Az ​öt bölcsesség lámája 8 csillagozás

Alexandra David-Néel – Jongden Láma: Az öt bölcsesség lámája Alexandra David-Néel – Jongden Láma: Az öt bölcsesség lámája Alexandra David-Néel – Jongden Láma: Az öt bölcsesség lámája

Megmutatjuk az igazi Tibetet. Hamisítatlan férfiakat és asszonyokat, megtörtént eseményeket. De úgy, hogy a személyekben senki ne ismerjen magára, mégis az élő valóság legyen. Regény. Az első regény, amit tibeti láma írt a Nyugat világának, hogy vele hóborította hazája fennsíkjainak tiszteletet és megbecsülést szerezzen. Így született meg ez a könyv Tibet elvarázsolt pusztaságain.

Eredeti cím: Le lama au cinq sagesses

Eredeti megjelenés éve: 1935

>!
Könyvfakasztó, Budapest, 2009
386 oldal · ISBN: 9789638777065 · Fordította: Moharné Dobó Éva
>!
Könyvfakasztó, Győr, 2001
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630057247 · Fordította: Moharné Dobó Éva
>!
312 oldal · puhatáblás · Fordította: Moharné Dobó Éva

Enciklopédia 3


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Morpheus>!
Alexandra David-Néel – Jongden Láma: Az öt bölcsesség lámája

Jó kis történet volt, most már értem, hogy a kedvesem miért ajánlotta nekem.
Korrekt volt buddhista szempontból is, talán egyes filozófiai kifejezéseket ma már másképpen kellene fordítani.
Kicsit Hesse Sziddhártájára is emlékeztetett.

Papusz>!
Alexandra David-Néel – Jongden Láma: Az öt bölcsesség lámája

Igaza van annak, aki azt írja, nem túl mozgalmas – én mondjuk nem is vártam nagy mozgalmasságot tőle, a levonás inkább a stílusért jár, ezen a téren pedig engem leginkább a zárójeles szómagyarázatok zavartak. Jó, hogy használ tibeti szavakat, és jó, hogy meg is magyarázza őket, de a zárójeles magyarázatok megakasztják az olvasót, megzökkentik (van ilyen szó?) a történetet, különösen akkor, amikor egy hosszabb bekezdés után szerepelnek, az után, hogy a szót magát már jóformán el is felejtettük. Szerintem sokkal kevésbé lett volna zavaró, hogyha ezeket a néha kicsit hosszabb magyarázatokat is hátul, az amúgy is létező szójegyzékben írják le.

Ezen kívül viszont szerettem a könyvet. Nagyon jó ötletnek tartom, hogy Mipam utazásain keresztül mutatja be Tibet minden zegzugát, Lhaszától a kínai határig és azon egy kicsit túl – így talán olvasmányosabb, mintha csak egy ismeretterjesztő könyvet vennénk a kezünkbe. Így embereken, érzelmeken keresztül ismerjük meg az országot és lakóit, a vallást, a szokásokat, a babonákat.

Végezetül, egyfajta vigaszt is ad: megmutatja, hogy életünk mellékvágányainak nem kell szükségszerűen eltéríteniük minket az utunkról, sőt, annak fontos részét képezik.

Verocs>!
Alexandra David-Néel – Jongden Láma: Az öt bölcsesség lámája

Tudom, hogy egy regény és nem ismeretterjesztő értekezés, de nagyon örültem volna annak, ha ennél részletesebben is megismerhetem a tibeti világot és a titkok, csodák hátterét. De ezen titkok megismeréséhez valószínűnek tartom, hogy oda kellene költözni, vagy születni :)


Népszerű idézetek

Papusz>!

Amikor a jeges szél befagyasztja a tavat, és a nyájakat tápláló füvet kiszárítja, akkor mind az ember, mind az állat megérzi hatását. Amikor az igazságtalanság, jogtalanság és a gyűlölet gonosz szele fúj, épp ilyen kevéssé menekülhet bárki is a hatása alól.

370-371. oldal

Papusz>!

Akinek a szívét a lények iránti igaz szeretet tölti el, az minden kincset megszerezhet.

134. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
Morpheus>!

Vannak asszonyok, akik épp olyan szívesen veszik a több férjet, mint egyes férfiak a több feleséget. Ezek jelentéktelen dolgok. Mindenkinek szabadságában áll az életét kívánsága szerint berendeznie, ha ezzel senkinek sem okoz szenvedést.

301. oldal

Papusz>!

Aki ismeri a tanításokat, nagyon jól tudja, hogy a mennyország és a pokol sehol másutt nincs, mint a mi lelkünkben, és az ember megszabadulhat tőlük, ha a lelkéből kiirtja őket.

240. oldal

1 hozzászólás
Papusz>!

A hit keveset jelent; a szeretet több ennél. Mit számít az, hogy mit hiszek felebarátom szenvedésének okáról? A lényeg az, hogy szenved.

267. oldal

Emill>!

minden gonosz cselekedet gyökere a saját magunk és a mások énjének helytelen értelmezésében rejlik.

39. oldal

Papusz>!

…a tannak csak akkor van gyakorlati értéke, ha jósággal párosul.

352. oldal

Papusz>!

– […] Téged az élőlények egymással szemben mutatott gonoszsága így elszomorít. Tudd meg: minden gonosz cselekedet gyökere a saját magunk és a mások énjének helytelen értelmezésében rejlik. A gonoszak cselekedetét vagy a szenvedéstől való félelem, vagy az élvezetek fokozásának vágya hajtja. Nem veszik észre, hogy ezzel a magatartással olyan veszedelembe futnak, amely még több szenvedést zúdít reájuk, és örömüket a bizonytalanság megmérgezi. Mások meg azért lettek gonosszá, mert azon az úton, amely előtt te is állsz, eltévedtek. Úgy gondolták, hogy a szeretet birodalmának egy kis szigetére jutottak el, de ott testvéri bizalmukkal visszaéltek, vagy rádöbbentek azoknak a bálványozott alakoknak a méltatlanságára, akikhez őszinte alázattal közeledtek. Csalódásuk fölött érzett tépő fájdalmuk gyűlöletbe csapott át; ezek szánalomra méltóak. Az átlagember azt szereti, ami számára jónak látszik; a bölcs több részvétet érez azok iránt, akiket gonosznak ismer, mert nyomorúságuk mélyére lát.

39-40. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gonosz
Papusz>!

– […] Való igaz, hogy a jövő csírája, az ősok a múltban gyökerezik, mégis számos mellékes ok hiányzik, amelyek ezt a csírát formálják, erősítik vagy gyengítik, hogy a rögöt áttörő és a napfényre törekvő magból erős fa váljék, vagy az ifjú hajtást megsemmisítik. A jövő a múltban van, de csak mint ok, mint ahogy a fa is benne van a magban. […] Tudod, milyen arca van a jövőnek, amikor az ember rátekint? Hasonló a porszem táncához, amit az száraz időben az országút fölött a levegőben lejt. A porszemek ott fekszenek az úton, és felkészülve várják, hogy engedelmeskedjenek annak a lendítő erőnek, amely őket mozgásba hozza. A szél végigsöpör rajtuk. A porszemek fölkavarodnak, rohanva táncolnak, egymásnak ütődnek, csoportokat és bizonytalan körvonalú formákat alkotnak, majd szétoszlanak, mielőtt még megállapíthatnánk, hogy mihez is hasonlítottak. Akad e formák között rosszul sikerült vázlat, amely lehetett volna valami, mégsem lett az, mert egy váratlan lökés a kialakulóban lévő formát szétszórta. A jövő képei, melyeket az ember megpillanthat, mindig csak valószínűségek, de sohasem bizonyosságok.

230-231. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jövő

Hasonló könyvek címkék alapján

Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami
David Michie: A dorombolás művészete
Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke
David Michie: A lhászai mágus
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben
Clément Vautel: Őnagysága nem akar gyereket
Deepak Chopra: Buddha
Edmond Romazières: A singapoori kettős rejtély
Edmond Romazières: A Marubalok vére