Világok ​utazói (Passenger 2.) 41 csillagozás

Alexandra Bracken: Világok utazói

Etta ​Spencer nem sejtette, hogy időutazó, egészen addig, amíg egy napon a tengeren ébredt, a múltban. Az első kötet folytatásában, megfosztva a nagy hatalmú varázstárgytól, ami egyetlen reménye volt anyja megmentésére, ezúttal szintén időutazó kedvesétől, a 18. századi kalóztól, Nicholastól szakad el, csakúgy, mint a saját természetes életidejétől. Mikor akarata ellenére a Gubancolóknál köt ki – e lázadó utazók vették el tőle a csillagórát –, megesküszik, hogy megszerzi tőlük a csodatévő műszert, és végleg megsemmisíti. Ehelyett vezérük, Henry Hemlock felfedi előtte titkát.

Hirtelen minden megkérdőjeleződik, amiért Etta eddig küzdött. Olyan útra kell lépnie, amely egész jövőjét átformálja. Nicholas a lány keresésére indul. Segítői és társai ebben, a kezdetben ellenséges Ironwood rokona, Sophia és az eleinte szintén érdekből melléjük álló kínai zsoldoslány, Li Min. Nemcsak Ettát keresik, de a mindent befolyásoló, az idővonalat átállító csillagórát is. Ez utóbbi egyre… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás

>!
Maxim, Szeged, 2018
464 oldal · ISBN: 9789634991946 · Fordította: Béresi Csilla
>!
Maxim, Szeged, 2018
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632619262 · Fordította: Béresi Csilla

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Nicholas Carter · Etta Spencer · Henry Hemlock · Julian Ironwood · Li Min · Sophia Ironwood


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 67

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Mrs_Curran_Lennart P
Alexandra Bracken: Világok utazói

Milliónyi kérdőjel maradt a befejezés után. Mert bár a szerző kalandosra vette a figurát, de hogy ki kivel miért és hogyan, az sokszor nem volt érthető. Nicholas és Etta különválva kalandoznak az időben, vagy inkább menekülnek, miközben új szereplők lépnek be és folyamatosan új információk bukkannak fel. Szerencsére kevésbé romantikus, inkább kalandos, de mindenképpen ifjúsági kategóriás fantasy. Egyolvasós.

>!
kellyolvas P
Alexandra Bracken: Világok utazói

Etta és Nicholas térben és időben is elszakadtak egymástól az első rész végén, természetesen meg akarják találni egymást, ugyanakkor mindkettőjüknek határozott elképzelése van az asztrolábiumot illetően. Úgy éreztem Etta nagyobb változáson megy keresztül, több jelentős hatás éri, fontos emberekkel ismerkedik meg. Például a halottnak hitt Julian Ironwood-al, és Henry Hemlock-kal aki az édesapja, ő rengeteget segít neki megérteni az időutazást, és a történelem megváltoztatásának hatásait. Nekem nagyon tetszett az apa-lánya kapcsolat alakulása, ahogy a hitetlenség és bizalmatlanság átmegy valódi családi kapcsolatba. Henry nagyon büszke a lányára és kész mindent feláldozni érte. Etta nagyon sok információt szerez az anyjáról, de még több kérdőjelet is, nehezen lehet megérteni a tetteit, sok az érv pro és kontra. Vajon miért rejtette el a műszert olyan sokáig, ha most azt kéri a lányától. hogy semmisítse meg, kockáztatva ezzel a jövőjét?
Nicholas pedig Sophia Ironwood társaságában keresi a megoldást az asztrolábium dolgában, de közben egy perce sem feledkezik meg Ettáról. Tetszett, hogy továbbra is megfontolt, illetve próbál az lenni, de nem mindig sikerül. Nagyon sajnáltam, hogy alig találkoztak a második rész folyamán így természetesen a romantika-mérce is alaposan megcsappant. Igaz, hogy badass csajokkal volt tele a történet, mégis Nicholas a kulcsfigura, az ő vállán van a legnagyobb teher és az ő kezébe kerül a végső döntés. Elismerésre méltó az önzetlensége.
Alexandra Bracken ebben a kötetben lassabb történetvezetésre kapcsolt, viszont mélyebben kifejtette a megteremtett világát. Én pontosan ezeket az időutazós könyveket szeretem, mint a Passenger sorozat, ahol visszafelé ugrálnak az időben a szereplők és valós vagy a tényleges történelem alternatív síkjaival játszik a szerző. Erősre sikeredtek a női karakterek, kicsit talán el is nyomták a fiúkat, és még a „kötelező” meleg szál sem a férfiakkal foglalkozott. Megint fontos volt tehát a mondanivalóban a szerelem szabadsága és a rasszizmus ellenesség.
A vége keserédesre sikeredett, de ez pont olyan, ami kellemes sóhajt csal ki az olvasóból. Ez nem az a könyv, ahol kikapcsolhatod az agyad és kavarhatod a limonádédat, itt figyelni kell és élvezni a fordulatokat. És a könyv nem olyan, amit ha befejezel, azonnal el is felejtesz. A gondolataim pár nap után is gyakran kalandoznak Ettáékkal, több olyan pont is van, amit tovább lehetne még vinni. A levonás oda: hangsúlyosabb szerelmi szálat vártam, hamarabb kellett volna találkozniuk újra.

