Emlékképek ​1848-ról 2 csillagozás

Alexis de Tocqueville: Emlékképek 1848-ról

„Az ​"Emlékképek” ragyogó irodalmi és történetírói alkotás, sőt még annál is több. Ha én, aki immár több mint hatvan éve foglalkozom Tocqueville-lel, írok róla, tanítom, be kívánnám vezetni őt a még tájékozatlan olvasóknak vagy diákoknak, ezt az „Emlékképek”-kel kezdeném – nem is csak briliáns olvashatósága miatt, hanem főleg azért, mert sok minden e kisebb műben tükrözi, sőt gyakran tömören összefoglalja Tocqueville történelmi és filozófiai meggyőződéseit." (…)
Tulajdonképpen az „Emlékképek” nem történelmi munka, hanem egy rendkívül érdekes történelmi töredék. A kézirat nagy része csupán 1848 öt hónapjáról, a Tocqueville akkori külügyminiszterségéről szóló beszámoló. Nem történettudományos munka, de milyen ragyogó és egyedülálló történelmi forrás! Majdnem minden oldalon mélyenszántó bekezdések, karcolatok, gyakran epigrammatikus aforizmák olvashatók, bizonyítva írójuk művészetét. Ebben is különbözik az 1848-as – s akkor Európa sok részében kirobbant – események más… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2011
494 oldal · ISBN: 9789630791298 · Fordította: Ádám Péter

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
imrekati
Alexis de Tocqueville: Emlékképek 1848-ról

Eredeti tervem az volt, hogy írok egy mondatot a könyvről, mert oly csodálatos, hogy nem érek fel odáig, hogy értékeljem.ezt a művet. Mégpedig csak annyit, hogy minden politikusnak kötelezővé tenném. Bár a másikat, Az amerikai demokráciát talán elolvasta egyik másik. Talán. Majd továbblépve eme közhelyes mondaton, rá kellett döbbennem, hogy hiába olvassa el bárki, úriembernek, jellemnek meg kell születni. Könyvektől senki nem változik át úriemberré. Vagy mégis? Tanácstalan vagyok.Apró megjegyzés. Ha valaki olvasta a Susan Cain: Csend című könyvét is, Alexis de Tocqueville-ben rá fog ismerni a tipikus introvertált személyiségtípusra, arra a fazonra, aki nem szereti szónokolni, de nagyon jól ír, aki nem szeret prezentációt tartani, de kitalálja a személyi számítógépet vagy a relativitás elméletet. A szónokok meg csak szónokoljanak! Valakit biztos érdekel.


Népszerű idézetek

>!
cassiesdream

Bizony, jutott eszembe, különös kor ez a miénk, az ember sohase tudhatja, hogy a között az idő között, amikor az ebédjét megrendeli, meg a között, amikor nyakába köti szalvétáját, nem tör-e ki a forradalom.

50. oldal

>!
imrekati

A kormány váratlan bukása egyiknek teljes vagyonát, másiknak a leánya hozományát, harmadiknak a fia karrierjét tette kockára. Ezzel lehetett kézben tartani csaknem mindegyiket. Hisz legtöbben felemelkedésük mellett a megélhetésüket is szolgalelkűségüknek köszönhették. Eddig is baráti szívességekből éltek, és reményeik szerint a jövőben is ezekből szerettek volna élni, utóvégre akkor már nyolcadik éve volt hatalmon ez a kormány, sokakban fel se merült, hogy valaha is meg fog bukni. Ragaszkodtak ehhez a kormányhoz, azzal a magától érthető, kitartó és hűséges kötődéssel, mint ahogy a házához ragaszkodik az ember. Néztem a helyemről ezt a hullámzó tömeget; láttam hogyan keveredik egymással a döbbenet meg a harag, a félelem meg a kielégületlenül maradt mohóság a kétségbeesett arcokon; és egyszerre olyan érzésem támadt, mintha nem képviselőket látnék, hanem kutyákat, ahogyan félig telt pofával elrángatják őket a konctól.

54. oldal

>!
imrekati

Sok olyan irodalmárt ismertem közelről, aki minden politikai tapasztalat nélkül írt történelmi műveket, és sok olyan politikust is, aki csak alakítani akarta az eseményeket, de eszébe se jutott, hogy valaha is leírja őket. Gyakran megfigyeltem, hogy míg az előbbiek mindenhol általános okokat látnak, az utóbbiak, akik a mindennapi események zaklatott ritmusában élik életüket, mindent véletlen incidenssekkel akarnak magyarázni, és könnyen ringatják magukat abba az illúzióba, hogy a kezükkel működtetett kis rugók ugyanazok, mint amelyek a világot forgatják a tengelye körül. Nagy valószínűsége, hogy ezek is, azok is tévednek.

98. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Juliette Benzoni: Virradat
Anatole France: Thaisz / Az istenek szomjaznak
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld
Émile Zola: Hölgyek öröme
Armand Lanoux: Ágyúpolka
Kapa Mátyás: Izzik a parázs
Somlay Szabó József: A státusfogoly
Anatole France: Az istenek szomjaznak
Chantal Thomas: Búcsú a királynétól