A ​Suttogó 88% 213 csillagozás

Első könyves szerző krimi/thriller könyvét mindig nagy izgalommal veszem kezembe, pláne, ha olyan jó értékeléseket olvasok róla, mint erről a könyvről. Engem már a borító lenyűgözött, a fülszöveg pedig még nagyobb kedvet csinált a történethez.
Egy remekül felépített, alapos, precíz krimit kaptam, amiben a stílushoz hűen sok új dologgal nem találkoztam. Mégis lekötött, bevonódtam, borzongtam, lúdbőröztem, és kíváncsian faltam az oldalakat. Az író stílusa gördülékeny, a könyv olvasmányos és kompakt. Ráadásul teljesen realista, ami nekem különösen fontos volt. Nem tudok belekötni igazán semmibe, nagyon tetszett. Jó szívvel ajánlom a műfaj kedvelőinek!
Remélem a szerző következő kötetét is megkapjuk a @gabokiado kiadó jóvoltából. Én biztos vevő leszek arra is. Idén ez volt a 100. kiolvasott könyvem.

"…és bocsánatkéréssel kell kezdenem. Olyan sokszor mondtam neked, hogy nincs mitől félni. Nincsenek szörnyetegek.
Bocsásd meg, amiért hazudtam."
A suttogó műfaját nehéz definiálni. Annyira összetett, mint az apa-fiú kapcsolatok, amikre ez a csodálatosan megírt regény építkezik. Mert hiába az izgalmas krimi szál, a thriller szál, amitől megfagyott bennem a vér, vagy a misztikus szál, ami tökéletességet adott a történethez, az igazi lényeg itt a család és a szeretet.
Ehhez a könyvhöz nyitott elmével kell állni, mert mindenből egy kicsi, és semmi sem igazán.

Nem véletlenül hozta meg a sikert ennek a végtelenül ügyes és érdekes természetfeletti thriller írójának. Nemcsak, mert remekül építi fel a történetet, és nem csak azért, mert a misztikus thrillerekre nem igazán jellemzően a karakterizálás és a karakterek közötti kapcsolatok bemutatása, megjelenítése nagyon fontos része a történetnek, de abból a szempontból is, hogy anélkül képes egy végtelenül feszült sztorit és atmoszférát teremteni, hogy a természetfeletti könyvekre általában jellemző gagyi és olcsó eszközöket, kliséket használna. Pontosabban szólva használ pár ilyet, de mindezt nagyon ügyesen és kifinomult érzékkel teszi. Mert a misztikus elemek ellenére a legfőbb célja nem az ijesztgetés, hanem a klasszikus, folyamatosan jelenlévő és erősödő feszültség megteremtése. Nem mindenkinek fog garantáltan bejönni, de ha az utóbbi évek „nagy” felhozatalát, illetve semmitmondó pszichothrillereit nézzük, kellemesen fogunk csalódni.

Izgalmas, letehetetlen történet, pici misztikummal fűszerezve. Thriller a javából, én az ilyenfajta thrillereket szeretem a leginkább. Amiben nem csak a bűnesetről, a gyilkosságról és az azt követő nyomozásról olvashatunk, hanem mélyre hatolhatunk a szereplők lelkében, megismerhetjük őket, az érzéseiket, a gondolataikat, a félelmeiket.

Régen olvastam úgy hasonló stílusú könyvet, hogy összerezzentem a parketta reccsenésére, vagy füleltem a ház hangjaira olvasás közben, és félve pislogtam az ablak felé, megijedve az udvaron lévő fák árnyaitól.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2020/06/alex-north-suttogo.html

Ilyenkor tudok mérges lenni magamra, hogy miért is nem olvastam már el ezt a könyvet, pedig a megjelenésétől fogva ott várt a polcon. Van egy szokványos alaptörténet, hogy elrabolnak egy 6 éves kisfiút. De ez a krimi sokkal több egy átlagos nyomozásnál. Bonyolult összefüggés van az egyes szereplők között, de erre csak később derül fény. Fontos szerepe van a családnak, az apa-fiú kapcsolatoknak. A mérgező, bántalmazó és az építő, szerető viszonynak. Az író jó ösztönnel szövi bele a történetbe a misztikus szálakat is. Szomorkás, de mégis szívet melengető vége lesz az eseményeknek. Nagyon tetszik a könyv borítója is, és szimpatikus, hogy a fejezetek nem túl hosszúak. Ajánlom minden krimi szerető olvasónak, mert itt kellően van adagolva a borzongás, a rejtély, a misztikum, a szeretet.

