Andalúziai ​szerető (Brinkman-trilógia 1.) 17 csillagozás

Alexander Söderberg: Andalúziai szerető

Balról kapták a lövéseket, a hangjuk a semmiből jött, egyre sűrűbben csapódtak be. Olyan hangok hallatszottak a kocsiban, mintha valaki egy lánccal csörögne a padlón. Abban a pillanatban sikolyt hallott. A nő nem tudta eldönteni, hogy ő sikoltott, vagy a mellette ülő férfi. Sophie Brinkman, ápolónő és gyermekét egyedül nevelő anya, nyugodt életet él Stockholm egyik kertes elővárosában, amikor megismerkedik Hector Guzman könyvkiadóval, és a megnyerő férfi felkelti érdeklődését. Ámde valóban az-e Guzman, akinek kiadja magát? A vonzó fiatalasszony hamarosan két rivalizáló bűnszövetkezet meg egy furcsa nyomozócsoport gyilkos összecsapásai közepette találja magát, és óhatatlanul belekeveredik az eseményekbe. Alexander Söderberg 1970-ben születetett, a svéd televízió számára írt forgatókönyveket. Első bűnügyi regénye, amely egy tervezett trilógia bevezető kötete, az Andalúziai szerető nem csak hazájában, hanem közel 30 országában kiemelkedő sikert aratott.

>!
Libri, Budapest, 2014
508 oldal · ISBN: 9789633102251 · Fordította: Tótfalusi István
>!
Libri, Budapest, 2014
508 oldal · ISBN: 9789633104255 · Fordította: Tótfalusi István

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
smetalin
Alexander Söderberg: Andalúziai szerető

Sajnos engem nem nyűgözött le sem a stílus sem a történet. Nagyon döcögősen indult, rám ömlesztett egy csomó szereplőt már az elején, nem tudtam ki kivel van, hisz itt különböző bűnbandákból álló személyekről volt szó, plusz ehhez még hozzá jöttek a zsaruk és a magánszemélyek. Legalább 20 szereplő, na ezt sakkozd ki, mikor kiről van szó!
A történet is olyan semmilyen volt, nem akart beindulni. Olvashattunk az orosz, német, és spanyol bandák közti incidensről mindezt Svédországban. Majd még ott volt a nyomozócsoport, akik megfigyelték őket. Mindezek középpontjában Sophie az ápolónő állt, aki belecsöppent a dolgok sűrűjébe.
Az utolsó 100 oldalon történt egy kis előre lépés, ott felgyorsultak az események, addigra már megtudtam jegyezni ki melyik oldalon áll.
Szerintem ez erősen pasi könyv.

>!
mate55 P
Alexander Söderberg: Andalúziai szerető

Olyan ritkán kerül a kezeim közé jó krimi, hogy lassan már el is felejtettem mi is az igazi ismérve az ilyen könyveknek. Az utóbbi időkben elszoktam a gondolkodástól, a felfedezés izgalmától, és a kíváncsiság is kiveszett belőlem. A krimik nagy részében ugyanis a klisék viszik a pálmát, és ha nyakon van öntve a megfelelő számú robbantással, gyilkossággal, akcióval, akkor nyugodtan dőltem hátra. Mint a kritikus szemmel felkent prókátor, magamra veszem a terhet, hogy egy méltatlanul lehúzott, „csendre” kárhoztatott könyvet ajánljak minden kedves ismerősömnek. Szerintem kiváló krimi sorozat első része született, minden izében profi alkotás, amiben nehéz kivetnivalót találni spoiler. Az „Andalúziai szerető” klasszikus dráma és a bűnügyi történet tökéletes kombinációja. Elsősorban nem egy konfliktussal, hanem több életszférával ismertetett meg, ennek folytán a szereplők sem feketék vagy fehérek, hanem nagyon is rétegzett konstrukciók. Tényszerű elemzést ad egy olyan civilizációról, melyben a hatalom és a bűn összefonódik. A zsarolást, a korrupciót a büntető igazságszolgáltatás tükrében bemutatva, hogy a szervezett bűnözést a hatalom nemcsak elnézi, hanem egyenesen támogatja is felhasználva saját céljaira. A több mint 500 oldalas alkotás egy pillanatig sem unalmas vagy vontatott. Tisztes tempóban halad előre, megingások nélkül. Ki merem jelenteni, hogy Söderberg magabiztos mesterségbeli tudás birtokában van, és ez úgy a cselekményvezetésben, mint a jellemek kidolgozásában egyértelműen a regény előnyére szolgál. Itt és most pedig bajban vagyok, mert krimiként nem ajánlanám azoknak, akik ki vannak hegyezve az akció dús és véresen pörgő alkotásokra. Viszont, akik szeretik a több szálon futó, abszolút korrekt, jól felépített, mondanivalóval bíró és elgondolkodtató alkotást, azoknak mindenképp ajánlom. spoiler

