Az ​ismeretlen ember 1 csillagozás

Alexis Carrel: Az ismeretlen ember Alexis Carrel: Az ismeretlen ember Alexis Carrel: Az ismeretlen ember Alexis Carrel: Az ismeretlen ember

A Nobel-díjas francia származású amerikai orvos-tudós – kinek Lindbergh ezredessel együtt szerkesztett „mű-szíve” világszerte szenzációt keltett ez évben – könyvében az Embert: önmagunkat állítja a megismerés tükre elé. Végtelenül bonyolult gépezet, biológiai és lelki adottságok, mozgások szövevénye az a lény, amelyet a „teremtés koronájának” nevezünk; Carrel könyve végigkísér ezen a titokzatos műhelyen, az élet, a fejlődés, a lelki élet, a társas lét csodáin. Tudóshoz illő merészséggel és higgadtsággal körvonalazza konklúzióit is: az élet és az emberiség jövőjét.

Eredeti cím: Man, the unknown

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világsikerek

>!
Révai, Budapest
346 oldal · keménytáblás · Fordította: Fülöp Zsigmond

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Röfipingvin MP
Alexis Carrel: Az ismeretlen ember

Fél csillag indoklása (és most még kulturált vagyok, kecses és nőies):

„Ismeretes a veszély, amit jelentene az emberi lények mennyiségének megnövelése a minőségre való tekintet nélkül.” (196. oldal)

„A nőknek akkor kellene anyává lenniük, amikor még nagyon fiatalok. Akkor nem választaná el őket a gyermekeiktől olyan nagy időbeli szakadék, amelyet még a szeretet se tud áthidalni.” (205. oldal)

„Az alsóbbrendű fajták rendesen olyan vidékeken laknak, ahol a világosság nagyon erős, a hőmérséklet egyenletes és meleg. Úgy látszik, hogy a fehér ember alkalmazkodása a világossághoz és a fényhez idegrendszeri és szellemi fejlődése rovására történik.” (232. oldal)

„A modern élet bizonyos formái egyenesen degenerálódáshoz vezetnek. Vannak társadalmi viszonyok, amelyek éppen olyan végzetesek a fehér emberre, mint a meleg és nedves éghajlat.” (240. oldal)

„Azonban ismeretes dolog, hogy magasabbrendű családokból született gyermekek nagyobb valószínűséggel fognak tartozni a magasabbrendű típushoz, mint alsóbbrendű családban születettek.” (273. oldal)

„A fajnemesítésnek csakis a fejlődés és nevelés bizonyos feltételei mellett sikerült létrehozni magasabbrendű típusokat.” (274. oldal)

„A természetes kiválogatódás elnyomása okozta azt, mint már említettük, hogy életben maradnak olyan gyermekek, akiknek a szövetei és tudata fogyatékosak. Az ilyen szaporítók megtartása gyöngítette a fajt.” (288. oldal)

„A gyengeelméjűeknek és a lángelméknek nem szabadna egyenlőknek lenniük a törvény előtt.” (292. oldal)

„Freud több bajt okozott, mint a legszélsőségesebb mechanisták.” (303. oldal)

„De nem tudjuk megakadályozni a gyengék szaporodását, ha ezek nem őrültek és nem is bűnözők. Vagy nem tudjuk elpusztítani a beteg és fogyatékos gyermekeket, mint tesszük ezt az állatok kölykeivel.(…) Ahelyett, hogy kiegyenlítjük a szervi és szellemi egyenlőtlenségeket, tegyük még nagyobbá a különbségeket és hozzunk létre nagyobb embereket.” (319. oldal)

„A modern nemzetek avval menthetik meg magukat, ha tenyésztik az erőseket. És nem avval, hogy védik a gyengéket.” (321. oldal)

Ugye ennél jobban nem kell megindokolnom a csillagok számát?

14 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Röfipingvin MP

A homo oeconomicus ő, akinek szüntelenül fogyasztania kell a gyári termékeket, hogy munkájuk legyen azoknak a gépeknek, amelyeknek rabszolgájává lett.

11. oldal

>!
Röfipingvin MP

A férfi és a nő között fennálló különbségek nem onnan erednek, hogy a nemi szerveik eltérő alakúak, hogy a nőnek méhe van, hogy teherbe esik vagy hogy más nevelést kap. Azok a különbségek sokkal alapvetőbb természetűek. Ennek magából a szövetek szerkezetéből erednek és abból, hogy a nő egész szervezetét különleges vegyi anyagok járják át, melyeket a petefészek választ ki. A tudatlanság ezek felől az alapvető tények felől vezette a feminizmus híveit arra a hitre, hogy mindkét nemnek ugyanazt a nevelést kellene kapnia, ugyanabban a hatalomban és felelősségben részesülnie. De valójában a nő mélyenjáróan különbözik a férfitől. A nő testének minden egyes sejtje magán viseli nemének bélyegét. Ugyanez áll a nő szerveire és mindenekfölött az idegrendszerére. Az élettani törvények éppen olyan könyörtelenek, mint a csillagvilág törvényei. Nem lehet emberi kívánságokkal pótolni őket. Kénytelenek vagyunk úgy venni őket, ahogyan vannak. A nők fejlesszék ki a képességeiket saját természetüknek megfelelően a nélkül, hogy megpróbálják utánozni a hímeket. Az ő részük a civilizáció előhaladásában nagyobb, mint a férfiaké. Ne mellőzék hát a maguk különleges feladatait.

99. oldal

5 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP

Nincs kétség aziránt, hogy a gyermekek sokkal boldogabbak azokban az iskolákban, amelyekből száműzték a kényszerűséget, ahol megengedik nekik azoknak a tárgyaknak kizárólagos tanulmányozását, amelyek érdeklik őket, ahol a szellemi erőkifejtést és a kényszerű figyelést nem viszik túlzásba.

29. oldal

>!
Röfipingvin MP

Azok a nők, akiknek nincsenek gyermekeik, nem olyan kiegyensúlyozottak és idegesebbek lesznek, mint a többiek.

102. oldal

12 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP

Természetesen mindenkit sokkal jobban érdekeltek azok a találmányok, amelyek mérséklik az emberi erőkifejtést, csökkentik a küszködő terhét, fokozzák a közlekedés sebességét és enyhítik az élet keménységét – mint azok a fölfedezések, amelyek némi világosságot derítenek testünk és tudatunk mibenlétének finom problémáira.

15. oldal

>!
Röfipingvin MP

A Solesmes-i kolostorban a benedekrendi barátoknak három egymásutáni nemzedéke szentelte magát annak, körülbelül ötven éves időszakon át, hogy a gregoriánus muzsikát rekonstruálja. Hasonló módszert kellene alkalmazni az emberi biológia bizonyos problémáinak vizsgálatánál.

62. oldal

>!
Röfipingvin MP

Az ember a legedzettebb valamennyi állatfaj közül, a fehér faj pedig, civilizációnk fölépítője, a legedzettebb az emberfajták közül.

120. oldal

7 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Blaise Pascal: Gondolatok
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!
Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől
Földényi F. László: Melankólia
Ken Wilber: A Működő Szellem rövid története
Lucius Annaeus Seneca: A lelki nyugalomról
Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni?
Feldmár András: Félelem, düh, agresszió és szex
Lucius Annaeus Seneca: De Ira / A haragról
Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem