Szerelem, ​cseka, halál (Egy orosz diáklány naplója 1.) 12 csillagozás

Alexandra Rachmanova: Szerelem, cseka, halál Alexandra Rachmanova: Szerelem, cseka, halál Alexandra Rachmanova: Szerelem, cseka, halál

A szerző regénytrilógiája, Szerelem, cseka, halál- a Házasság a vörös viharban, és A Bécsi tejesasszony jóformán teljesen ismeretlen a mai magyar olvasóközönség előtt, holott ez az orosz „Elfújta a szél” a 30-as évek könyvsikere volt.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Halhatatlan könyvek

>!
Kelenföld, Kelenföld, 1990
356 oldal · ISBN: 9635532458
>!
Dante, Budapest, 1933
470 oldal · keménytáblás · Fordította: Benedek Marcell

Most olvassa 2

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

tgorsy>!
Alexandra Rachmanova: Szerelem, cseka, halál

Döbbenetes erejű. Épp attól, h. egy gyereklány naplója. Nem akarja a borzalmat borzasztónak láttatni. Sőt. Mindenben a szépséget keresi. De amikor nincs, akkor nincs. Egész idő alatt egy mondat zakatolt a fejemben a „Bűn és bűnhődés”-ből: „Aljas az ember, s aljas aki ezért annak mondja.”
De azt azért muszáj ide írnom, h. aki ezt az orosz Elfújta a szélnek titulálta: nagy marha volt. (Az bestseller, ez tényirodalom)

17 hozzászólás
kolika>!
Alexandra Rachmanova: Szerelem, cseka, halál

A fülszöveg nagyon megtévesztő, hiszen az emlegetett Elfújta a szél hangulatát sehogy sem tudta feleleveníti ez a kötet. Igen, van benne egy kis szerelmi szál, de nem ez, ami itt hangsúlyos. A borítót – a rózsaszín változatot olvastam – sem tudom egyeztetni a könyvben olvasottakkal. Nincs itt szó habos-babos események, csacskaságok leírásáráról, sokkal nehezebb témákat boncolgat a könyv. S ez állja a helyét akkor is, ha egy diáklány naplójáról beszélünk. talán így még érdekesebb, olvasmányosabb is. Egy tizenéves lány szemszögéből látjuk a borzalmakat, aki a saját életéből kiindulva látja a történéseket. Látjuk a folyamatot, ahogy a kezdetben bizakodó, mindenben csak a szépet kereső lány álláspontja megváltozik. Már tudja és látja és átéli a borzalmakat, felülbírálja korább naívnak tűnő álláspontját.
Számomra érdekes pontja volt a könyvnek az, amikor az újrakeresztelőket említi. Az újrakeresztelőkről már olvastam, de az számomra is új volt, hogy ilyenkor nemet is válthatnak a bűnbánók.
Nagyon szíven ütött az a jelenet is, amikor az egyik meghalt kislány és játéka körül történt. Borzalmas.
Kíváncsi vagyok a többi kötetekre is.

metahari P>!
Alexandra Rachmanova: Szerelem, cseka, halál

Khm, itt azért mégse a szerelmi szál a fontos, hanem a körülmények! Történelem tankönyv mellé kiváló kiegészítő volt a 90-es években, most talán már több borzalmat ismerünk abból a korból, mégis az első döbbenet emlékezetes. Nem rózsaszínű a világ és főleg ez a szerelem nem az.


Népszerű idézetek

nola P>!

Grizelda Nyikolajevna egészen különös teremtés. Huszonkét éves már és igen intelligens. A filozófiai proszeminárium tanára már az első órán azt mondta, hogy férfi-esze van, amivel egyébiránt mélységesen megsértette.
– Ha intelligens vagyok, – válaszolta neki – bizonyosan azért vagyok az, mert az eszem hasonlít egy férfi eszéhez. Hát a nőnek nincs joga, hogy okos legyen? Ha dicsérnek bennünket azt mondják: férfi-eszünk van! Hát az asszonyi észnek mindig a butaság a legfőbb jellemző vonása?
A tanárt megdöbbentette ez a váratlan, éles kritika s bizonytalan hangon felelte:
– De kérem, ez csak olyan szólásforma, így szokták mondani…
– Én pedig azt gondoltam, hogy egyetemi tanár ne ismételgesse azt, amit a tömeg mond, – felelte Grizelda Nyikolajevna élesen.