8 hozzászólás
>!
Gyöngyi0309 P
Alexander Söderberg: Andalúziai szerető

Ez tetszett. A fülszöveg alig árul el valamit a történetről, a címválasztás pedig pocsék, ami nem fedi a sztorit. Vérbeli krimi, tipikusan az a fajta sokszereplős játék, aminek az elején minden összefüggéstelen, ugrálunk a városok, kontinensek, nemzetek, nevek között, és fogalmunk sincs róla, hogy mi lesz ebből?
Számomra Sophie és Hector találkozása elég gyenge volt, pedig emiatt kerül bele a nő a történtek közepére, mégsem életszagú. Illetve kicsit furcsa is volt, hogy Sophie egy nyár alatt honnan hova jut. Utóbbit mondjuk könnyebben lehet magyarázni azzal, hogy Albert is részese lett az eseményeknek. Larst utáltam az első perctől kezdve, furcsamód beugrott róla Sam Rockwel szerepel a Három óriásplakát Ebbing határából.
Sokszor olyan érzésem volt, mintha egy Svédországban játszódó, modernebb, kevésbé udvariaskodó keresztapa történetet olvastam volna. Nekem kellően pörgött, talán egy kicsit túlírták. Vannak hibái, mégis izgatottan várom a folytatást.
A szereplőket, mint általában a skandináv krimikben nem kedveltem meg túlségosan, talán leginkább Alberttel szimpatizáltam.

>!
Paulina_Sándorné
Alexander Söderberg: Andalúziai szerető

Érdekes történet volt, de néha zavart a váltás a történet elbeszélésében. Néha nehezen is követtem, hogy most akkor ki kivel van. Sophie érdekes és számomra furcsa személyiség. Az egész történetben kedvencet nem avattam. Egyébként nem gondoltam volna, hogy így fog végződni, ahogy végződött.