>!
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P
Alexandra Bracken: Világok utazói

Passenger 2

Remek duológia volt, imádtam minden sorát, egyértelműen kedvenc lett.
Imádom az időutazós könyveket és ez azok körül is kiemelkedő volt. Bejárhattam a világ sok jelentős helyszínét, a történelem különböző korszakaiban. Csodás leírások, izgalmas események voltak, emellett fantáziadús elméletet olvashattam arról, hogy a megtörtént eseményekbe miért nem szabad belekontárkodni utólag, hogy milyen pillangóhatást fejtene ki a jövőbeni eseményekre.
Nagyon szerettem a szereplőket, a különböző kor szülötte karaktereket, akikben csak annyi közös volt, hogy mind időutazók voltak. Érdekes volt megfigyelni, hogy a szereplők hogyan alkalmazkodna más korok követelményeihez, hogyan állnak helyt egy-egy idegen világban, hogyan őrzik meg saját identitásukat.
Szóval ez egy nagyon szórakoztató és izgalmas sorozat volt, ajánlom mindenkinek, aki szereti ezt a műfajt.

>!
Nokedli28
Alexandra Bracken: Világok utazói

Mindannyian egy átfogóbb utazás vándorai is vagyunk

Ez a könyv nekem nagyon nem jött be. A történetszál már nagyon vontatottá vált és már nem is élveztem annyira az időutazásokat, mert mindig csak átrohantak egyik átjárón a másikba. Totál megzakkant mindenki az asztolábium utáni keresésben. De mielőtt felsorolom a problémáim a könyvvel kapcsolatban, először megemlítek néhány pozitívumot is.
Ami tetszett a könyvben:
Elsősorban a gyönyörű borítója :) A második, hogy Etta végre megismeri az apját és kapunk tőlük cuki apa-lánya jeleneteket is. pl. amikor Etta és Henry a cár előtt játszanak el egy darabot, Etta hegedűn és az apja kíséri zongorán. Nagyon jó volt olvasni, hogy Etta kitől örökölte a tehetségét. És a könyv végi koncert… elolvadta a szívem :) Az egyik kedvenc jelenetem a szentpétervári időutazás. Történelem fan létemre nagyon örültem, hogy a cárral találkoztak a könyvben. Nem vagyok oda az oroszokért, de ez a része tetszett a történet, mégha nem teljesen ilyen lehetett I.Miklós cár. A könyv kezdete és az epilógus nagyon jó keretet adott a könyvnek, ez jó ötlet volt.
És akkor a negatívumok, amiből van elég sok…
Etta és Nicholas különválása. Az ötlet teljesen rendben van, még dob is a sztorin ez a időn keresztül is megtalálom a szerelmem dolgon. Csak nálam átesett a ló túloldalára. Mint említettem, az ötlettel semmi bajom, viszont nagy a kontraszt abban, ahogy két szereplő feldolgozza ezt. Etta csak az asztrolábiumot akarja megtalálni, és csak néha gondol Nicholasra. Ez teljesen érthető az ő helyzetében. Az ő karakterét csak erősíti, hogy nincs szüksége egy férfira egyfolytában, ő is megtudja oldani a nehéz fordulatokat az életében. De Nick meg folyamatosan Etta után siránkozik. Nem hiszem el, hogy Nick ennyire pech-es, hogy a Belladonna is becsapta meg az új utazópartnere is. spoiler Nem is éreztem semmit a jellemfejlődésében emiatt, és ezért sem állt teljesen össze a könyv vége az ő számára. spoiler Julian egy életszerencsétlen gyáva nyúl. Hihetetlen, hogy szinte semmi haszna nem volt az egész könyv alatt és még evezni sem tud, amikor nagy szükség lenne rá. Az ő karakterére kíváncsi voltam nagyon, ezért is volt csalódás számomra ez a szereplő. Sophát még mindig nem tudtam megkedvelni. Az Árnyak szálra szerintem semmi szükség nem volt. Csak még jobban összekutyult mindent. Rose-t pedig még mindig nem tudom hova rakni, most mit is akart csinálni az asztrolábiummal? Emellett ez az időutazás még mindig nem teljesen tiszta nekem, de sodródtam az árral. Túl sok kérdés maradt bennem és a történetet még így is egy kicsit lezáratlannak érzem.
Ezektől függetlenül nem olyan rossz ez a duológia, csak nekem nem jött be. Ha valakinek van kedve elolvasni ezt a könyvet, akkor tegye meg. Lehet neki jobban fog tetszeni, mindenkinek más az ízlése.

