Fedőneve: ​„Die Katze” (Az utolsó huszonhét 1.) 97 csillagozás

Alexander B. Hackman: Fedőneve: „Die Katze”

Mit ​tennél Te, ha adnék Neked egy bankkártyát, amin egy végtelen nagyságú pénzösszeg van, de azt is megsúgnám, hogy 27 nap múlva az egész civilizációnk összeomlik? Igen. Az egész. Biztosan lesznek túlélők, és te benne lehetsz, ha most okosan fogsz neki a dolgoknak. Szóval mit tennél most?

Eldöntheted, hogy teszel-e valamit… Elkezdhetsz gondolkodni egy stratégián.

Rendben, de mire teszed le a voksod? A világtól elzárt high-tech búvóhely vagy a puritán csatornarendszer lesz a nyerő? Esetleg ideje előkapni a világháborúból visszamaradt alig használt bunkert? Vagy francba az egésszel, csak elszórod a pénzt, mert úgysem fog történni semmi? De mi van, ha mégis?

Eljött az idő elgondolkodni azon, amire még soha nem gondoltál.
Felkészülni arra, amire soha nem akartál.
És elképzelni, ami elképzelhetetlen.

Egy történet Alexander B. Hackman tollából, aki furcsa módon nincs oda a kipusztulás gondolatáért, de azért csak összehozott egy veszett jó… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2021

>!
Mogul, Budapest, 2021
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156170095

Kedvencelte 13

Most olvassa 21

Várólistára tette 357

Kívánságlistára tette 386

Kölcsönkérné 9


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Alexander B. Hackman: Fedőneve: „Die Katze”

Izgalmas meglepetés ez a könyv, amelyben minden a helyén van. Igényes borítója és a tartalom kézenfogva jár, bevallom még nem olvastam ilyen történetet. Igen, némileg fenntartással kezdtem olvasni, de nem csalódtam.Valóban csak gratulálni tudok a szerzőnek egyéni látásmódjáért, humoráért, stílusáért. Egy megszokott témából eredeti történetet kanyarított. Izgalmas-mozgalmas folytatás garantált, ami hamarosan érkezik.

https://gaboolvas.blogspot.com/2022/04/az-utolso-huszon…

1 hozzászólás
dontforgettosmileandread P>!
Alexander B. Hackman: Fedőneve: „Die Katze”

Edina ismerkedése a disztópia regények műfajával… Te mit tennél, ha megtudnád, hogy 27 nap múlva vége az emberi civilizációnak?

Alexander B. Hackman regénye ezzel a felütéssel indul. Tudjátok, tudhatjátok, hogy tőlem eléggé messze áll ez a műfaj, nem az én világom és általában (!) nem is szoktam szeretni ezeket a regényeket. Na és itt jön a kedvenc szavunk, a de! Ezt a könyvet kifejezetten élveztem. Valószínű nálam a humora vitte a prímet. Hihetetlenül jókat kacagtam rajta, kivételes nyelvezettel van megírva. Tőlem sajnos vagy nem sajnos, távol állnak az apokalipszist felvonultató regények, nem szeretek új világba belehelyezkedni, túl sokat gondolkodni rajta és elrugaszkodni a valóságtól. Mégis volt ebben a regényben valami, ami megfogott és vitt magával. Jó volt elvonulni ebbe a világba. A könyvek arra is megtanítanak, milyen jó a komfortzónán kívüli világ, mennyi mindent tanulhatsz , ha kilépsz a megszokottból.

Felkészít arra, amire nem akarsz. Elgondolkodtat azon, amire nem gondolnál. Lehetőségeket vázol fel, esélyeket latolgat. Elmélkedésre késztet. Vagy csak egyszerűen kellemes kikapcsolódást nyújt és mosolyra késztet.

Az elején még zavaró volt a több szálon futott elbeszélés, új helyszínnel, új szereplőkkel. Viszont ahogyan haladtam előre, megszoktam. Ezt valószínűleg elősegítették a rövid fejezetek, emiatt könnyen olvasható volt.

Érdekes volt látni, ahogyan a különböző társadalmi réteg miképpen viselkednek ebben a helyzetben. Mit kezdenek a világvége témával és azzal, hogy már csak egy feladatuk maradt a 27 napra: felkészülni arra, hogy valami lesz, a túlélésre és ehhez kapnak egy, az egész világ pénzével, feltöltött bankkártyát… Annyi biztos, a visszaszámlálás elkezdődött, a napok peregnek. Mi olvasók pedig kíváncsiak vagyunk. Nagyon is!

