempontjából. De hiába istenkáromló már a puszta léte is – mint a beharangozóban írva vagyon – van barátja (aki később erős szövetségesnek minősül), van barátnője, vannak szerető rokonai. Tud olvasni – ami ebben a világban a nőknél nagy szónak számít, nagyon szegény, de bizonyos szempontból sokkal szabadabb életet él, mint sokan mások. Innen indulunk, és hát mások kezdtek ennél jóval kevesebbel is…

Másrészről, olvasás közben ott kántált egy cím valahol nagyon hátul, hogy A szolgálólány meséje…, a szolgálólány meséje…., annyi különbséggel, hogy itt valóban vannak boszorkányok, átkok, de a mondandójában különbség nincs – a társadalomkritikájával, a nők, a szegények, a rászorulók elnyomásával, a hatalmasok minden szempontból kizsákmányoló magatartásával. De az ebben élőkbe már generációk óta beleivódott az egész rendszer, a lázadás bármilyen formája a csapásokkal jön el, mert egyébként mindenki lehajtott fejjel kullog előre.

Egy jó kis boszorkány pörhöz képest, kerüli a kegyetlenkedést. Ami van, az zárt ajtók mögött történik, tudunk róla, de mégis távoli, mert nem a főszereplővel történnek. Voltak ilyen eljárások – egy generációval korábban utoljára. Inkább a szóbeli megfélemlítés és zsarolás a módszer, talán ettől egy kicsit hiteltelenebb ez a boszorkányos vonal. A történet egy megnyugtató, szinte idillikus befejezéssel zárul.


Népszerű idézetek

Babó_Buca P>!

Néha azok a dolgok, amik látszólag ártanak nekünk, valójában a gyógyulásunk részei.

188. oldal

Misi76>!

– Te nem hiszed el ezeket a történeteket? – kérdezte Immanuelle hitetlenkedve. – Nem hiszed el, hogy a boszorkányok tényleg léteznek?
– Ez nem hit kérdése.
– Akkor micsoda?
A fiú előbb elgondolkodott, csak aztán válaszolt.
– Az a kérdés, hogy ki kezeli kreatívan az igazságot.

114. oldal

Misi76>!

Bethel nagy szégyene volt ez: az önelégültség és a bűnpártolás volt lányok nemzedékei halálának az oka. Az a betegség, hogy a férfiak büszkeségét előbbre valónak tartják, mint azokat az ártatlanokat, akiknek a védelmére felesküdtek. Az a rendszer, amely kihasználja a köztük élő leggyengébbeket a hatalomra születettek érdekében.

221. oldal

theodora>!

Abban, ahogy a holdfény végignyaldosta a leveleket, miközben a szél a fák csúcsain barangolt, volt valami szelídség. Mintha a Sötét Erdő altatót énekelne neki, olyat, amit már korábban is hallott: Gyere, Immanuelle, gyere közelebb.
A lombokon átszűrődő szél hangját hallgatva az árnyékok elmosódtak a szeme előtt. A holdfény és a sötétség egymásba mázolódott, mint egy festmény. Immanuelle-t egyfajta éberség lepte meg, és fémes ízt érzett hátul a torkában.

44. oldal

theodora>!

Immanuelle még sohasem látott egy helyen ennyi könyvet egyszerre, és biztos volt benne, hogy nem is fog soha. Ez nem valami egyszobás könyvtár volt egy iskola leghátsó, eldugott termében. Egy egész katedrálist látott maga előtt, ahol a padok helyén könyvespolcok sorai álltak az oltártól egészen a küszöbig, ahol állt. A jobb oldali falnál csigalépcső vezetett fel oda, ahol valamikor az orgona lehetett, de az orgonából már csak néhány már csak néhány rozsdás síp maradt, amelyek közé könyvekkel telezsúfolt polcok voltak beékelve.

108. oldal

Misi76>!

Az igazi gonoszság, döbbent rá e percben, jó emberek bőrébe bújt. Imákat mormolt, nem átkokat. Irgalmat színlelt ott, ahol csak rosszindulat volt. A Szentírást bújta, hogy aztán csak hazugságok jöjjenek ki a szájából.

288. oldal, 35. fejezet

Babó_Buca P>!

Sem a közös, sem a kiontott vér nem számít annyit, mint a külső. És ezért akárhány század múlt is el felettünk, bármennyire is szolgálták is Bethtel fejlődését, úgy tűnt, hogy a környékbeliek mindig is peremhelyzetbe lesznek kényszerítve.

34. oldal

Babó_Buca P>!

– Enciklopédia – mondta Ezra. – Ismeretek könyve.
Immanuelle pontosan tudta, hogy az ismereteknek csak egyetlen könyve létezik, és abban nincsenek képek.
– Ez tiltott könyv. Bűn.
Ezra egy percig némán fürkészte az arcát, majd tekintetét elfordította az állatok közt síró, a láncaival viaskodó lányra.
– Nem különös, hogy egy könyv olvasása bűn, de egy lányt kalodába zárni, és a kutyák elé vetni csak egy közönséges nap a Jóságos Atya művében?

40. oldal

Babó_Buca P>!

Bethtel nagy szégyene volt ez: az önelégültség és a bűnpártolás volt lányok nemzedékei halálának az oka.

221. oldal

Caedere>!

Csontkoronás Lilith
Vadállatok anyja
Szépmosolyú Delilah
Mély vizek lakója

Jael, Mercy dala
Csillagokig szárnyal
Istentelen szerelemről
Vallanak a dallal

Aki napnyugta után
Erdejükbe téved
Sosem látja meg a reggelt
Ott is marad végleg


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: Carrie
Stephen King: A boszorkánylány
Sarah J. Maas: Föld és vér háza
Neil Gaiman: A temető könyve
Anne Rice: A Kárhozottak Királynője
Sarah Rees Brennan: A Sötétség Útja
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Christopher Buehlman: A fekete nyelvű tolvaj
C. J. Cooke: A világítótorony boszorkányai