„Minden szülő legszörnyűbb rémálma, hogy egy idegen elrabolja a gyermekét.”

A történet a hatéves Neil elrablásával kezdődik és egy jól felépített borzongató, gördülékeny, misztikus krimit kapunk. Több szálon fut, a karakterek mindegyike hordoz valamilyen traumát. Az örökölt sors, az apa-fia kapcsolat, központi szerepet kap, tudunk-e jól szeretni, vagy épp az ellenkezője, az otthoni borzalmak súlyosan sérült személyiséget hoznak létre. A nyomozás, a sorozatgyilkos utáni hajsza mellett egy több generációs történetet kapunk gyászról, veszteségről, gyógyulásról.

Nagyon megfogott! :)

A könyvre alapjáraton a borítója miatt figyeltem fel, mert elég mutatósra sikeredett. Sokat gondolkoztam beszerezzem-e, de végül beadtam a derekam és milyen jól tettem. Az elejétől kezdve nagyon érdekes és izgalmas volt, teljesen lekötött. Ez a thriller nem a vérengzős, hanem inkább a misztikus és egy cseppet hátborzongatós fajta. Szokatlan megoldást választott az író, mert az egész történetet az apa-fiú kapcsolatra építette fel.
A karakterek nagyon jól ki voltak dolgozva és viszonylag elég mélyen megismerhettük őket, ami egy thrillernél nem annyira megszokott azért. Tetszett, hogy több szereplő szemszögéből íródtak a fejezetek.
Remélem a jövőben olvashatunk még sok ilyen kiemelkedő regényt az írótól, mert igazán egyedi a stílusa. :)

Váltott szemszögben íródott krimi, ami nekem különösen nagy kedvencem. Minden fejezet vége további olvasásra sarkallt, fordulatos, jól felépített történet.

Ez de jó egy könyv!!!! Kellemesen csalódtam benne. Végre nem egy olyan sztorit kap az ember, amit már hatszázötvenkilencszer feldolgoztak , átírtak. Persze,persze, itt is van sorozatgyilkos, de ez a könyv szól inkább Apa-fia kapcsolatáról, szép és igényes kivitelezésben. Enyhe misztikus légkör is megcsapott olvasás közben, de oly szépen beillesztve hogy nem tolakodó, így azok is kézbe vehetik kik nem annyira kedvelik ezt a műfajt.
Tesó! Ezt mindenképp el kell olvasnod!!! Meg mindenkinek másnak is, kik a műfaj szerelmesei, thriller rajongók hozzátok szólok!
Bízom benne, hogy még sok könyvet olvashatok az írótól, jöjjenek azok a képzeletbeli barátok, én várlak benneteket!!!

Nekem most nagyon bejött.
Rengeteg klisét használ, a tettesre is rájöttem, bár arra nem, hogy mikor lépett színre, de mindezek ellenére csak faltam az oldalakat.
Ennek a könyvnek az erőssége szerintem a hangulatteremtés. Éppen olvastam, a beköltözést mesélte el, amiben, valljuk be, semmi extra nem történt. Közben hallottam, hogy jön a kislányom. Nem emeltem fel a fejem. Megállt mögöttem és annyit mondott: HUU.
Bennem az ütő állt meg és hirtelen felindulásból közöltem a lányommal: BAA
Szerencsére nem fejeztem be a kifejezést, de ez szerintem tökéletesen mutatja, mennyire magával ragadott a könyv. Tudtam, hogy jön a lányom, hallottam, s mégis frászt kaptam.
Remélem, olvashatok még Alextől :)