Meglepett, szórakoztatott. Nekem ez olyan volt, mint egy élvezetes, akciódús mozifilm.
Plusz pont a kifejezetten igényes és szép kialakításért ami a könyvet jellemzi.
Örülök,hogy olvastam! Hamarosan jön a trilógia következő része!

https://www.instagram.com/p/CdiFTI-gLvs/

3 hozzászólás
M_Brnyai_Annie IP>!
Alexander B. Hackman: Fedőneve: „Die Katze”

Máris nagyon várom a folytatást. Kíváncsian várom, hogy alakulnak a hátralevő napok, és azt, lesz-e világvége…

1 hozzászólás
deen>!
Alexander B. Hackman: Fedőneve: „Die Katze”

Ez az a könyv, amiről nem nagyon tudnék spoiler mentesen írni, így csak annyit mondok, hogy nagyon ütős, nagyon szórakoztató. Nagyon tetszett az alapötlet és érdekes volt végigolvasni, hogy egymástól teljesen független, más társadalmi osztályba tartozó emberek hogyan reagálnak a hírre, hogy 27 nap múlva vége a világnak és egyetlen feladatuk, hogy éljék túl, ehhez övék a világ összes pénze. Tetszett, hogy egyre nőtt a feszültség, egyre nagyobb lett a tét, ahogy peregtek a napok. Már alig várom, hogy a folytatást olvashassam!

2 hozzászólás
Pesu>!
Alexander B. Hackman: Fedőneve: „Die Katze”

Nem hittem volna, hogy ennyire részletes és sok új információt tartalmazó könyvhöz lesz szerencsém! Szerintem még nem olvastam ennyire kidolgozott disztópiát! De tényleg! Ez nagyon tetszett benne! A rövid fejezetek és, hogy egész gyorsan lehetett vele haladni, már amikor volt időm olvasni! A karaktereket könnyen megkedveltem, viszont sokszor nem tudtam mikor, hogy járunk térben. Melyik szereplőről is van szó, amíg fel nem bukkant a nekük. És volt akit még a neve alapján is sokára azonosítottam be. Nem tudom miért! De nagyon sok tudatos magyar utalás volt benne. Nevek és helyszínek is. Az író nagyon tájékozott és nagyon ért a fegyverekhez is! Ha nem tudnám, hogy magyar író írta nem jönnék rá, csak az utalásokból! Szerintem nagyon izgalmas és kalandos történetet kaptunk, aminek még nincs vége!
Több napon át készülhettünk fel az apokalipszisra a szereplőinkkel együtt, akik mindent megtesznek, hogy túléljék makd azt ami történni fog! Bármi is legyen az! Mert senki sem tudja mi fog történni, csak azt, hogy valami fog! A néhány kiválasztottnak pedig túl kell élnie és újra benépesíteni a földet! Nem kis terhet vettek a nyakukba, de minden tőlük telhetőt megtesznek! Vajon mi mit tennénk? Hasonlóan cselekednénk? Egyáltalán elhinnénk, hogy megtörténik?
Remélem sosem kell ilyesmin gondolkodnunk! Már annyira elkényelmesedtünk ezen a bolygón, hogy szerintem nem sokan élnék ezt túl! Talán én sem!

3 hozzászólás
DzsDzs88 P>!
Alexander B. Hackman: Fedőneve: „Die Katze”

Elhamarkodott kijelentése ide vagy oda, igazam lett.
Nagyon tetszett az <- – elejétől a végéig – - >

Már magát a kötetet is élmény kézbe venni, annyira igényesre és érdekesre sikerült a borító. Már az is hatásos, beszédes és szép.
Maga a történet vicces, mégis komoly. Rengeteg gondolatot ébreszt, miközben sokszor könnyesre nevetni magát az ember off . A fő, hogy számomra érződik rajta egyfajta Rejtő Jenő stílusú, erőlködés nélküli humor, ami nagyon jól esett. És értékeltem Ollivander úr visszacsengő hangját: miért is ne? :-D

Miközben olyan modern, mégis míves írás, amivel ritkán találkozik az ember. Gazdag szókincs, és frappáns, ízes mondatok jellemzik, amiket jólesik többször újra olvasni.

A karakterek jól kidolgozottak, és mindig mutattak valami újat, mindig meg lehetett tudni róluk még többet. Rózsaszín pisztolyos anyatigris, komolyzene kedvelő hajléktalan, metron utazó rohamosztagosok, a könyvtemető szakrális aurával rendelkező védőszentje (ezt úgy vártam, hogy leírhassam, ő az egyik kedvencem;-) ) … Nem lehet őket nem kedvelni.
Az emberábrázolás hű és reális. Zseniálisan mutatja be az embretípusokat, a különböző személyiségeket és gondolkodásmódokat, hogy ki miként reagál egyes helyzetekben (ez jól látszik a bankigazgatón, de a rekolonizátorok sokszínűségén is, akiknek zseniális és logikus ötleteik vannak).
Érződik a történeten a gondoskodás és az alaposság, az igényesség a részletekre is. Sok az információ és az adat, mégsem kapunk belőle túl sokat, csak hitelessé teszi a történetet, és ezektől vagyunk kénytelenek újra és újra rádöbbeni, hogy itt kérem, igenis komoly és fontos dologról van szó.
Az akciójelenetek izgalmasak, a záró jelenetsor pedig „most komolyan MOST van vége?? Hol a második kötet??”.
Szóval nagyon várom.
És nagyon ajánlom mindenkinek.