>!
Beatrice8
Alexandra Bracken: Világok utazói

Hát sajnos ebben a második részben csalódtam. Az első után legszívesebben azonnal ezt olvastam volna, de nem volt a könyvesboltban, ezért a Könyvhéten vettem meg. Volt a suli könyvtárában is(csoda), de csodás a borítója, ezért meg akartam venni.
Hát a borítója tényleg még mindig gyönyörű, de nagy sajnálatomra maga a tartalom az első részben sokkal jobban tetszett.
Még csak nem is kell elgondolkodnom ennek mi az oka, egyszerű: Nick és Etta külön vannak. Több. Mint. 300. Oldalon. Keresztül. Én meg reménytelenül romantikus vagyok. Jó, nem azt mondom a keresés is lehet romantikus és a helyzethez mérten az is volt, de mégis klasszisokkal jobban tetszett, hogy az első részben együtt utaztak. És nem elég, hogy sokáig hiába keresték egymást még ilyen hülye majdnem véletlenül találkozásokkal is idegesítettek engem. Pff
Ennyi a bajom csak ez bizony jó nagy baj, rányomta a bélyegét az egész könyvre. Egyébként ugyanolyan jó volt minden más tekintetben, mint az első rész. A szereplők, ha változtak, akkor is az előnyükre. Az új karaktereket is megkedveltem vagy érdekesnek tartottam.
Julian mindenesetre egy életképtelen szerencsétlen. A Belladonna pedig egy gonosz boszorka…. háááát ja, kb. Ravasz és manipulatív, de azért a vége… Li Mint bírtam.
Ettát meglepő, de továbbra is csodáltam a kitartásáért, a bátorságáért és az eszéért. Illetve minden hálám neki is Nicknek, hogy nem szúrták el a kapcsolatukat. Így rájuk nem haragszom a majdnem egész külön töltött könyv miatt, csak az írónőre.
Nagyon izgalmas volt, idegörlő szemszögváltásokkal. Ezúttal is sok helyen megfordultak szereplőink, szóval kalandból is kijutott nekik.
Az időutazás és a történet szálai többször megerőltették az agyamat, nem volt egyszerű követni. Nem mondom, hogy a végére teljesen megértettem, de elengettem ezt. Amiatt, hogy ennyire igénybe vette az épp vakációzni kezdő agyamat, félbe is hagytam egy napra és egy laza Lead-et elolvastam majd csak utána folytattam.
A vége szuper, annyira, hogy majdnem elért a könyvnek még egy plusz fél csillagot, de végül szigorú voltam. Az azelőtti rész viszont spoiler kétségbeejtő. Őszintén csodáltam a lányt, én tuti teljesen kikészültem volna.
Stílus, felbukkanó mondanivalók tartották az első szintjét, kedvenc részeim voltak, nagyon szép bekezdések születtek, el lehet rajtuk gondolkodni.
Összegezve egy hibája volt, egyébként olyan, mint az első. A duológiát szépen lezárja, írásmód és mondanivaló a főbb erősségei. Szereplők szerethetőek. Történet akciódús és pörgős. Nagyon tetszett! De az első rész jobb volt.

