Elbeszélések 0 csillagozás

Szerelem és idyill.
– Igyekezzetek már összekerülni, szólt Olsenné.
– Igazán nem értem, mért is nem esküdtek meg az őszszel, szólalt fel az idősebb Ludwigsen kisasszony, a ki rajongott az igaz szerelemért.
– Oh igen, kiáltott fel Louise kisasszony, a ki nyoszolyóleány akart lenni.
– De Sören azt mondja, hogy nincs pénze, felelt a menyasszony egy kicsit félénken.
– Nincs pénze! kiáltott fel Ludwigsen kisasszony. Hogy mondhat ilyet egy fiatal leány! Ha első szerelmedet máris ily prózai okokkal akarod megrontani, mi marad abból az eszményi fényből, melylyel csak a szerelem képes az életet besugározni ? Hogy egy férfiúnak lehetnek ilyes nézetei, azt még értem, – hiszen bizonyos mértékben kötelessége is – de egy finom női lélek a szerelem tavaszán! Nem, nem, Marie, az Istenért meg ne engedd, hogy az az aljas pénzkérdés elhomályosítsa, szerelmedet
– Óh ne! kiáltott Louise kisasszony.
– És különben is, – vette fel Olsenné a szót – vőlegényednek nincs is olyan kevés fizetése. Férjem és én sokkal kevesebbel kezdtük meg az életet.