36. oldal

3 hozzászólás
cassiesdream>!

Minden be van már csomagolva, nagymama még egyszer gondosan megvizsgált mindent s aztán hirtelen visszaszalad a házba. Tudom, már mi következik most. Hoz egy darab krétát s fehér keresztet rajzol mindegyik kosárra. Aztán megint visszamegy a házhoz s minden ajtóra, minden ablakra gondosan keresztet rajzol. S ezt most mindennap meg fogja tenni, egészen január hatodikáig. Nagyon babonás s azt hiszi, hogy január elseje és hatodika közt az ördögök minden éjszaka kimásznak a földből, belopóznak az emberek lakásába, hogy a jó dolgokat elrontsák s csak úgy lehet őket távol tartani, ha az újesztendő első hat napján minden ajtóra és ablakra krétával keresztet rajzol az ember. Hatodikán aztán szentelt vizet hoznak a tóból, s ha azzal meglocsolt mindent, jövő évig nyugta van az ördögöktől.

94. oldal (1917. január 2.)

1 hozzászólás
TiaRengia I>!

Egyik sarokban széles kemencepadka, amelyre az öregasszonyok sorjában leheverednek, hogy fölmelegedjenek. Ezt a padkát imádom. Mindig meleg, csaknem forró, néhány hímzett vánkos hever rajta, ahol a macskák állandó pihenőhelyet találnak. Rengeteg macska van nagyapa házában, különösen itt, a ház orosz részében. A macskák dorombolása, a régi órák ketyegése s az öregasszonyok halk beszélgetése – milyen otthonos, milyen kedélyes dolog ez mind! Az asszonyok harminc-negyven évvel ezelőtt történt eseményekról beszélnek, de úgy, mintha tegnap történt volna mindez. Keserű szemrehányással emlegetik éppen egyik ismerősüket, aki annakidején a karácsony előtti böjt napjaiban tejjel itta a teát…

91. oldal

TiaRengia I>!

Ez igazán váratlan volt! Nekem szinte könnybe lábadt a szemem, annyira áthatott egyszerre a tanár boldogsága. Fia született! De már a következő pillanatban más irányba terelődtek a gondolataim: fia született, tehát felesége van, lehet még több gyermeke is, sok is talán: vagyis nemcsak a tudományra gondol, egészen más gondolatai is vannak, éppen olyan, mint a többi ember. Tudtam, hogy ez igen naív gondolat, mert hiszen miért ne lenne a tanár olyan, mint a többi ember? De nem tehettem róla: mélységesen elszomorított, hogy a filozófia tanárának egyéb is járhat a fejében, mint a filozófia.

32-33. oldal

cassiesdream>!

A könyvtárunk most igen gazdag, – a burzsujoknál végzett rekvirálásokkal legalább is megnégyszerezték az állományát. Minden helyiség tele könyvvel, nagy rakások hevernek mindenfelé a földön. De csak az orosz könyvekkel bánnak félig-meddig emberségesen. A sok értékes német, francia, angol stb. könyvvel a kályhákat fűtik. Éppen ma láttam, amint a szolga egy nagy, jellegzetes német Kant-kiadást akart elégetni, megkértem az igazgatót: engedje, hogy hazavigyem ezt a könyvet. Azt mondta:
– Kérem, vigyen csak, amennyit akar! Semmi szükségünk erre a szemétre!

240. oldal (1918. szeptember 7.)

5 hozzászólás
cassiesdream>!