(Feltűnt valami a Maximos könyvekkel kapcsolatban. Nem értem őket. Homok leánya, ez a duológia, Angyali gonosz és kicsit a Modern boszorkánynál is vannak bizonytalanságok… Nem az, hogy a mondatok értelmetlenek, mert nem azok mégse egyértelműek. Nyelvtanilag helyesek és magyarosak, de nem tudni melyik szereplőre utal, az események leírása nem tiszta, néha csak egy akciójelenet közepén találom magam, azt se tudom, hogy kerültem oda, visszaolvasom, de még mindig nem tiszta. Na, mindegy ez valószínüleg csak egyéni szocprobléma.)

>!
annasimple
Alexandra Bracken: Világok utazói

Olyan régen olvastam ennek a könyvnek az első részét, hogy féltem, nem fog annyira tetszeni, mint akkoriban, vagy nem fogok emlékezni a korábban történtekre, és ezért lesz zavaró. Nagy örömömre ilyenről szó sem volt. Izgalmas volt, fenntartotta az érdeklődésem, ráadásul folyamatosan jutottak eszembe különböző emlékfoszlányok.
Etta és Nicholas továbbra is nagy kedvencem, nem csupán nagyszerű párost alkotnak, de még külön-külön is megállják a helyüket. Nagyon szerettem a többi szereplőt is, Henry, Li Min és Sophia is igen közel került hozzám. Rose-t valahogy a végéig nem nagyon tudtam hova tenni.
A vége nagyon jóra sikeredett. Csak úgy faltam a lapokat, boldogabb pedig nem is lehetnék egy ilyen befejezés után.
Az biztos, hogy aki szereti az időutazós történeteket, ami kellő romantikával és kalanddal van fűszerezve, az megtalálta magának a tökéletes duológiát. ;)

>!
h_kincsoo
Alexandra Bracken: Világok utazói

Nem hiszem el, hogy vége! :'(
Akárcsak Az idő vándoraiban, itt is megelevenedett előttünk több kor és hely, ahogyan olvashatjuk a könyvet.
Magával ragadó, izgalmas, szenvedélyes. Nem igazán tudok mást szót mondani, csupán azt, hogy elképesztő.
Az írónő csodálatos leírásaival vált az egész történet tökéletessé. Igaz, ami igaz, voltak részek, ahol egy kissé már túlzásba lett víve a tájleírás, de kérdem én; hogyan képzeljük el a Kr. e. 148-as Karthágót vagy az 1919-es Szenpétervárat, akarom mondani Petrográdot, ha nincsenek meg a tökéletes leírások hozzá? Alexandra Bracken akárcsak az első részben itt is bebizonyította, hogy gyönyörűen tudja ábrázolni egy-egy kor sajátosságait, mindezt megfűszerezve egy csipet romantikával.
Bámulatos volt olvasni, átélni, ahogyan Etta és Nicholas küzdenek azért, hogy ismét együtt legyenek. spoiler
Olyan karaktereket is megismerhettünk, akik az előző könyvben csupán említés szintjén jelennek meg.
A másik elképesztő dolog az a vége volt. Sejtettem, hogy idáig fognak fajulni a dolgok, mégse számítottam rá, hogy ez fog történni. spoiler
Már első olvasásra is a szívemhez nőtt ez a duológia, de hála ennek a résznek még jobban sikerült a szívembe zárnom.
Úgy érzem hamarosan ismét kézbe lesznek még véve ezek a gyöngyszemek. ♥

>!
hovi P
Alexandra Bracken: Világok utazói

Nagyon nehezen szántam rá magam a második részre,de szerencsére erőt vettem magamon és belefogtam. Sokkal, de sokkal jobb volt mint az első rész. Pörögtek ezerrel az események, mindig történt valami váratlan, szokatlan dolog. Végig le tudta kötni a figyelmemet.
Csalás, ármány, intrika, romantika váltogatta egymást.
Egyedül a végével voltam egy kicsit hadilábon, de azzal is megtudtam barátkozni.

>!
Babó_Buca P
Alexandra Bracken: Világok utazói

Miért nem ezzel kezdték? Persze értem én a „felfedezzük a képeségünket, hogy aztán majd a következő részekben használjuk” felfogást, de ez már nem az első könyve volt az írónőnek. Több az értelmes karakter, kevesebb a nyáladzás, ami határozottan a könyv előnyére vált. Egy ponton az izgalom is megérkezett egy fordulat formájában, de aztán megint felültette a gyerekeknek szánt hercegnős kisvasútra, és oda volt az egész varázs.

