Az ​erőd 7 csillagozás

Przemyśl ostroma, 1914–1915
Alexander Watson: Az erőd

Przemyśl ​1914–1915-ös ostroma az első világháború során jelentőségét tekintve Sztálingrád 1942–1943-as, második világháborús ostromához fogható. Przemyślnél a cári Oroszország hadereje támadta az Osztrák–Magyar Monarchia erői által védett erődrendszert. A Monarchia seregében nagyon sok magyar katona és tiszt harcolt itt, így Przemyśl védelme a magyar történelem szerves része is – ez a könyv a téma első ilyen részletességű feldolgozása.

1914 őszére egész Európa háborúban állt. A harcban álló országok ekkorra már korábban elképzelhetetlen mértékű veszteségeket szenvedtek. Mind a nyugati, mind a keleti fronton az előre kidolgozott, részletes hadműveleti tervekből szinte semmi sem valósult meg, ezek helyett kétségbeesett rögtönzésre kényszerültek a harcoló felek. Nyugaton könyörtelen lövészárok-háború kezdődött, keleten pedig minden szem Przemyśl erődjére szegeződött.

A przemyśli erődrendszer elhúzódó ostroma a leghosszabb ilyen jellegű ostrom volt az első világháború… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hadiakadémia

>!
380 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155583384

Enciklopédia 21

Szereplők népszerűség szerint

hadifogoly

Helyszínek népszerűség szerint

Osztrák-Magyar Monarchia


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

FélszipókásŐsmoly >!
Alexander Watson: Az erőd

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Alexander Watson bámulatos alapossággal járt el a kötet megírásakor: a fókusz nyilvánvalóan a hadászati vonatkozásokon van, de Przemyśl kulturális, társadalmi, gazdasági helyzetének hátterével is részletesen foglalkozik. A történelemben játszott szerepét átfogóan vizsgálja, nem csak az ostromot, így egyszerre nyújt tág képet és összpontosult rálátást a részletekre. Mindezt olvasmányos, laikusok számára is érdeklődést fenntartó megfogalmazással teszi, rengeteg forrásból összegyűjtött beszámolókkal, térképekkel, fényképekkel alátámasztva.

A borítón egy orosz propagandakép látható az európai háborúról: az akkori uralkodóra, II. Miklós cárra hasonlító lovas vezényli a lelkesen előrenyomuló seregeket.

Roppant érdekes, egyúttal zavarbaejtő, az akkori történelem mennyi hasonlóságot mutat a mostanival (ukránok elleni háború).

Bővebben a kötetről: https://moly.hu/karcok/1824709

Anton_Gorogyeckij P>!
Alexander Watson: Az erőd

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Przemyśl ostromairól eddig kábé semmit se tudtam, így sok újdonsággal szolgáltatott a könyv. A szerző rengeteg forrást használ, a legmagasabb szintű hadvezérektől kezdve egészen az egyszerű bakákig és civilekig sok mindenkit megszólaltat, ezek voltak talán a legérdekesebb részek.
Sajnos sokszor viszont nehezen ment az olvasás, valahogy nem volt elég gördülékeny a szöveg. Pedig átestem már jó pár komoly hadtörténeti művön (pl. Prit Buttar: A penge élén ), amelyek komolyan próbára tették a koncentrációs képességeimet, de eskü, ezt a könyvet nehezebb volt olvasni valamiért.
De ezt leszámítva amúgy egy nagyon alapos, érdekfeszítő könyv. Tetszett, hogy az előzményeket és a világháború utáni időszakot is röviden elemzi, bemutatja, hogyan alakult ki ez az erődrendszer és aztán mi lett a sorsa a vidéknek. Az is tetszett, hogy nem fukarkodott véleményt nyilvánítani az egyes hadmozdulatokkal kapcsolatban, Conrad von Hötzendorfot kifejezetten sokszor ekézi, már-már vicces volt, mennyire kielemzi, milyen ostoba haditervei voltak.
A kiadvány nagyon igényes, pár apróbb sajtóhiba volt csak. Szerencsére voltak térképek, illetve pár fénykép is növeli a színvonalát.

Ghost15>!
Alexander Watson: Az erőd

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

A könyv kellőképpen összefoglalja Przemysl ostromait. Azonban én úgy vettem észre, hogy a szerző leginkább csak lengyel és elvétve német nyelvű forrásokra támaszkodik. A magyar nyelvű forrásokat kb. egy kezemen meg tudom számolni, holott a Hadtörténeti Levéltárban nagyon sok visszaemlékezés és tanulmány van az erőd ostromairól magyar katonák tollából is. Nem tetszett továbbá, hogy nagyon sokszor a magyar katonákat „ördögként” festi le, néhol egyenesen gyáváknak nevezi őket, van ahol még tömeggyilkosoknak is. Emlékeim szerint a magyar katonákkal már az előző könyvében sem volt kibékülve az író, így kicsit úgy gondolom, hogy ezzel elfogult lehet. Szomorú, hogy nem használt több magyar visszaemlékezést tekintve, hogy az erőd védőrsége nagyrészt magyarokból állt.

Blackbeard>!
Alexander Watson: Az erőd

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

+ Jól körbejárja a témát
+ Részletes képet ad az ostromlottak életéről

– Néhol kiemeli a magyarok bátorságát, máskor pedig ledegradálja őket; sajnos az utóbbiból van több és ez magyarként kissé frusztráló

Mindenképpen ajánlom az első világháború iránt érdeklődőknek!


Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij P>!

