Az ​amerikai demokrácia 3 csillagozás

Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia

Tocqueville-t ​olvasva mindig újra és újra eszünkbe kell idéznünk, hogy brilliáns Amerika-elemzését a szerző 1835-ben vetette papírra. Olyan kérdésre keres választ, amely ma talán még időszerűbb, mint 1835-ben. Mitől működik jobban a demokrácia általában, illetve az amerikai demokrácia, mint más, különböző örökségektől terhes rendszerek? Két dolog különösen meglepő Tocqueville-nál: a gondolatmenet tisztasága és látszólagos egyszerűsége (az embernek mindig az az érzése, hogy erre maga is rájöhetett volna), és a szerző fényes pártatlansága. Tocquville, a francia nemesúr, az ancien régime gyermeke fejébe veszi, hogy összehasonlítja a francia és az angol politikai rendszert, s ezért 1821-ben elutazik – Amerikába, mert hite szerint itt tanulmányozhatja a demokráciát a legtisztább formában. Nem feltétlen híve a demokráciának, de kénytelen tudomásul venni, hogy jobban működik, s előbb-utóbb uralkodóvá válik a földön. Még azt is megjósolja, hogy két nagyhatalom lesz, az amerikai és az… (tovább)

A demokrácia Amerikában címmel is megjelent.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófia alapművek Európa

>!
Európa, Budapest, 1993
>!
Gondolat, Budapest, 1983

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 34


Kiemelt értékelések

stancili1>!
Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia

Csak egy kiegészítés a fülszöveghez: a képen az 1993-as első teljes magyar kiadás látható, a 10 évvel korábbi erősen cenzúrázva jelent meg. Lám, egy igazi gondolkodó még 150 évvel a munkája megjelenése után is veszélyes lehet :)

1 hozzászólás
Bence_Manó_Slemmer>!
Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia

Tocqueville talán az egyik legmeghatározóbb politikai gondolkodó. Politológusként kötelező olvasmány volt számomra, szerencsére nem csak emiatt olvastam végig. Meglátásai máig élnek, akik megfogadták őket láthatóan előrébb tartanak mint akik nem. Talán nem minden szava, de nagy része arany.


Népszerű idézetek

orvosi_székfű>!

Sajtó dolgában tehát nincs reális középút szolgaság és szabadság között. Ahhoz, hogy élvezzük a felbecsülhetetlen javakat, melyeket a sajtószabadság biztosít számunkra, tudnunk kell alávetni magunkat az elkerülhetetlenül vele járó hátrányoknak.

265. oldal

2 hozzászólás
orvosi_székfű>!

Ha egy nemzet nem kíván többet a kormányzatától, mint hogy fenntartsa a rendet, a szíve mélyén már rabszolga: tulajdon jólétének rabja, s csak a személy hiányzik, aki láncra veri.

761. oldal

orvosi_székfű>!

Hogyan viselje el a tömeg a szabadságot a nagy dolgokban, ha a kicsikben nem tanulta meg szolgálatába állítani?

146. oldal

orvosi_székfű>!

Két nagy veszély fenyegeti a demokráciák létét:
A törvényhozói hatalom teljes behódolása a választói testület kívánalmainak.
Minden egyéb kormányzói hatalom összpontosítása a törvényhozói hatalomban.

227. oldal

1 hozzászólás
orvosi_székfű>!

Demokráciában nem az a lényeg, amit a közigazgatás végrehajt, hanem amit nélküle és kívüle hajtanak végre. A demokrácia nem a legügyesebb kormányt adja polgárainak, de megteszi azt is, amit gyakran a legügyesebb kormány se képes megtenni; az egész társadalomban egyfajta nyugtalan aktivitást áraszt szét, túltengő erőt, olyan energiát, amely nélküle nem létezhet, s amely ha csak egy kicsit is kedvezőek a körülmények, csodákat szülhet. Ezek az igazi előnyei.

352. oldal

Kapcsolódó szócikkek: demokrácia
orvosi_székfű>!

A rabszolgaság […] meghonosítja a társadalomban a tétlenséget, s vele együtt a tudatlanságot és a gőgöt, a szegénységet és a fényűzést. Elernyeszti az értelem erőit, és elaltatja az emberi aktivitást.

57. oldal

Kapcsolódó szócikkek: rabszolgaság
orvosi_székfű>!

Mi okból engedelmeskedik tehát az egyén a társadalomnak, és melyek engedelmességének természetes határai?
Nem azért engedelmeskedik a társadalomnak, mintha alábbvaló lenne az őt irányítóknál, vagy másoknál kevésbé képes önmaga kormányzására; azért engedelmeskedik a társadalomnak, mert a hozzá hasonlókkal való együttműködés hasznosnak tűnik számára, és tudja, hogy az együttműködés nem lehet meg szabályozó hatalom nélkül. […] az egyén az egyedüli és legjobb bírája annak, ami saját érdekeire vonatkozik, és a társadalomnak csak akkor áll jogában az egyén tetteit irányítani, ha az illető azokkal a társadalmat sérti, vagy ha a társadalomnak szüksége van az együttműködésére.

102. oldal

bat79>!

Nem a hatalom gyakorlása vagy az engedelmesség megszokása alacsonyít le, hanem az olyan hatalom gyakorlása, amelyet törvénytelennek tart az ember, és az olyan hatalomnak való engedelmeskedés, amelyet bitorlottnak és elnyomónak tekint.

(Gondolat, 1983. 21. old.)

Tamás_Felber>!

Az európai demokratikus nemzetekben megvan mindaz az általános és folytonos törekvés, amely az amerikaiakat a hatalom központosítása felé viszi, sőt itt rengeteg olyan másodlagos és véletlenszerű ok is szerepet játszik, melyeket az amerikaiak nem is ismernek. Úgy is mondhatnánk, minden egyes lépés, melyet az egyenlőség megvalósításáért tesznek, az önkényuralomhoz közelíti őket.

page 955.

Tamás_Felber>!

Manapság a legtöbb népnél a nevelés, akárcsak a könyörületesség, nemzeti ügy lett. Az állam magához veszi, sőt gyakran anyja karjából ragadja el a gyermeket, hogy az alkalmazottaira bízza; az állam vállalja, hogy érzelmeket sugalljon s eszméket adjon minden nemzedéknek. Az oktatásban éppoly egyöntetűség uralkodik, mint minden másban; a változatosság akár a szabadság, napról napra fogyatkozik.

1993. oldal 957.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Boros János: A demokrácia filozófiája
John Lukacs: Demokrácia és populizmus
Pierre Manent: A nemzetek létjoga
Raymond Aron: Demokrácia és totalitarizmus
Lányi Gusztáv: Politikai pszichológia – politikai magatartásvizsgálatok
Körösényi András: Értelmiség, politikai gondolkodás és kormányzat
Pierre Manent: Politikai filozófia felnőtteknek
John Rawls: Az igazságosság elmélete
Körösényi András: Vezér és demokrácia
Daniel C. Hallin – Paolo Mancini: Médiarendszerek