off

4 hozzászólás
Morgiana>!
Alexander B. Hackman: Fedőneve: „Die Katze”

Lehet, hogy nem jókor és jó időben olvastam ezt a könyvet, de nekem nagyon nem jött be.
Nagy problémám volt, hogy úgy éreztem, a szerző nem igazán tudta eldönteni, hogy mit is akart írni – egy apokaliptikus regényt, amiben a kiválasztottak elkezdenek felkészülni a bekövetkező világvégére, egy humoros regényt (azokat a Rejtős kikacsintgatásokat igazán kihagyhatta volna) szóval ezt most igazából mi akart lenni? Apokaliptikus paródia?
Nincs baj a humorral, sőt, szeretem, ha viccesek a könyvben szereplők, de itt a humor – legalábbis nekem – izzadtságszagúan túl volt tolva, az az érzésem volt már, hogy a szerző kétségbeesetten akar minden oldalba legalább két „vicces” jelenetet beszuszakolni…
és ez így ment a könyv utolsó harmadáig, ahol próbálta felpörgetni az eseményeket, hogy valami tényleg történjen is már, de ez már túl későn történt meg.
Első szerzős íróként nem rossz ez a regény, de egy erőskezű szerkesztő mindenesetre nem ártott volna, aki esetleg rászólt volna a szerzőre, hogy figyu, nem kéne például ezt a Rejtő humort annyira erőltetni…illetve arról is elbeszélgetni, hogyan lőjük is be, mi az ami vicces és mi az ami már nagyon erőltetett.

1 hozzászólás
_BenGa P>!
Alexander B. Hackman: Fedőneve: „Die Katze”

„Az alapötlet nekem kifejezetten tetszett, főleg ez a kis misztikum, hogy nem tudni, miféle csapásra kell felkészülnie az emberiségnek. Kisebb gondja a kötetnek a cselekmény tempója: az elején számomra lassú volt, a végére viszont már annyira felpörögnek az események, mintha az utolsó három napnál tartanánk. Ezen kívül viszont rendben van a történet vezetése, a rövidke fejezetek segítenek a figyelem fenntartásában, egész könnyen lehet vele haladni. Elsőre soknak tűnhet a történetszálak száma, de meglátásom szerint még a kezelhetőség határán belül maradt. Az átvezető részek a levelekkel, különböző feljegyzésekkel nem törik meg az olvasást, a lábjegyzetek pedig kellően kisegítik az olvasót, ha nem ismeri az említett dolgot. Hackmannak jó stílusa van, ez akkor mutatkozik meg főleg, amikor az abszurd szituációkat, szereplőket szövi bele az eseményekbe. Egyszer sem éreztem kellemetlennek ezeket, aminek nagyon örültem, korábban sokszor futottam bele olyanba, hogy a viccesnek szánt részeknél inkább a falat kapartam, mintsem a hasamat fogtam a nevetéstől. Egy egészen kicsikét fogott el csak a 'Rejtő-érzés', bár az író nem is tagadja, hogy Rejtő nagy hatással volt rá. Olvasás közben nagyon jó, elgondolkodtató kérdések merülhetnek fel bennünk, például az, mennyire biztonságos, hogy ennyire a gépekre hagyatkozunk a mindennapokban? Mi mit tennénk, ha minket szembesítenének a világvége tényével? Ezekért szintén jár a 10 mezei pirospötty.”

Az értékelés többi része, illetve miniinterjú a szerzővel a blogon olvasható:
link

3 hozzászólás
Nora42>!
Alexander B. Hackman: Fedőneve: „Die Katze”

Már megjelenés előtt felfigyeltem a könyvre. Tetszett a borító, és izgalmasnak tűnt a fülszöveg.
Te mit tennél ha lenne mérhetetlen pénzed 27 nappal a világvége előtt. Őszintén? Nem tudom, valószínűleg pánikba esnék először, majd mindent megvennék, amire vágyom…..asszem… Nagyon lassan indult be a könyv, többször is gondoltam rá, hogy leteszem, mert lassú volt, zavaros volt, sokszor vissza kellett lapoznom, mert elvesztem a történetben, és nem tudtam ki,kivel van, de milyen jól tettem hogy mégse tettem le. A közepétől beindultak az események. Érdekes volt látni, hogy mit tesz az emberekkel ha hirtelen pénzhez jutnak. Van pár kiválasztott ember, aki végtelen összegű bankártyát kap, de 27 nap múlva lehet világvége lesz, ezek az emberek vagy túlélik vagy nem. Elindul a visszaszámlálás. Egy kicsit csalódott vagyok, mert másra számítottam, vártam a humort, hogy jókat nevetek, de csak nem akart jönni, ettől függetlenül várom a következő részt, kíváncsi vagyok még sok mindenre. Köszönöm hogy olvashattam.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

DzsDzs88 P>!