MOST már egészen lehetetlen a szovjet-ételt elfogyasztani: próbálni kellett valamit. Elhatároztam, hogy kereskedésre adom magamat. A vagonvárosnak csaknem valamennyi lakosa kereskedik valamivel. A szomszéd mérnök még engedélyt is szerzett s szolgálata után azonnal kiszalad a piacra, tejet, főtt tojást és kalácsot árulni.
Borzasztóan féltem, amikor először indultam el a kosaraimmal, amelyben tíz sült karmonádli és néhány kalács képviselte az üzemi tőkét. A piac tele volt katonákkal, kirgizekkel s mindenféle rongyos népséggel. Minthogy engedélyen nem volt, nem rakhattam ki az árumat valamelyik fabódéban, hanem szerényen meg kellett húzódnom egy sarokban, mellettem kuksolt a földön Seremetyevszkája asszony, egy volt miniszter felesége s egy bádogvödörben sósuborkát árult. Lábam előtt egy tízesztendős fiúcska a Nyivából kivágott képeket teregetett ki, s torkaszakadtából kiáltozta:
– Ide, ide, elvtársak! Szép képek, tájképek, hölgyek ruhástól és ruha nélkül!
Egy lerongyolódott katona, aki kenyeret koldult, meg egy hosszúszakállú, pápaszemes osztrák, aki fekete faládából Kant, Shopenhauer, Fichte és mások műveit árulgatta cigarettapapírnak – ezek voltak többi szomszédaim. Kezdődhetett a vásár.

337. oldal (1920. június. 15.)

1 hozzászólás
cassiesdream>!

MA piacra menet találkoztam azzal a hadifogoly magyar tiszttel, aki a németünket meg szokta látogatni a könyvtárban. De hogy találkoztam! Négy katona kíséretében, csupaszfővel, mezítláb, ingujjban! Amikor megpillantott, megállt s remegő hangon odakiáltotta nekem:
– Éppen most fogtak el… mint túszt… Ha Magyarországon valami baja esik a bolsevistáknak, agyonlőnek!… Kérem, adja át valamelyik német bajtársnak a feleségemnek szóló üdvözletet! Budapesten lakik, a…
Ekkor hátbavágták s egy katona rákiáltott:
– Elég! Tovább! Itt nem lehet beszélni! Indulj!
Így hát szegény még a feleségének szóló üdvözletét sem tudta átadni nekem – talán az utolsót…

355. oldal (1920. szeptember 9.)

cassiesdream>!

MA éjjel automobil állt meg a házunk előtt.

230. oldal (1918. augusztus 20.)

1 hozzászólás
TiaRengia I>!

Ez az egyszerű elbeszélés mindig mély hatással volt rám. A legcsudálatosabb azonban az, hogy Varvara Vasziljevna most ugyanazt cselekszi a leányával, amit egykor az apja tett vele. Az ő leánya is meg akart szökni a szülői háztól, hogy szülei akarata ellenére egy tanítóhoz menjen feleségül. Varvara nem engedte s éppen most akarta elrendezni leánya házasságát egy öreg emberrel, valami államügyésszel.
– Az Isten szerelméért, hát nem sajnálja a tulajdon leányát? – kérdeztük elszörnyülködve.
– Jobb ez így, -feleite rideg arccal. – Hiszen Ninocska éppen olyan, mint én. A boldogságot úgy sem bírná, de a boldogtalanságot elviseli. A tanítójával, akit szeret, bizonyosan boldogtalan lenne. De az államügyésznek – ámbár nem szereti –, becsületes, hű felesége lesz s majd csak vigasztalást lel a boldogtalanságában!
– Nohát ez tiszta Dosztojevszkij, – mondtam én s részvéttel gondoltam a kedves kis Ninocskára, akire szomorú jövő várakozik…

88. oldal

TiaRengia I>!

A lovat egyszerűen otthagytam a pályaudvar előtt, várja meg az is az új gazdákat, szomorúan nézett rám, mintha tudná, hogy örökre elbúcsúzhatik az istállójától. Ne félj, szegény állat, neked nem eshetik bajod, hiszen nem beszélsz franciául, nem zongorázol, nem viselsz fehér gallért, nem mosod a fogadat! – egy szó mint száz nem vagy burzsuj…

295. oldal


A sorozat következő kötete

Egy orosz diáklány naplója sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

R. Szabó Jenő: Polgárháború Észak-Amerikában
Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak
Carus T.: Az I. világháború nagy csatái
Walter Lord: A Titanic pusztulása
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel
G. Metyelszkij: Északra szállnak a hattyúk
Bartos Margit: Margó naplója
Kádas Mária: Kurgáni napló
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport
Nagy András: A Bang-Jensen ügy