Kérdés: Mi a különbség Trója és Przemyśl között?
Válasz: Trójában a hősök voltak a ló gyomrában, míg Przemyślben a lovak a hősök gyomrában!
Przemyśli vicc

227. oldal

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Kapcsolódó szócikkek: trójai háború · vicc
Anton_Gorogyeckij P>!

A városban ekkor már 20 koronába került egy közepes nagyságú kutya, és 10 fillérbe egy egér. A macskákat már mind eladták és megették.

259. oldal, 6. - A kiéheztetés

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Kapcsolódó szócikkek: egér · éhezés · kutya · macska
FélszipókásŐsmoly >!

Európa városaiban és falvaiban úgy éltek az emberek, mintha sohasem jöhetne el az Armageddon. Dolgoztak, építgették a karrierjüket vagy a vállalkozásukat, szerelembe estek, gyermekeket neveltek. 1914-ben azonban mindent elnyelt az örvény.

17. oldal - Bevezetés

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Kapcsolódó szócikkek: armageddon
Anton_Gorogyeckij P>!

„Szokatlanul termékeny elméjű stratéga” – így minősítette egyszer a német Erich Ludendorff tábornok Conradot, ami a legjobb esetben is alattomosan kétértelmű bók.

61. oldal

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Anton_Gorogyeckij P>!

Az orosz hadsereg 2,1 millió osztrák-magyar hadifoglyot ejtett az első világháború alatt. Igazi tragédia, hogy minden ötödik hadifogoly meghalt a fogságban, ez hozzávetőlegesen 470 000 embert jelent.*

299. oldal, Epilógus: A sötétség mélyére

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Kapcsolódó szócikkek: első világháború · hadifogoly · hadifogság
1 hozzászólás
Anton_Gorogyeckij P>!

Conrad katasztrófasorozattól sújtott felderítő hadműveletre küldte tíz lovashadosztályát, 100 kilométer mélyen az orosz területen belül. Az új típusú nyeregről, amelyet arra terveztek, hogy egyenes testtartást biztosítson a katonáknak a szemléken, kiderült, hogy lehorzsolja a bőrt a ló hátáról. Sok lovas kényszerült leszállni a lóról, másokat könnyedén lelövöldözött az ellenség, amikor orosz gyalogságba ütköztek. Elhanyagolható mennyiségű és fontosságú információt sikerült gyűjteni az ellenség seregtesteinek elhelyezkedéséről, de a lovasság, amely valamikor a birodalom büszkeségének számított, belerokkant az erőfeszítésbe.

56. oldal

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Kapcsolódó szócikkek: első világháború · · nyereg · Osztrák-Magyar Monarchia
Anton_Gorogyeckij P>!

A négynapos hadművelet alatt, október 5-étől 8-áig Scserbacsov tüzérsége nagyjából 45 000 srapnelt és rombológránátot lőtt ki az övvárra. […] A háború későbbi éveinek mércéjével mérve, különösen azokkal az acélviharokkal összevetve, amelyek 1916–1918-ban dúltak a nyugati hadszíntéren, Przemyśl október 6-ai tüzérségi bombázása nem záporozó gránátözön, csak finom szitálás volt.*

134. oldal

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Kapcsolódó szócikkek: ágyú · bombázás · első világháború
1 hozzászólás
FélszipókásŐsmoly >!

Az építkezés előrehaladását befolyásoló fő tényezőt, akárcsak korábban, az Oroszországhoz fűződő kapcsolat jelentette. Az 1870-es évek elején ez még szívélyes volt, mi több, az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország és Oroszország még szövetséget is kötött, az úgynevezett Három Császár Szövetségét, amelynek első egyezményét 1873-ban írták alá. Przemyśl megerődítése éppen ezért nem tűnt sürgetőnek. A magyar politikusok folyamatosan tiltakoztak a magas költségek miatt, ami szintén hátráltatta a munkálatokat, ahogy a felmerülő sokféle technikai nehézség is. A legbizarrabb akadályt a metrikus mértékegységrendszer bevezetése jelentette az Osztrák–Magyar Monarchiában 1872-ben, emiatt ugyanis valamennyi, már elkészült tervet újra kellett méreteztetni.

24. oldal

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Kapcsolódó szócikkek: metrikus rendszer
Anton_Gorogyeckij P>!

A birodalom nem kevesebb mint 754 katonáját végezték ki katonai bűncselekményért 1914 és 1918 között.*

253. oldal

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

2 hozzászólás
Anton_Gorogyeckij P>!

Akármit is állítottak akkor vagy később az Osztrák-Magyar Monarchia katonai vezetői, a végső kitörés vajmi kevés okot kínált a „becsület” emlegetésére. Szánalmas, megalázó vereség volt.

276. oldal, 7. - A végső katasztrófa

Alexander Watson: Az erőd Przemyśl ostroma, 1914–1915

Kapcsolódó szócikkek: becsület · Osztrák-Magyar Monarchia · vereség

Hasonló könyvek címkék alapján

Antony Beevor: A spanyol polgárháború
Ian Kershaw: A pokolba és vissza
John Keegan: A tengeri hadviselés története
Adam Zamoyski: 1812
Maurice Paléologue: A cárok Oroszországa az első világháború alatt
Georges Castellan – Isabelle Backouche – Jean-Jacques Becker: A megváltozó Európa képe
Georg von Trapp: Az utolsó tisztelgésig
Egry Gábor – Kaba Eszter (szerk.): 1916 – a fordulat éve?
Romsics Ignác (szerk.): Magyarország az első világháborúban
Osztrák-magyar vöröskönyv