Bővebben: https://egy-lany-blogja.blogspot.com/2020/05/a-kereszta…

>!
melcsy21051300
Alexandra Bracken: Világok utazói

Az első kötethez képest sokkal jobban tetszett. Talán azért mert több mindent megértettünk, hogy ki mit miért tesz.
Nickben elégé csalódtam az első kötetben erősebb személynek ismertem meg itt pedig a könyv nagy részében eléggé elveszett volt (vagy a lányok voltak túl erősek mellette). Az új karaktereket nagyon megkedveltem. Julianról már az elején rá lehet jönni, hogy menyire cselekvésképtelen és ép ezért nem is számítottam rá, hogy az egyik kedvenc jelenetem a könyvből pont a dadusos rész lett. A másik kedvencem Henry. Az utalásokból arra gondoltam, hogy egy nem éppen jó szándékú embert fogunk kapni és vártam is, hogy mikor fog tenni valamit. Nagyon tetszett azok a részek amikor Ettával való kapcsolatát építi ki. Ennek ellenére Roset még mindig nem tudtam megkedvelni.
Összességében nagyon szórakoztató időutazós könyv volt. A történet vége meg teljesen meglepett egyáltalán nem gondoltam ilyen megoldáson.


Népszerű idézetek

>!
kellyolvas P

Ugyan mit ér az életem, ha föl kell áldoznom érte a lelkemet?

>!
Nokedli28

Mindannyian egy átfogóbb utazás vándorai is vagyunk

>!
Adrienn_Hujder_Spirit_Bliss I

Volt Hallnek egy másik mondása is: eszerint az élet maga a bizonytalanság, és az egyetlen orvosság ez ellen a vakmerőség.

>!
Adrienn_Hujder_Spirit_Bliss I

(…) Hiszen végül is mi a történelem, mint a győztes kevesek hazugsága? Mi értelme a haza védelmének, amikor gyermekek éheznek az ostrom idején? Mi a hangzatos jelszavaknak lényege, amelyek elfeledkeznek a haldokló rabszolganőkről vagy a tengeren odaveszett hajósokról? Tökéletlen krónikák ezek, amelyeket részrehajló kéz írt.

>!
Adrienn_Hujder_Spirit_Bliss I

– Árnyak? – húzta fel a szemöldökét Julian. – Vicc akar ez lenni, dadus?
Rossz állapota ellenére Octavia igazi nevelőnős pillantást küldött felé.
– Tőled hallottam azt is, hogy kihullik a hajam, amennyiben nem hagyok fel a cukorkák habzsolásával. Bocsáss meg, ha kételkedem ezekről a titokzatos lényekről szóló dajkamesékben, akik elviszik éjjel a rossz gyerekeket.

>!
Adrienn_Hujder_Spirit_Bliss I

– (…) Végül is meddig terjed az időutazás hatósugara? A barlangi ősemberig? A dinoszauruszokig?
Julian a sziklakőnek vetette a hátát. Kezét a mellkasára szorította, az arcán leplezetlen elképedés tükröződött.
– Egek, Linden-Hemlock-Spencer! Ahogy látom, új életcélt találtál a számomra.
– Új átjárókat akarsz keresni? – vonta össze Etta a szemöldökét.
– Nem, dinoszauruszokra vadászni – felelte Julian. – Miért is nem gondoltam erre korábban? Á, megvan, mert féltem, hogy hamm, bekapnának. Gondolj a rettentő fogazatukra! Jól van, nem szóltam.
– Milyen hamar föladod az álmaidat!

>!
Adrienn_Hujder_Spirit_Bliss I

– Ahogy a mondás tartja, legjobb, ha belenyugszunk, hogy folyton csalódást okozunk. A végén ezért fordulhat át a dolog kellemes meglepetésbe.

>!
Masni_the_blogger P

-Nem életünk egy-egy pillanata határoz meg minket.-..- Ugyan mire mennénk hibák és tévedések nélkül? Egyhelyben toporogná k! Nem szégyen, ha veszítünk a túlerővel szemben, főleg, ha volt bennünk annyi kurázsi, hogy megpróbáljuk. A sérüléseinket sen kell fájlalnunk. Annak a jele ez, hogy elég erősek voltunk a túléléshez.

319. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Katharine McGee: Az ezredik emelet
Karen Akins: Időhurok
Patrick Ness: Háború a békéért
Mitch Albom: Az Idő Ura
Neil Gaiman – Michael Reaves – Mallory Reaves: Ezüst Álom
Matthew J. Kirby: A New York-i felkelés
Meg Cabot: Jinx
Nalini Singh: Angyalvér
Rachel Vincent: Halott lelkek