Stuart 84% 17 csillagozás

Életrajzi könyv. Egy névtelen senki életrajzi könyve. Ki az a Stuart? És minek neki életrajzi könyv?

Stuart az ember a buszmegállóban. Az aluljáróban alvó. A kutyájával kéregető. A melegedőn zsíros kenyeret evő. A közeli szemetesben könyékig turkáló. A „visszatolhatom hölgyem a kocsiját?” úr.

Itt van körülötted. Ezer meg egy ismeretlen ember, akinek nem tudod a történetét. Akiről általánosságban gondolsz valamit, de nem látod mögé az embert. Akire ráhúzod a mintát.

Nem lehet mindenkit megmenteni, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehet megpróbálni.

     Évek óta a polcomon figyel ez a könyv, és már annyiszor akartam elkezdeni olvasni, de mindig jött valami más, ami végül csak elé furakodott, de aztán belefutottam @Corvus_CoRex karcába (https://moly.hu/karcok/1302799), aki annyira megrázóan, szívszorítóan ír a történetről – igaz, valójában a film változatáról –, de akkor is úgy éreztem, hogy ezután nekem olvasnom kell, és valami igazán katartikus élményre számítottam, amit nem annyira kaptam meg. Lehet ehhez a Hardy-Cumberbatch páros tolmácsolása elengedhetetlen.
     Viszont egy cseppet sem bántam meg, hogy elolvastam a könyvet, ugyanis olyan témát boncolgat, amivel nap mint nap találkozhatunk, de egyszerűbb elfordítani a fejünket, és bele sem gondolunk, hogy mi vezethet oda egy életet, hogy az utcán legyen kénytelen élni mások könyörületére bízva. Vagy ha bele is gondolunk, nehéz elképzelni a miérteket, nehéz rájönni a válaszokra.
     A visszafelé pörgetett élet során a nagyrészt börtönben, drogoktól kábultan töltött felnőttkorból visszajutunk a koránt sem egyszerű gyermekkorba, az iskolai csúfolásig az izomsorvadás miatt, a molesztálásig, erőszakig. Stuart életének kisiklásáért felelős egyik oknak az erőszak felfedezését tartja számon. Olyan dolgok ezek, melyek megnehezítik a normális életet később, olyan sok elcseszett pillanat, hogy – ahogy Stuart gondolja – kár is lenne csak egy valamit megváltoztatni, talán őt magát kellene teljes mértékben kicserélni, és akkor másképp alakulhatott volna az élete. És ezek a miértek talán válasz nélkül is maradnak, talán nincsenek egyértelmű válaszok rájuk, főleg, hogy maga Sutart sem tudta megmagyarázni, pedig ő élte végig mindezt.

Ha jól emlékszem, Nick Hornby – Vájtfülűek brancsa könyvében olvastam Stuartról, illetve a könyvről. Már akkor nagyon kíváncsivá tett, ki lehet ez az elcseszett fickó…
de megint csak az a problémám, hogy hogyan értékeljek, egy ilyen életet.
Persze maga a könyv 5 csillag, ez az Alexander csávó nagyon odatette magát, Nekem pedig az tetszett a legjobban, hogy Stuart nem is igazán foglalkozik a miértekkel, de azért a végére megkapjuk rendesen őket. Sokat agyaltam azon, hogy vajon mi teremtjük-e az ilyen embereket, mint amilyen Stuart is, vagy tényleg elég csak annyi, mint egy egy elcseszett döntés, és máris ott vagy a legalján…
Olvasmányos cucc, nem kell igazából világmegváltó dolgokra számítani. Aki szeret olvasni „elcseszett” emberekről, azoknak mindenképp ajánlott.

Jó könyv volt, bár annyira nagyon nem sodort magával a lendület olvasás közben. Viszont ez a magyar kiadás lehetett volna összeszedettebb is (bár nem tudom az angol milyen, de ennél csak jobb lehet… :-o ), például ha már fotókat teszünk egy könyvbe, akkor jó volna, ha abból látni is lehetne valamit nem csak fekete foltokat – vagy akkor inkább hagyjuk ki őket… nem?

Nagyon megindító, elgondolkodtató könyv, érdekes pszichológiai utalásokkal. Tetszett, hogy nagyon őszinte és szókimondó, néha megmosolyogtat, máskor végtelenül elszomorít. Kár, hogy a kiadás minősége elég silányra sikerült (kezdve azzal, hogy a borítón elírták az író nevét).

Őszinte, egyszerű és nagyon megkapó. Ugyanakkor kaotikus és nehezen megmagyarázható, mint Stuart élete.
Kár, hogy a fordítás rettenetes.

Sokszor megdöbbentő, sokszor humoros. A fejezet utolsó mondatai feledhetetlenek. De azért vidámnak nem vidám…sőt….

„Ragyogó, emberi és vidám könyv…”

Vidámnak legkevésbé sem mondanám, bár a dráma tényleg nincs kiélezve.
A hajléktalanná, szerencsétlenné, félőrültté válás anatómiája, szikár egyszerűséggel.

Ez a könyv a hajléktalansággal foglalkozik. Azokkal emberekkel, akik láthatatlanok, csak akkor vesszük észre őket, amikor a bolt bejáratánál kéregetnek, néhányan még akkor sem. Nade hogy jutnak ide?

Erre keresi a választ Alexander Masters Stuart életében.