>!
Belle_Maundrell 
Alexander Söderberg: Andalúziai szerető

Én sokkal jobbra számítottam a fülszöveg alapján. Valahogy egyáltalán nem tudtam ráhangolódni a történetre, sőt, töredelmesen bevallom, hogy a szereplőket illetően még az elején elvesztettem a fonalat, és eltartott egy ideig, amíg rájöttem, hogy ki kicsoda és mit akar. De ezért az írót hibáztatom, mert egyszerűen borzasztóak a nézőpontváltások, volt, hogy csak egy bekezdés után derült ki, hogy most kiről is van szó. És ha már itt tartunk: nem tudom, hogy az író vagy a fordítás miatt, de sokszor élvezhetetlenül gáz a könyv. Teljesen értelmetlen mondatok is vannak benne, néha csak néztem, hogy most a szereplők hirtelen elfelejtették a nyelvet, vagy miért nem használnak névelőket meg ragokat? Gyanús nekem ez a fordító. Persze nem ilyen az egész, de azért eléggé el tudja rontani az élményt a világ legjobb könyve esetében is, hát még egy középszerűnél.
Ami a stílust illeti, azonnal gondoltam, hogy valami forgatókönyvíró írta, mert az elejétől kezdve olyan, mintha szép egymás után lennének a jelenetek, szinte láttam lelki szemeimmel a vágást, meg minden. Ezzel csak az a baj, hogy alig vannak leírások, pedig nekem kellenek. *ovishiszti* Meg vannak olyan részek, ahol csak négy oldal párbeszéd megy folyamatosan, semmi más.
Talán ezekkel a dolgokkal még meg tudtam volna birkózni, ha van legalább egy szimpatikus karakter, de itt mindenki hülye. Semmiféle jóindulatot nem ébresztettek bennem, egyedül Albertet sajnáltam, amikor belekeveredett a csúnya dolgokba. Kapásból tudok három vagy négy szereplőt, akinek a halála/helybenhagyása kifejezetten örömmel töltött el, annyira elegem volt már belőlük.
Amúgy meg borzasztó, hogy a rendőrök is ugyanolyan gonoszak és bűnösek voltak, mint a bűnözők. Sophie sokszor tök logikátlanul viselkedik, szívesen fejbecsaptam volna egy péklapáttal. Eleve nem értem, mi fogta meg Hectorban. Engem semmi.
Mivel kíméletlenül őszinte hangulatban leledzem, ezért már most kijelentem, hogy nem érdekel a folytatás, ha az is megjelenik magyarul.
A cím mellesleg olyan, mintha a Romanából lopták volna.

>!
sheni IP
Alexander Söderberg: Andalúziai szerető

Izgalmas sztori, gördülékenyen elmesélve, ügyesen lebegtetve a végén, hogy folytatni lehessen a trilógiát, dramaturgiailag ötös, mégsem lett szerelem. A szöveg sótlan és steril, kizárt hogy rendőrök és maffiózók úgy társalogjanak, mint aggszűzek az ötórai teán, nincs egy káromkodás sem a dialógusokban. A regény alapkonfliktusát egy kibontakozó szerelmi szál adja, még sincs semmi erotika a könyvben, a szex csúcsa egy kósza csók. Svédországban, ahol az emberek meglehetősen szabadon értelmezik és könnyedén veszik a szexualitást. A könyv elvileg egy romantikus thriller, lelkizés és szeretkezés nélkül.

>!
repavalleszurtnyul
Alexander Söderberg: Andalúziai szerető

Nem rossz könyv ez, de a Sophie és Hector közötti kapcsolat meglehetősen furcsa, nem életszerű. Különösen a vége – ahogy Sophie fogadja a történéseket, az olyan, mint amikor a magában szuperképességet felfedező ifjú ránt egyet a vállán, és megmenti a világot egy ifjúsági regényben. Semmi mélyebb konfliktus, csak egyszerűen belenyugszik a helyzetbe – persze már az is furcsa, hogy miként kerül ebbe a szituációba. Talán furcsa, de a mások által elkövetett gyilkosságok, drogcsempészet és egyéb bűncselekmények ellenére számomra a könyv messze legellenszenvesebb hőse Lars volt. A fenti kritikák ellenére én élveztem a könyvet, pörgős a sztori, nyomorult emberekkel, összeesküvéssel, becsapással – szóval szerintem simán a jobb skandináv regények közé tartozik.

>!
kratas P
Alexander Söderberg: Andalúziai szerető

Túl sok szereplő, túl sok mellékszál és bonyodalom. Pont 250 oldallal több volt ez, mint amennyi még jó lett volna…

>!
Lívia_Mester
Alexander Söderberg: Andalúziai szerető

Egy újabb sorozat, trilógia első része. Nem tudom, hogy csinálom, de úgy tűnik, mostanában rendszeresen ilyenekbe botlok. A könyv már egy ideje a polcon volt… kisbetűs, áhhhh nem olvasom, odaadom Ági barátnőmnek, majd ő elmondja, hogy érdemes-e. Aztán persze már dühített, hogy mi az, hogy nem olvasom el a saját könyvemet. Muszáj volt, de nem fájt.
Végig az az érzés volt bennem, hogy ez nem az első regény, de tévedtem. Valószínűleg csak elég jól megformált a főhősnő ahhoz, hogy titkokat vegyél észre a múltjában. Látszólag egy teljesen átlagos, gyermekét egyedül nevelő, nővérkéről van szó. Valójában ennyire átlagos? Vagy csak ezt akarják elhitetni velünk? Nem ő az egyetlen, akinek összetett a jelleme. A gonosz a jó, a jó a gonosz és senki sem jó vagy gonosz. Értitek!?
A cím szerintem nem fedi a könyv tartalmát, hiszen főhősnőnk nagyon messze áll a szeretőtől.
Úgy mellesleg ez az első krimi, amit svéd szerzőtől olvasok, de lehet, hogy az első könyv is. Milyen jó, hogy már háromszor jártam „svédiába ”, így miközben olvastam láttam az utakat, a falvakat, autókat (Saab), Malmöt. Mindez jó érzéssel töltött el, így könnyű volt haladni az oldalakkal.
Már csak azért is érdemes elolvasni a regényt, mert nem leszel boldog a végkifejlettel és szeretnéd tovább olvasni. Én már rajta vagyok, hogy beszerezzem a következő részt.


Népszerű idézetek

>!
Belle_Maundrell

A vágyaidból nem teremthetsz egy külön valóságot magadnak.

273. oldal

>!
Belle_Maundrell 

A nő tekintete a visszapillantó tükör és az út között ugrált.

(első mondat)

>!
Belle_Maundrell

Szép reggel volt, enyhe pára a levegőben, a lombon áttörő napsugarak aranyló színnel terítették be a környezetet. Szépnek érezte a látványt, fájdalmasan szépnek.

22. oldal

>!
Belle_Maundrell

De az öregkor könnyei már nem bánatból vagy keserűségből fakadnak.

116. oldal

>!
sheni IP

Léghuzatot érzett a lábánál, egy golyó valahol ott fúródott be. A lyuk sivító hangot adott, amely elkeveredett a motor zúgásával, és szinte belémetszett.

5. oldal

>!
sheni IP

képe mint egy gyereké- olyan gyereké, akinek unokatestvérek voltak a szülei

14. oldal

>!
sheni IP

Sohasem töprengett azon, helyes-e vagy sem, amit tesz, az évek során, amiket kemény katonaként töltött véres és értelmetlen háborúkban, az a meggyőződés alakult ki benne, hogy jó és rossz egyáltalán nem létezik ezen a világon.

111. oldal

>!
sheni IP

– Hogy vagy?
– Hogy lehet valaki golyóval a hasában?…
– Azt nem tudhatom. Csak azt, hogy van valaki golyóval a combjában, a vállában, a mellében vagy gránátszilánkkal a seggében.

380. oldal

>!
sheni IP

Most mész a pokolba, mert nőket gyilkoltál. Egy életre megnyomorítottál egy fiút. Biztos van ott egy külön alagsor a magadfajtáknak.

473. oldal

>!
sheni IP

A lélek sem élt már, valahová a belső poklának mélyére volt eltemetve. A gondolatait már nem ő gondolta. Ami még megmaradt belőle, minta azt is valaki más gyömöszölte volna beléje.

300. oldal


A sorozat következő kötete

Brinkman-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kristina Ohlsson: Mostohák
Karen Rose: Számolj tízig
Julie Garwood: Árnyéktánc
Vavyan Fable: Tündérlovaglás
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú
Amanda Stevens: Örök kísértés
Helen Fields: Tökéletes maradványok
Anne Frasier: A testolvasó
Vavyan Fable: Sárkánykönny
Ram Oren: Sylvia a Moszad-harcos