– A hölgy bent van?
– Az attól függ, ki keresi…
– A rendőrség.
– Akkor nincs.
– És ha a hatóság félrevezetéséért tizenöt évet lehet kapni?
– Ez esetben hatodik emelet, nyolcas ajtó. Adom a belépőkártyáját. Kávét kér? Esetleg vajas kekszet, aprósüteményt, hátmasszázst?
Így kezdődött minden.

11. oldal

9 hozzászólás
DzsDzs88 P>!

– Mit tetszik, kérem?
– Könyveket keresek.
– A könyvtár felszámolás alatt áll sajnos – tüsszentette a férfi.
– Megtudhatom, miért?
– Mert az emberek idióták, madame.
– Evidens.

139. oldal

6 hozzászólás
DzsDzs88 P>!

– Pár perc, és itt vannak a többiek. Addig innának valamit? Van vizünk. Vagy esetleg hozathatok kávét a városból. Fél óra, amíg ideér, viszont a városi nőegylet készíti. Valószínűleg szenteltvízből és imádságból. Ilyet még biztosan nem ittak.

282. oldal

DzsDzs88 P>!

– Először is… Bob…
– A királynő előtt szólítson Mr. Cummingsnak.
– Oké, Mr. Cummings. Szóval, Bob, nézd…
A miniszterelnök szinte érezte, hogy az agyában a vérrögök elfoglalják a megfelelő pozíciókat ahhoz, hogy infarktust kaphasson végre.
– Kinek a terve volt, hogy az aranykészletet értékesítsük? Szeretném megtapsolni.

133. oldal

1 hozzászólás
MeaSaw P>!

– Miért szeretne itt dolgozni?
– Pénzért természetesen.
– Van-e esetleg más elvárása a munkájával kapcsolatban?
– Szerintem ez egy érdekes feladat.
– Csakugyan?
– Igen.
– És mi az, ami érdekes benne?
– Még nem tudom, de majd kiderül.

3 hozzászólás
DzsDzs88 P>!

– Rendeld meg – mondta Clayton, és átfutotta a listát.
– Két héten belül nem jön meg.
– De igen.
– Hogyan?
– Nem tudom.
– Rendben, megoldom.

170. oldal

DzsDzs88 P>!

– Még nem végeztem magával! – fordult vissza Dan, mielőtt kiment a szobából, miközben ujjával megfenyegette a megviselt arcú vállalkozót. – Kizártnak tartom, hogy a vasbeton kötési ideje 21 nap lenne. Utána fogok nézni az interneten.
– Pedig higgye el, kérem, hogy annyi – nyögte Dr. Hans Groeber.

174. oldal

2 hozzászólás
DzsDzs88 P>!

A mangalány óvatosan ellépett a Huracantól, és miközben őket nézte a világ leggyanakvóbb tekintetével, le sem vette a kezét a szamurájkard markolatáról.
– Azta… – nyílt ki a Toyota Hilux hátsó ajtajának ablaka, és két kisgyerekfej jelent meg az ajtókeretben. – Azt nézd! Mikura a Titánok Klánjából!
– Wow! Ott a Végzetes Bosszú Izzó Kardja, amit Verigo Mikuyátol vett el a hetedik évadban!
– Anyu, megnézhetjük a kardját?! – sipította Eve.

429. oldal

1 hozzászólás
DzsDzs88 P>!

– Nézze, mi nem ismerjük egymást – kezdte a nő. – Ezért ha elfogad egy tanácsot, most van az a pillanat, amikor még baj nélkül megmondhatja, hogy mi a fenét akarnak itt.

316. oldal

Beata0117>!

-… Mi szokott még elromlani egy ilyen autón?
– Semmi.
– Rendben. Abból is kérek hatot.

45. oldal, A szalonban

3 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Az utolsó huszonhét sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

J. Goldenlane: Holdnak árnyéka
Marissa Meyer: Cress
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem
Kertész Erzsi: A hógömb fogságában
Dörnyei Kálmán: A 26-szor klónozott Nordy Fox kalandjai
Jodi Taylor: Egyik átkozott dolog a másik után
Andy Weir: A marsi
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó